Pápa és Vidéke, 30. évfolyam 1-53. sz. (1933)

1933-02-26 / 9. szám

Peps 1633 február 26., vasárnap. Äfa 16 fillér XXX, évfolyam, 9. szá^ » Politikai hetilap. — Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Fó-utca 12. Telefon 151. előfizetési árak: negyedévre 2 pengő, egész évre 8 pengő. Egyes szám ára 16 fillér. Hirdetések miliméteres díjszabás szerint: hasábrailiméter a hirdetések kőzött 4 fiilér, a szöveg kőzött 5 fillér. Felelőt szerkesztő: DR. NÉMETH ISTVÁN. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz : A kiadóhivatal, Fő-utca 12. Telefon 151. A Ker.-szoc. párttitkárság, Szentílonai-utca 12. Telefon: 121, A Pax könyvkereskedés, Fő-utca 9. Telefon 171. A Ker. Nemzet Nyomdavállalat, Csáky-utca 21. Telefon : 157. szám Négy esztendő. (/. j. dr.) Hitler Adolf az ö legulóbbi nagy rádióbeszédében négy esztendőt kért programjának megvalósítására, mert úgymond, amit a marxista rendszer tizennégy év alatt tönkretett, azt nem lehei sebtében helyreállttá ni. Ebben Ktlernek fellétlenül igaza van, s ezen az ö igazságán érdemes nekünk magyaroknak is elgondolkoznunk. Hiszen a mi sorsunk is pár huzamos sinektn halad, magunk sem tudjuk, a sötét alagút felé-e, vagy onnan ki a napsütéses szabadba-e. Köztünk és a német nép között azonban különbség van, és ebből a különbségből, mint már egyébkor is, ml vagyunk azok, akik tanulhatnánk. Mi magyarok az „adj Uram, de mindjárt* álláspontjára helyezkedve azt várjuk, akarjuk, söt követeljük, hogy a kormány azonnal, minden átmenet, minden halogatás nélkül, majd azi mondhatnám : minden megfontolás nélkül egyszerre orvosoljon minden bsjt. Azt is, amelynek az előző kormányzati balfogások az okai, meg azokat is, amelyek az általános világhelyzetben gyökeredze nek. Mi magyarok szangvinikusabb vérmérsékletünket a politikában sem, de még bajainkban sem tagadjuk meg. Hj valakiben megbízunk, azt vakon követjük, s ha azt hisszük, hogy csalódtunk benne, megkövezzük. Mi magyarok tehát általában véve minden kormánnyal szemben a követésnek vagy a kövezésnek elvét valljuk; tudunk lelkesedni és tudunk gyűlölni, csak egyet nem tudunk: várni) Mi volna, ha a mi kormányunk és annak feje is négy évi határidőt szabott volna mindazoknak a kormány programm- pontoknak és ígéreteknek a beváltására, amelyekkel, mint kámforinjekciókkal, a közélet beteg 82ívét az elernyedéstől megóvni és új tevékenységre, új életműködésre serkenteni igyekezett ? Mikor nekünk még négy hónap is hosszú időnek tünt fel? D

