Pápa és Vidéke, 32. évfolyam 1-53. sz. (1935)

1935-10-13 / 42. szám

láttuk, mint amilyen a Minden nőt szeretek lesz. Budapest mai legdiva­tosabb és legízlésesebb színésznőjét Bulla El mát a Szent Péter esernyő­jében fogjuk először látni. De gyak­rabban csendül ezentúl a magyar szó színházunkban mint eddig, egy­mást kergetik a jobbnál-jobb magyar darabok: Címzett ismeretlen Bársony­nyal és Ágaival, a Meseautót felül­múló Elnökkisasszony Murátival fs Jávorral, azután Az új földesúr, Bu­dai cukrászda, Barátságos arcot Sző­ke Szakállal és az Utolsó dzsentri. Tekintettel az idei bőséges magyar filmtermésre, lehetségessé vált, hogy a külföldi filmek közül csak az igazi nagy produkciókat hozzuk színre. Ezek közül elsőhelyen kell megem­líteni a világhírű Cecil B. de Mille rendezésében készült Keresztes had­járat című filmet, melyhez hasonlót még nem termelt ki a filmipar. Ame­rikában óriási sikerrel forgatják, Lon­donban a héten lesz a bemutatója. Másik nagy amerikai film a Nilus dala Kiepurával, a Casta díva Eggerth Márta filmje lesz. Az Eszményi férj­ben Brigitte Helmet fogjuk látni. Ha­zai szempontból is érdekes lesz Harry Baur másik nagy filmje, a Kozákok kapitánya, mely Gogoly egyik no­vellája nyomán készült. A film külső felvételei Sárospatakon készültek. Most már csak épen megemlítem, hogy Josephine Bakert is fogjuk látni két filmben, Gustav Frölichet három filmben, Giglit, a nagy olasz tenoris­tát Magda Schneiderrel; Darvas Lili ' első filmje szintén nagy élmény lesz nemkülönben Grace Mooré a Sze­ress örökké, de nem hagyhatom em­lítés nélkül a Dante pokla után ké­szült Infernöt sem, a szezon leggran­diózusabb filmjét óriás tömegjelene­teivel. A hallottak után valóban csak rossz álom marad az unalmas film. Most már azt is értem miért nem beszél a di­rektor a múltról, ilyen reményteljes jövő előtt felesleges azt emlegetni. A fővárosi lapokban olvastam a szfnkrónizált és a három dimenziós filmekről, ezek iránt is érdeklődöm s a direktor ezekre nézve is meg­nyugtat. Mint mindent, ezeket is Pest­tel egyidőben, legfeljebb két-három hét késéssel fogjuk hozni. Novem­berben mutatjuk be az első szinkro­nizált filmet — mondja — címe A négy és fél múskétás. Külön érde­kessége a filmnek, melyet német ere­detiből szinkronizáltak, hogy négy főszereplője magyar művész, köztük Szőke Szakáll és Huszár Pufi, de a filmén nem őket halljuk beszélni magyarul, mert nem vállalták a szin­kronizálást. A háromdimenziós plasz­tikus filmek rövid, színes darabok lesznek és decemberben kerülnek elő­ször a közönség elé. Ilyen gazdag műsor láttán meg­kérdem a direktort, hogy nem tar­taná-e szükségesnek a filmek na­gyobb reklamirozását ? Mosolyogva válaszol. Nincs szükségem arra, hogy becsapjam a közönséget, mert min­den reklám megtévesztést céloz. A falragaszaink elég szépek és őszin­ték, ami rajtuk írva van, az igaz A nagyobb betűkkel szedett címek min­dig nagy filmet jelentenek. Mindkét helyi lap közli a műsort részletesen, a fővárosi lapok pedig olyan bő mozi rovatot adnak, hogy aki érdeklődik a film iránt, azt úgy sem lehet üres reklámmal megtéveszteni. Mielőtt elbúcsúznék, még megkér­dezem melyek a jövő tervei. Keser­veset sóhajt. Az üzletmenet sajnos siralmas. Én megtettem a kötelessé­gemet, olyan filmeket kötöttem le, melyekkel csak a pesti premier mo­zik rendelkeznek, a többi most már a közönségtől függ. A mozi belső reneszánsza küszöbön áll, megfelelő üzletmenet esetén a színház külsején is szeretnék csinosítani, hogy a kö­zönség a város legjobb és legszebb szórakozóhelyén érezze magát, ha moziba megy. Elbúcsúzom a direktortól. Nincs több kérdésem. Nem kutatom, hogy van-e válsága a mozinak vagy nincs. A kérdést eldöntötték már nálam sokkal hivatottabbak. Művelt, kép­zett kritikusok, akik díszei, értékei aműbírálatnak,akik bonckés alá vették a most bemutatásra kerülő filmeket és megnyugszom abban, hogy semmi helye sincs a szenvedélyek torlódá­sának, a műsor kitűnő lesz