Pápa és Vidéke, 32. évfolyam 1-53. sz. (1935)

1935-10-13 / 42. szám

POLITIKAI HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefonszám: 99. Kiadóhivatal: Cséky-itca 21. Telefonszám: 157. Laplajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmiliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill. Szankciók. Az olasz-abesszin viszályt békésen megoldani nem sikerült, így Olaszország nem tehetett mást, minthogy az abesszin provokálásra feleletképpen csapataival bevonuljon abesszin területre. Alig egy pár napi háború után az olasz csapatok több abesszin várost el is foglaltak és most váltakozó szerencsével folynak a véresnélvéresebb harcok. A Népszövetség nehézkes gépezete egyes államok sürgetésére ugyancsak kénytelen volt most már a dologgal komolyabban foglalkozni. Majdnem egy félév múlott el azzal, hogy a genfi tanácsülés bizottságot bizottságra halmozott anélkül, hogy valamiféle békés megoldást találhatott volna. A békés megoldás hiányában eldördültek a fegyverek, így Genf nem tehetett mást, mint számolt a tényekkel. Olaszország felelőségét London erélyes állásfoglalására a Népszövetség tanácsa megállapította és kimondotta a szankciók alkalmazását, majd újból egy bizottságot küldött ki az alkalmazandó szankciók megállapítása végett. Mindeddig úgy látszott, hogy a genfi tanácsülést alkotó hatalmak egységesek. Laval ugyan a végkifejlődést amennyire lehetett, igyekezett eltolni és ezért minden diplomáciai fogást felhasznált, de ennek ellenére is most már a szankciók alkalmazására került a sor. Az a nagy egység, ami a felelősség megállapításánál látszatra mutatkozott, egyszerre felborult és a legizgalmasabb viták fejlődtek ki a szankciók alkalmazásának kérdésében. Mig Anglia mindvégig kitart az erélyes gazdasági megtorlások mellett, addig Franciaország nem kívánja kiélezni a helyzetet szankciókkal. A két álláspont elkeseredett küzdelmet vív egymással. Kétségtelen, hogy fegyveres megtorlás nem szerepel a szankciók között, hanem csupán gazdasági vonatkozású intézkedésekre lehet kilátás. Még nem tudjuk, hogy melyik álláspont jut kifejezésre, az erélyesebb angol, vagy a csak figyelmeztetésnek beillő francia, azonban az kétségtelen, hogy az olasz törekvéseknek az alkalmazandó megtorló intézkedések gátat már nem vethetnek, mert Olaszország nem hagyhatja el Afrikát, amire olyan nagy anyagi, A Magyar Egészség Hét. Az ifjúság népegészségügyi mozgalma az egész magyar társadalomban jelentős visszhangot keltett. A népegészségügyi problémák megoldására irányuló törekvés arra indította az ifjúságot, hogy megszervezze vidéken a népegészségügyi szolgálatot és terjessze a felvilágosító munkát. A Magyar Egészség Hete előkészítő bizottsága Dérczy Ferenc javaslatára elhatározta, hogy országos intéző bizottságot alakít, amely az egész országra kiterjeszti működését és azt szervezetével behállózza. A bizottságba háromezer község küldi } el képviselőit, azonkívül a vármegyék öt, a városok három, a társadalmi egyesü'etek egy-egy kiküldöttel vesznek részt. A munka elé nagy érdeklődéssel tekintenek és ettől a falu egészségügyi színvonalának emelkedését várják. Egyházközségi közgyűlés. Az elmúlt vasárnap (október 6-án) tartotta meg a róm. kat. Egyházközség közgyűlését. A közgyűlés egyedüli tárgya az adókivetés módjának megállapítása volt. A képviselőtestület a nyár folyamán tartott ülésén már határozott ezen kérdésben, amikor is a fej- és osztályadó kivetését rendelte el. Egyes képviselőtestüleli tagok a közgyűlés ezen határozatát fellebbezéssel támadták meg, amely fellebbezésnek az egyházmegyei hatóság helyt adott, a közgyűlés határozatát megsemmisítette és elrendelte az egységes kulcsú százalékos rendszerű adókivetést. A vallás és közoktatásügyi minisztérium az egyházmegyei hatóság határozatát hagyta jóvá. Ezen előzmények után az egyházközség egy bizottságot küldött ki az adókivetés módozatainak letárgyalására. A kiküldött bizottság a beérkezett javaslatok összevetéséből egy új javaslatot készített, mely a fejadót