ä legyünk igazságosak. Nemcsak mi, a magyar nép különbözünk a némettől, hanem Gömbös is Hitta-tök Gömbös középutat keres Mussolini és Hitler között, s ez az, ami az ö helyzetét megnehezíti. Mussolini, tudja mindenki, béklyónak érezte a parlamenti lendszér mostani formáját és egyszerűen é is vetetle, helyébe hozván a fascista nagytanácsot. Hitler — egyelőre legalább — a parlamentre támaszkodik, de gondja volt rá, hogy saját pártja legyen |ott többségben. Bizonyos ugyanis, hogy aki nagyot akar alkotni, ném függhet a paris menti pártok esélyeitől és szeszélyeitől, nem teheti ki magát annak, hogy esetleg véletlenül is leszavazzák kormányát és vele minden elért vívmányát és tervbevett alkotását. A történelem tanúsága szerint az igazán nagy emberek igazán nagyot mindig a parlament nélkül alkottak, és Mátyást igazságosnak hirdeti a magyar nép ajka, de a történelem sohasem ismeri alkotmányosnak. Gömbös Hitlerrel együtt megőrzi a parlamentáris alkotmányformát, de Mussolinitól át szeretné venni az érdekképviseleti rendszert, ami a mostani parlamenti rendszernek egyelőre beláthatatlan változását jelenti. Nem csoda tehát, ha a magyar nemzet szeretne már tisztán látni, szeretné már tudni — nem azt, hogy mikor lesz választás — hanem azt, hogy egyáltalán lesz e választás, és ha lesz, milyen lesz? Nem csoda, ha a magyar nép azt mondja: ha ezzel a parlamenti rendszerrel nem lehet megjavítani helyzetünket, akkor ám félre ezzel a rendszerrel, mert az végtére is csak eszköz és nem cél; de ha a rendszer jó, akkor lássuk már annak munkáját másban is, mint adóemelésben és fizetéscsökkentésben, mert ezt ezelőtt is minden rendszer gyakorolta. Mi nem vagyunk ellenségei Gömbös személyének, programjának és célki.fizéseinek. Mi, miként azt eddig is vallottuk, szívesen tesszük kezébe bizodalmunkat, mi segítő kezet nyújtunk neki a munkában, csak arra kérjük: ne felejtse el, hogy mi magyarok vagyunk, nem németek, nekünk tehát hosszú volna a négy esztendő... ! Ki tudja, hol lennénk, hova jutnánk, há négy évig kéllene várnunk ? Tempó, magyarok — ez a mi jelszavunk. í x Hűvös, hideg időben szopogasson Blokmaitot. Csak eredeti csomagban fogadja el. A hét eseményei. Idehaza. Jászberényben Apponyi elárvult mandá'umát Imrédy Béla pénzügyminiszternek ajánlották fel, aki a jelöltséget elfogadta. Eckhardék vele szemben is felveszik a küzdelmet és egy helybeli kisgazdát léptetlek fel jelöltnek. A debreceni törvényszék Pullmann Ér dre perében felmentő Ítéletet ho2ott. A körúti sajtó a mult év végén ízléstelen szenzációvá fújta fel ezt az ügyet és városunkban is széltében hosszában tárgyalták. A választási front mult vssárnap mozgalmas volt. Mezőkereszlesen és Igaion heves küzdelem után a kormánypárt jelöitjei szerezték meg a mandátumot. A keieszténypárt hétfői értekezletén elhatározta, hogy erőteljes, valamennyi foglalkozási ágra és társadalmi rétegre kiterjedő szervezkedést indít meg az országban. Végre! Egy évvel előbb sürgettük már ezt 1 A kommunisták hétfőn tüntetésre készültek Budapest u'cáin, de a megmozdulás most sem sikerült, mert a kitűnő pesti rendőrség most is előző nap összefogta a szervezőket. Saj nos, a letartóztatottak közt most orvos, művész, tanító, tanár, egyetemi hallgató, diák is szerepel, szomoiú bizonyságául annak, hogy Moszkva milyen ördögi rafinériával dolgozik. A rokkanttörvény javaslatát szerdán n>újtották be a képviselőházban. A javaslat az egész rokkantkérdést fel öleli és kidolgozásában a Honsz ja vaslatait is figyelembe vették. Külföldön. A leszerelési konferencián a magyar megbízott, Tánczos tábornok bejelentette, hogy Magyarország elfogadja a francia javaslatot, mely a hadseregeknek rövid szolgálati idő és korlátolt tényleges létszám alapján történő átalakítását javasolja, de kérte, hogy a létszámot megállapító bizottságban Magyarország is kapjon helyet. Ausztria szokatlanul éleshangú ultimátumot kapott Franciaországtól egy fegyverszállitmány miatt, mely cseh besúgás szerint Olaszországból Magyarországba volt útban. Ausztria ezúttal Önérzetesen sarkára állt éa Dolfuss kanedtár kijelentette, hogy a jegyzékre nem ia válaszol, Roosevelt, az Unió új elnöke ellen egy anarkista revoíveres merényletet követett el Miámiban. Az elnök sértetlen maradt, de a kíséretében !evő> chikagói polgármester, továbbá egy detektív és egy asszony súlyosan megsebesült. A merénylőt már el is ítélték: nyolcvan évi fegyházra. A kisantant a revíziótól való félelmében újabb szoros szövetségei kötött Genfben. A szesztilalom részleges megszüntetését a szenátus után a képviselőház is megszavazta Amerikában. Az adóemelések ellen Pári3barc hétfőn másfélóíai tüntető sztrájk voH„ melyben a t srtvisélők is részt vettek. Pápa történelmi kultúrájáért. A brassói szász múzeum kiadásában Burzenland címen jelent meg a Barcaság monográfiája. Az olvasó elámul, hogy a deutschvölkisch gondolattól tú fűtött nemzeti öntudatú szászság mire képes kultúrája érdekében. „Bebizonyosodik" e könyvben, hogy a német kultúra birtokában levő szászság olyan felsőbbrendű kultúrnép, melynek kultúrszigetecskéjére a nagy msgyar óceánnak egy cseppje sem hullott. Tudományosság szempontjából természetesen nem tekinthető a munka komolynak (megtudjuk, hogy az ősi székely kapufafaragás német eredetű !), mégis példának állítom, mert a magyar ember megtanulhatja belőle, hogy minő kötelessége a nemzeti kulúra ápolása. A nemzeti kuKúra a nemzet minden kis csoportjának, az ország minden vidékének kultúráját összefoglaló kép, amely képben egyetlen színfolt sem felesleges. Pápa sem I Ezt azért hangsúlyozom, mert Pápának és vidékének nagy mulasztásai vannak. E város történelmi múltja, kultúrája elhanyagolt, bizonyos vonatkozásban semmibe vett. A vármegye történelmi és kulturális emlékeit a veszprémi múzeum őrzi. Vármegyénk egész területére: kiterjedő gyűjteményei multunk és kultúránk ériékes dokumentuma, szép> tükre. Csakhogy e tükör nem telje* sen őszinte. Ennek egyik oka az» hogy a gyűjteményeknek kevés Pápára és környékére vonatkozó darabja