Pápa és Vidéke, 31. évfolyam 1-52. sz. (1934)

1934-07-22 / 29. szám

fladirat a hartelleti ellen. Nemrégiben itélt el 600 gazdát a szekszárdi büntetőbíró kihágásért, mert gyümölcsfáikat nem fertőtelenítették. Az elitélt gazdák azzal védekeztek, hogy a mai alacsony árak mellett nem tudták a drága vegyszereket beszerezni feríőtelenííésre. A bíróság ítéletét nem kritizálva, meg kell állapítanunk, hogy a gazdák védekezése teljesen helytálló s mondhatnánk: teljes bizonyíték az ártatlanság mellett. A kartel által szabályzott árak oly magasak, mint voltak 10 esztendővel ezelőtt, mikor a gyümölcs ára hatszorosa volt a mostaninak. A kartei meggazdagszik, a gazdák tönkremennek. És a bíróság kénytelen a szerencsétlen gazdát megbüntetni, mert nem fertőtlenített, mert nem volt pénze gálicoí, nikotint beszerezni. A gazda 15 P-s büntetést kapott, vájjon mennyit érdemel a kartel? Erre nem is jó felelni. És még valamit. A magyar gyümölcstermelés nemzeti érdek, s mi lesz, ha a kartel urainak jóvoltából kivesznek a magyar gyümölcsösök? Ez a bűn már azután túlnő a bagatell bíróságok hatáskörén. Pedig lassankint odajutunk. Miről nem szabad megfelejtkezni a minőségbúza termesztésénél ? Minden növény minősége, valamint a termés mennyisége két tényezőcsoport : az öröKlőűŐ belső és a külső tényezők összhatásának eredménye. Hiába vetnek pld. Hollandiában sikérdus tiszavidéki búzát, aratni csak lisztes, gyenge minőségű búzát fognak, a külső tényezők a belsőket ott nem engedik érvényesülni. A belső tényezőket jó vetőmag megválasztásával szinte tetszés szerint választhatjuk meg, a külső tényezők: az időjárás, a talaj, stb. már többé-kevésbbé függetlenek az emberi beavatkozástól, jó minőséget csak ott várhatunk, ahol az öröklött jó belső tulajdonságok megfelelő külső tényezőkkel találkoznak. E kettő összehozása hazánk mezőgazdaságának sorsdöntő feladata. A buzakataszterrel, vetőmagcserével az első kérdés megoldottnak tekinthető. Pld. a bánkutí buza az ezévi aszály idejében is fényesen kiállotta a próbát, legfőképp ott, ahol — az aszálytól eltekintve — a külső tényezők összhangban voltak. Ahol a talajmunka megfelelő volt, ahol a trágyát, főleg a műtrágyát nem sajnáltak a búzától, ott most is 12—16 q-ás búzatermést értek el. De ez természetes is. Amint a jól tejelő tehén is több abrakot kivan, úgy a nemes búza is csak akkor ad megfelelő termést, ha tápláló anyaggal, hazai viszonyok között szuperfoszfáttal, bőven ellátjuk. A szuperfoszfáttal mütrágyázott búzák különösen ez évben mindenütt feltűnően kiváltak. Szuperfoszfát elszórásáról tehát a minősegbuza termesztésénél nem szabad megfelejtkezni. A fuvarozó szekér kiszorítja a vasúti szállítást. Élelmes fuvarozók menetrendszerű szekérjáratokat állítottak be Debrecen és Nyíregyháza között. Olyan élénk a szekérfuvarozás, hogy a vasúti árúszállítást majdnem megszüntette. Sőt tranzitóforgalmat is létesítettek és Budapesten mind több és több szekér jelenik meg hatalmas szállítmányokért. Persze mázsánként 80 fillér a fuvar, míg például egy Debrecen—Nyíregyház közötti vasúti szállításnak csak illetékei a következők: egy mázsa küldemény után a debreceni kövezetvám 20 fillér, a nyíregyházi 16 fillér, a fuvarlevél 40 fillér, más kiadások 20 fillért tesznek. És még ezután jön a