fenntartja, úgy hogy az szá- | zalékos alapon vetendő ki a különféle állami adók után megállapított kulcsok szerint. A két adókivetési rendszert magában foglaló javaslat vasárnap került a képviselőtestület elé. A közgyűlést Németh József apátplébános, egyházi elnök nyitotta meg és vezette. A jegyzőkönyv felolvasása után dr. Csarmasz Ferenc előadó ismertette a javaslatot. A javaslathoz többen hozzászólottak, így Varga József egyes százalék kulcso^ kat kifogásolt, Karlovitz Adolf az egyházmegye álláspontját tette magáévá és az egységes kulcsu százalékos adózást tartja helyesnek, dr. Vathy Gábor ugyancsak a javaslat ellen szólalt, Keresztes Gyula a javaslatot elfogadásra ajánlja, Simon József a hivatalos javaslat kifogásolt tételeit magyarázza. A felszólalások után az elnök szavazásra tette fel a kérdést. A képviselőtestület 5 szavazat ellenében elfogadta a hivatalos javaslatot. sőt már jelentős emberi életet is áldozott területi és erkölcsi eredmények nélkül, mert ha ezt megteszi, ez pusztulását jelentené. Nagy felelősség nyugszik a szankciókat megállapíttó bizottságon, mert az ez által tett javaslat lehet esetleg a megmentője a nagyobb európai bonyodalom kifejlődésének. Olaszország hozzája méltó nyugalommal várja a népszövetségi tanácskozások kifejlődését és mint látszik nem tekinti provokálásnak a gyenge gazdasági szankciók alkalmazását, ezek elrendelése esetén is folytatná megkezdett tevékenységét, az olasz érdej kek. kielégítése végett. Nagy baj származhatna azonban abból, ha a Népszövetség szigorú intézkedéseket alkalmazna, mert ezeket esetleg Olaszország cazus bellinek tekintené. A háború megindult, Olaszországot attól elzárni nem lehet, hogy jogos igényeit ki ne elégítse. Az egyedüli feladata tahát most már a Népszövetségnek a lehet, hogy vigyázón Európa békéjére. Parázslik minden a hamu alatt, állandóan a háború tüzével játszunk, vigyázni kell minden gyújtó anyagra, hogy ezt az európai parazsat lángra ne lobbantsa. Mérsékletet szeretnénk látni mindenhol és ha ez megvan, úgy remélhetjük Európa megmentését egy esetleges újabb világháborútól. Mozi válság vagy reneszánsz? Az utóbbi idfben egyre hangosabban torlódtak a szenvedélyek Pápa egyetlen filmszínháza körül. Sajnos egyik-másik előadás után kénytelenek voltunk megállapítani, hogy nem alaptalanul. Mivel nem új felfedezés, hogy Pápán a közönséget jobban érdeklik a „vászon" mögött, mint a vásznon történt dolgok, ezért felkerestem a mozidirektort, hogy megtudjam, hogyan vélekedik ő a dolgok felől. Első kérdésem természetesen az, hogy miért adott a színház eddig annyi rossz filmet, de látom az arcáról, hogy nem szívesen felel erre a kérdésre, de azért kiszedem belőle, hogy ezek a filmek már az ő vezetése előtt le voltak kötve s másként nem lehetett tőlük megszabadulni, minthogy le kellett játszani, ami neki talán kellemetlenebb volt, mint a közönségnek. Látom, hogy igyekszik másra terelni a szót és megkönnyebbülten sóhajt fel, mikor a jövő tervei iránt érdeklődöm. A hétfői előadások bevezetésével sikerült megszabadulni a régi kötésektől, melyek a színház tarsojában voltak s ezzel egy korszak zárult le a pápai filmszínház történetében. Pápán most már csak kellemetlen álom emléke marad a rossz film. Mától kezdve a budapesti premier mozik színvonalán fog haladni a pápai filmszínház. A Royal színházzal, Urániával, Kamarával, és a Rádiusszal egy időben fogjuk bemutatni a filmeket. Hitetlenkedve csóválom a fejemet, de elibém tolja üzleti könyveit, amivel hamarosan sikerül eloszlatni kételyeimet. Itt van mindjárt a Csúnya lány c. Muráti Lili első filmje Pesttel egyidőben kerül nálunk színre s utána az Epizód a kitűnő Paula Wesselyvel. Ez a film volt az idei legnagyobb közönségsiker. Szinte zavarban vagyok, hogy melyiket írjam előbbre, annyi itt a nagy film. Ki ne emlékeznék a Moszkvai éjszakák nagyszerű főszereplőjére, Harry Baurra, őt a Fekete szempárban fogjuk rövidesen viszont látni, hasonlóan orosztárgyú darabban. Kiepurát olyan szenzációs kiállítású filmben még nem