és most ; már a közönségen van a sor. A ferencesek templomi hangversenye. Egy nem mindennapi műélvezet­ben volt része Pápa város művészet ! pártoló közönségének október 6-án a ferenciek templomában. A legutóbbi hetekben megtartott Iparos Dalárdai zászlószenteléssel kapcsolatos hang­verseny már ízelítőt nyújtott a dal szépségéről és lélekemelő hatásáról. Ezen hangverseny méltó folytatása volt a szombathelyi Máv. Haladás Dalkör pápai szereplése. Mindazok, akiknek módjuk volt a két hangver­senyt hallgatni, képet alkottak maguk­nak, hogy komoly és céltudatos munka milyen művészi teljesítmé­nyekre képesít. Míg a pápai dalár­dák tiszteletreméltó munkájukkal csak a kezdő lépéseket teszik, addig a hosszabb múltra visszatekintő Hala­dás Dalkör a művészi teljesítmény csúcspontján van. Örülünk, hogy Pápa részesülhetett azon szépségek­ben, amit a Haladás Dalkör nyúj­tott és reméljük, hogy ez a vendég­szereplés a pápai dalkedvelőkben, a dalkultúra munkálóiba ujabb erőt önt a további küzdelemhez és arra sarkalja őket, hogy Pápán is a dal­kultúra olyan magas nivóra fejlőd­jön, ami egy ilyen dalárda kiterme­lését teszi lehetővé s ez által növek­szik azok tábora, ki a dalban is szó­rakozást és műélvezetet találnak. A Szent Ferenc-rend gyönyörű és lelket megkapó díszes temploma méltó keretül szolgált a hangverseny­Köttesse könyveit a Keresztény Nemzeti Nyomdában Pipa, Gsáky-utca 21. sz. Tel. 157. kötött kabát, harisnya és svájci sapka olcsó árban és nagyválasztékban RAID L-nál. 414 nek. Pont 5 órakor a város műpár­toló közönsége töltötte meg az egész templomot és a helyhez méltó ün­nepi csendben várta a hangverseny megkezdését. A szombathelyi Máv. Haladás Dal­kör kb. 70 tagú dalárdája a templom szentélyében helyezkedett el és Ju­rányi-Jarisch János karnagy művészi vezetésével Ruffo: „Adoramus Te" hangjaival nyitotta meg a hangver­senyt, majd Viktória : „Domine, non sum dignus". König: „Kyrie" és „Benediktus"-a került művészi kivi­telben előadásra. A megnyitó számok után dr. Sii­megh Lothár bencés tanár az egy­házi ének- és zenéről nyújtott tar­talmas ismertetőt és az egyes műsor­számokat ismertette a közönséggel. Ezután Tóth Imre esellóművész, zenetanár, Kőrössy Tamás karnagy orgona kísérete mellett Schubert: „Litania" és Parcell: „Air" művét adta elő tökéletes technikával és mű­vészi feldolgozásban. A gordonka mély, bús hangjai gyönyörűen kife­jezésre jutottak a templom ünnepi csendjében. A gordonka szólót ismét a dalárda szereplése követte, magyar egyházi énekek következtek a műsoron. „Ahol vagy magyarok", „Boldogasszony Anyánk", „Isten hazánkért" c. Har­mat müvek ismert dallamai a da­lárda feldolgozásában és előadásában a dalkultúra csúcsteljesítményeit nyúj­tották. Megrázó és lelket elragadó volt az újabb zenei szerzemények közé tartozó Koudela: „Kész az én szívem" c. egyházi ének. A magyar egyházzenei alkotások után Walter Margit hangversenyéne­kesnő, énektanárnő Stradella „Ave Máriá"-ját és Reger: „Mária bölcsS­dalá"-t adta elő kulturált, csengő szár­nyalású hangon. A közönség feszülő figyelemmel gyönyörködött a templo­mot betöltő, nagyszerűen érvénye­sülő énekszólóban. Az élvezetes hangverseny befejező számaiként a dalárda előadta még Koudela : „Babilonnak vizei mellett", Beethowen: „Himnusz az éjhez", Anonymus: „Ave Mária" c. müvét, majd végül P. Settimo: „Áldunk té­ged óh Szent Antal" c. himnuszt. Az előadott énekek mindegyike fel­dolgozásban a legtökéletesebb volt, a dalárda annak minden változatát művészien érzékeltette, az összhang gyönyörűen érvényesült. Befejezésül a dalárda orgonakísé­rettel elénekelte a Himnuszt. A közönség nehéz szívvel hagyta el a ferencesek templomát, átszelle­mült arcokról láthatóan még sokáig szívesen hallgatta volna a dalárda énekeit. A hangverseny megrendezése P. Apáthy Oszkár érdeme. Vadász hátizsákok, cs e rk é sz ö vek olcsó árban beszerezhető a győri bőröndöstiél 223 Pipa. Kossuth Lajos-utca 22.

Next

/
Thumbnails
Contents