vasúti fuvardíj tétele mázsánkint. Ez az olcsó szállítás azután nagy felháborodást keltett az autófuvarozás körében és félteni kezdték a MÁV teherszállítását. Ezért meg akarják szabályozni a szekérfuvarozást és nem engednék meg, hogy vállalkozó foglalkozzék fuvarral. Csak azt nem tudják, milyen jogon ? Ha autóval szabad fuvarozni, miért ne lehetne szekéren is. A MÁV pedig csináljon reális szállítási politikát és deficitjét ne ruházza át a közönségre. Inkább azt vizsgálnák gondos szemmel, miért is van deficitje a MÁV-nak ? Ne gondolják azt, hogy az alacsony forgalom miatt vagy a személyzet létszáma miatt. A deficitet inkább írják a talpfák rovására, azután a magas beszerzésekre, a szükségtelen külszolgálatokra, a drága építkezésekre. Önkezével vetett véget életének. A mindennapos vásár egyforma unaimasságába mozgolódás, súgdosás támad. Futótűzként hat az újság, a szenzáció. Július 17-én, kedden délelőtt Hoch Lajos 58 éves lakatos mester önkezével vetett véget életének. Az édesanyját nem rég elvesztett iparos már pár hét óta nem találta helyét. Búskomorsága naprólnapra fokozódott. Pedig aki azelőtt ismerte a jókedélyü, kedves mestert, nehezen tudta elhinni első hallásra, hogy valóban terhes volt neki az élet. Anyagi ügyeinek összeroppanása, amit a dekonjunktúra idézett elő az egykor jómódot látott iparos életében, maga után vonta lelki egyensúlyának megbomlását úgyannyira, hogy az élet terhét nem volt képes tovább viselni. Önfeledt pillanatában maga ellen fordította a halált hozó fegyvert. Nagy megdöbbenést keltett városszerte a legjobb pápai iparosok egyikének végzetes lépése. fl zárdai iskolák ezévi munkája. A pápai Ranolder- Intézet értesítője az 1933—34. iskolai évről. Az intézetben 160 kisdedóvós, 506 elemi iskolai tanuló, 241 polgári iskolai tanuló, 153 tanítónövendék, összesen 1060 tanuló nevelkedett az irg. nővérek vezetése mellett. Ebből a két középfokú iskolában levő mintegy 400 tanuló fele pápai, a másik felének 7s-a veszprém megyei és 2/s-a más megyebeli. A legnagyobb kultúrintézményünk beszámolóját veszszük tehát itt kézbe. Ha nem a számok szerint ítélünk is, hanem az intézmény e rövid ismertetését, illetve a belőle kiáradó magasztos szellemet nézzük, akkor mélyen meg kell hajtanunk az elismerés zászlaját az ily iskolakomplexum csendes, de annál munkásabb vezetősége és munkásai előtt. Külön-külön szól az értesítő az egyes iskolákról. Legrészletesebben a tanítóképző ezidei történetéről, állapotáról. A tanártestületben változás nem volt. így a tanítónövendékek tanulmányi eredménye annál Pápai lerménypiaoi 1934. évi július hó 20-án. szebb lehetett. Úgyszólván elégtelen nincs is. Behatóan szól a gyakorlati kiképzésről, különösebben azután a természettudományi gyakorlatokról. Ezt részletezi. S csodálatos módon az életre, az öntevékenység szellemében való nevelésre oly nagy súlyt helyez, hogy sok középfokú iskola, számos szakiskola példát vehetne innen. Kedvesen szól az önképzőköri munkáról, majd a tanítónőképesítésről. A gyakorló iskola megemlítése után az értesítő II. főfejezete a Polgári leányiskola munkáját mutatja be. Az iskolai tanulmányügyek, kirándulások (Veszprém, Győr, etc., ez utóbbinál meghatóan kedvesen emlékezik meg arról, hogy a szeszgyárban mint lepték meg a kis leánykákat egy-egy „nagy darab krumplicukorrar . .. amelyet a madarak csicsergésével versenyt énekelve, még Gönyün is szopogattak a gyermekek) Ifj. egyesületekről, ünnepélyekről is beszámol s a statisztikai rész után tájékoztatót közöl a jövő iskolai évre nézve. Búza 14-00—1400 Rozs 8-50-8 50 Árpa 9 50-19*00 Zab 12 00-13 00 Tengeri 13 00—14 00 Burg Széna Szalma M. hus B ,-hus S.