Pápa és Vidéke, 32. évfolyam 1-53. sz. (1935)

1935-11-03 / 45. szám

POLITIKAI HETIL1P. - MEGJELENIK MINDEN VUSfiRNAP. Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefonszám: 99. Kiadóhivatal: Csáky-itca 21. Telefonszám: 157. Laplajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmiliméfer a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill. Feltámadunk! A sárguló falevelek őszi takarót képeznek a halottak sírjai felett, a pislákoló gyertyák ismét kigyulladnak a sírhantokon és sok hősihalott már-már eltűnő emlékének a kegyelet ismét egy pár szál virágot fog áldozni. Tizenhét év után, hogy a világháború befejezést nyert, azt mertük remélni, hogy a sok véráldozatból új virágok nőnek, mely virágok bizonyságai az új életre kelő világnak, a tartós békének, a felbolygatott európai egyensúly helyreállításának. Még élénken emlékezetünkben él mindazon szenvedés, amit az 1914— 1918-as évek vészes borzalmai ránk róttak. Európa temetőinek hősihalott sírhantjai még nem mentek feledésbe, az alattuk nyugvó fiatal és hazájukért magukat feláldozó szívek dobogása még fülünkben van. A sok hadirokkant, hadiárva sírásai még nem hallgattak el, ezek fájdalmára az idő a gyógyító írt még nem tehette rá. A háború után bekövetkezett gazdasági lerongyolódás nemhogy megszűnt volna, hanem világszerte még fokozódott. A munkátlanság, kenyér és hajléktalanság mindjobban szedi áldozatait, mindenhonnan csak az ínségesek számának emelkedése hallatszik és sehol semmi jel, ami azt engedhetné remélni, hogy a kérlelhetetlen sors megnyugodott. A világ már elég áldozatot hozott, felvirradt a béke napsugaras, örökzöld napja és halottaink megnyugodhatnak, mert áldozatuk nem volt hiába való. A hősisírok felett újból háborús szelek fújdogálnak és azt susogják a halottak által éltetett virágoknak, hogy a világ békéje még nem következett el, az emberiség még újabb áldozatot kell, hogy hozzon, még nincsen itt a glóriás feltámadás napja, hősihalottak, ti még csak pihenjetek, még nincsen itt az ideje, hogy áldozatotok nyomán áldás és béke fakadhasson. Európa légköre ismét telve van háborús hírekkel, az egyes államok költségvetésüknek nagy százalékát a fegyverkezésre fordítják. Az acsarkodás, féltékenység és irigység nem szűnt meg egyoldalon sem. Az afrikai bonyodalom nem tud elszigetelődni erre a világrészre, hanem c-sápjait a már megszenvedett Európa Csendrendelet. A belügyminiszter 179.100/935, illetve 179.800/935 B. M. sz. rendeletével elrendelte, hogy november 1-töl kezdődőleg a gépjárművezetőknek a városokban kézikürtökön kívül csak a kézikürtök hangjánál nem erösebb (tompított) hangú villanykürttel szabad hangjelzést adni. Gép és egyéb járművek egyik utcából a másikba csak lépésben, de 6 km-es óránkénti nem nagyobb sebességgel kanyarodhatnak be. Ez a rendelkezés mindenféle járműre egyaránt vonatkozik. Ezen rendelettel kapcsolatban a pápai rendőrkapitányság felhívja a közönség figyelmét a közlekedés rendészeti szabályok szigorú betartására, vagyis, hogy az úttest, az áthaladást kivéve, gyalogközlekedésre nem használható, mert ebből kiszámíthatatlan bajok származhatnak, ugyanis a fenti csendrendelet szerint esti 10 órától reggel 6 óráig semmiféle hangjelzést a gépjármüvek nem adnak. Egészségügyi vizsgálatok eredménye. Pápa városa anyagi áldozatot nem kiméivé 1924-ben megalapította a Tüdőbeteggondozó, majd 1929-ben a Nemibeteggondozó Intézetet és mindkét intézmény a nemrégiben épült Egészségügyi Házban folytatja áldásos tevékenységét. A két gondozó intézet agilis orvosai dr. Donáth és dr. Lázár Ferenc Kornél fáradozást és munkát nem kiméivé, rendes munkájukon kivül általános népegészségügyi vizsgálatokat végeztek a helybeli elemi iskolák elsőosztályos tanulóin és ezen vizsgálat adatait összegyűjtve, azt egy füzet alakjában bocsájtották ki. A kiadott füzet statisztikai adatai élénk fényt vetnek a város egészségügyi viszonyaira és szociálpolitika szempontjából útmutatást szolgáltatnak a követendő eljárástokat illetőleg. A vizsgálatok adatai szerint a tanulók egészségi allapota jónak mondható, mert azok 21 83°/o semmiféle kóros elváltozásban nem szenved. Duzzadt nyaki nyirokmirigyek átlagosan nagy százalékban fordulnak | elő a tanuló ifjúságnál, mert ez 74 39 | százalékánál volt észlelhető. Örvende; tes jelenség, hogy tbc-s fertőzés csupán 18'6%-nál volt található. Tekintettel hogy a szociális viszonyok és a fertőzések köpött az okozati öszszefüggés mindig kimutatható, a vizsgálat erre is kiterjedt és így megállgpltást nyert a fertőzöttek közül 41'2%-a alszik ötöd magával egy szobában, csupán 1'4%-a kettesben. A kereseti viszonyok is hozzájárulnak a fertőzés emelkedéséhez, mer a fertőzöttek 32% olyan, akinek családi keresete havi 25 pengő. Ugyanezt mutatják a lakásviszonyok is, mert mig 87 százaléka az, ki egyázobás lakásban lakik, addig 1*4 százaléka háromszobásban. A füzet megállapítja, hogy Pápa egészségügyi viszonyai országos viszonylatban jónak móndható, ennek ellenére is a megállapított adatok mutatják meg azt a területet, hol az egészségügyi és szociális helyzet javításra szorul, hogy ezen számok a jövőben még kedvezőbbek legyenek. felé is terjeszti és nem lehet tudni, mikor kap bele Európába is. Hazánk sorsa az európai helyzettől függ, innen várhatjuk csak feltámadásunkat. Míg a hatalmak saját bajaikkal vannak elfoglalva nem számíthatunk, hogy a magyar sorssal is törődjenek. Itt vagyunk megcsonkítottan, lerongyolódva, árván, egyedül a háborgó európai tenger közepén. Vájjon ilyen helyzetben várhatjuk a magyar haza feltámadását, az elnyomás, megcsonkítottság végét? j Remélheti-e a magyarság helyzetének jobbrafordulását. Lesz-e gyümölcse a hősi halottak áldozatának, vagy pedig még újabb szenvedés előtt állunk. Nem lehet, hogy annyi könny hiába omlott, nem lehet, hogy a magyar ifjúság életét hiába áldozta volna fel. Törhetetlen hittel bízunk a magyarok Istenébe, hogy a nélkülözés, baj, szenvedés elmúlik e szerencsétlen országról és elmondhatjuk .egyszer, hogy feltámadunk. Az agrárolló. Igen sok sebből vérzik a magyar mezőgazdaság, sürgősen orvosra volna szüksége, mert egy gyenge termésű év halálos agoniához vezethet. Az OMGE még 1927-ben alakított egy Üzemi Bizottságot, melynek hivatása volt összegyűjteni azokat az adatokat, amelyekből a gazdaságok és üzemek belső élete kiviláglik és egyben feltárni a termelési viszonyok alakulását és változását. Ez a Bizottság talán mind a mai napig betölti hivatását. A Bizottság kutatásaiból kezünkbe került egy ugyan nem hivatalos, teljesen szavahihető adatgyűjtemény, mely a gazda és a föld terheiről tartalmaz gondolkodásra késztető számokat. Hihetetlen, hogy a nagykereskedelem, — a kartell — milyen hasznot zsebel be már a termelőnél való beszerzéseknél. A burgonyával pl. tavaly 36 százalék volt a beszerzés és a továbbadás közti különbség, tehát a 3 94 pengőért beszerzett burgonyát 6