-hus Zsirszal. Zsir 5 80—7-00 450-5 00 100-120 100-1*12 1*20—1 60 1 20—1 20 1 10—110 1-40-1-40 Túró 50-50 Tojás 3-4 Tej 14-14 Tejfel literje 70-70 Fokhagyma 30—30 Vöröshagy. 10—10 Kelkáposzta 20-20 F.-káposzta 16-16 Sárgarépa 12—12 Zöldség 12-12 Bab 16-16 Nullásliszt 34-34 Főzőliszt 30-30 Vaj P 2 00-2 40 Kenyérliszt f 22-22 Állami anyakönyvi kivonat. Születtek: Júl. 13. Bodanzky Zoltán fakereskedő és neje Pollák Elza, fia: Artúr, izr. — Német Lajos szövőgyári munkás és neje Biró Erzsébet, fia: László, Imre, rk. — Szalai István napszámos és neje Szabó Rozália, fia : István, rk. Júl. 14. Biró Dezső tejkereskedő és neje Juranics Anna, leánya : Ilona, Anna, rk. —• Orbán Lajos házi szolga és neje Horváth Terézia, leánya: Erzsébet, rk. Júl. 15. Németh József szövőgyári munkás és neje Hoffmann Juliánná, fia: József, rk. Júl. 16. Bischitz Tivadar vaskereskedő és neje Kohlmann Berta, leánya : Edit, izr. Júl. 17. Varjú Gyula napszámos és neje Benke Mária, fia: halvaszületett. Júl. 18. Barcsa Bálint napszámos és neje Kajdi Zsófia, leánya : Ilona, ref. — Kovács Imre földmivelő és neje Kovács Mária, leánya: halvaszületett. Júl. 19. Geszti Sándor szabósegéd és neje Keresztes Erzsébet, leánya: Erzsébet, rk. — Keresztes István nyug. m. kir. pénzügyőri fővigyázó és neje Haaz Anna, leánya : Éva, Angéla, rk. Meghaltak: Júl. 13. Kiss Lajos ILászló, rk., 3 hónapos, tüdőlob. Júl. 14. Németh László Imre, rk., 2 napos, veleszületett gyengeség. — Orbán Erzsébet, rk., 1 napos, veleszületett gyengeség. Júl. 15. Mező János napszámos, ev., 68 éves, érelmeszesedés. Júl. 16. Legény József csizmadia, rk., 66 éves, hugyhólyagrák. Júl. 17. Sarudy György nyug. főgimnáziumi tanár, ref., 67 éves, agyvérzés. — Hoch Lajos lakatos, izr., 58 éves, öngyilkosság fejlövés által. Júl. 18. Özv. Guth Samuné Hammerschlag Róza, izr., 68 éves, idült veselob. Házasságot kötöttek: Júl. 14. Szekeres József szövőgyári munkás, rk., és Vizinger Amália Margit dohánygyári munkásnő, rk. — Gombás József szobainas, rk. és Körmendy Ilona dohánygyári munkásnő, rk. Lapzárta: csütörtök este 6 örakor. Felelős szerkesztő: Dr. Németh István. Keresztény Nemzeti Nyomda R.-T. Pápa. Szerkesztői üzenet. X. Y. A hozzászólás a cikk egyegy mondatát ragadta ki, ahelyett, hogy a lényeghez szólt volna. Mo-, dern gondolkodással is lehet valaki tisztességes és mindent elrejtő ruhában is rossz. A szolidság túlzásba megy át, mikor prüdériává válik. A nemzet jövőjét pedig nem a XIX. század Ön által visszasírt lényegtelen cafrangja dönti el, hanem a kitartás, a türelem, a tisztalelkűség. Kár olyan sötéten látni! Hirdessen a Pápa és Vidékében! rinnrvvYwtnnnm^^ n»««n»oiÉi>miiÉiniinifti<> Berlinből Pápára hoztam a legjobb akadémiai szabászatot, mely a legutolsó divat, a legjobb formát és legnagyobb eleganciát jelenti, — Cíyözódjön meg róla! Mészáros Mihály szabómester, Deák Ferenc- és Kossuth-utca sarok.