113 pengőért értékesítette, de nem csak itt mutatkozik ily viszszataszító százalékszám. A búzánál 21, a húsféléknél 29-32 százalékos volt a termelői és a nagykereskedői ár különbözete. Ez a néhány szám teljes fényt derít a gazdák szomorú helyzetére, hisz munkájuk, keserves fáradalmaik után más zsebeli be a hasznot, míg ők az önköltség határán is alig-alig jutnak túl. Más a helyzet akkor, ha ipari és kereskedelmi beszerzésre van szüksége. Az üzemi statisztika kimutatja, hogy körülbelül hasonló százalékú különbségek vannak a kereskedői ár és a fogyasztó gazda által fizetett ár között, de az előbbivel fordított arányban — természetesen a gazda terhére. Az adatgyűjtő vizsgálódásokat 1925 óta minden évben elvégzik. Ezideig minden esztendő végén megállapítható volt, hogy a termelői és nagykereskedői ár között levő különbség egyre emelkedik. Más szóval a gazda kénytelen egyre olcsóbban eladni terményeit és egyre drágábban szerezni be szükségleteit. Hogy a számsor teljes és egész legyen, végül a főidre nehezedő közterhek emelkedése is a kimutatásba került. Eszerint egy kat. hold földre 1932-ben 977 P közteher esett, 1933-ban már 1077 pengő. Emel-