Pápa és Vidéke, 30. évfolyam 1-53. sz. (1933)

1933-02-26 / 9. szám

Pápa és Vidéke C933 február 26 van. Kii túlzással azt mondhatnám, ihogy e terület: terra incognita. A másik ok az, hogy a gyűjtemények jiiiege inkább Veszprém város és a Bakony képét adja, Pápa és környéke viszont ettől kfilönbözö har tmadik jellegzetesség. Pápa és Veszprém között ugyanis Ikinai falként húzódik a Bakony, s a ikét várost egymástól annyira elválasztja, hogy ma is, a technika századában is látjuk ezt az elválaszlottságot, milyen nehezen közeli hető meg egymástól a megye e két vá fosa. Egy megye, kél világ, s ha így van ma, mennyivel inkább voit ez így évszázadokkal ezelőtt, a civilizáció és a kultúra alacsonyabb fokán. A két város különböző fekvése elhatározóan nyomta rá bélyegét alakulásukra, fejlődésükre. Veszprém tiegyvldékl város, a Bakony közepén, a Bakony szíve, kultűrális és gazdasági centruma. Mint ilyen, már « neolit-kor emberének letelepedésére is kedvező yoli. Fekvésénél fogva pedig később várépítésre volt igen alkalmas. Pápa síkvidéki város, a Bakony lábánál, hegy és síkság találkozásánál, e két különböző vidék gazdasági és kultűrális kicserélődésénél fogva volt alkalmas 2 fejlődésre. Veszprém az Árpádok alatt nagy város, Pápa az ipari és iereskedelmi élet megindulásával fej lődik. A XIV. században már fontos város, s a török hódoltság alatt mint végvár, már Veszprémnél nagyobb szerepet tölt bs. A francia háborúk korától kezdve pedig fejlődése Veszpréminél nagyobb méreteket ölt. A lényegesen különböző természeti adottságok tehát más-más fejlődést szabtak meg. Más volt a történelmük, más a gazdasági fejlődS$ük is. Más volt civilizációjuk, népük élete, más volt tudományos, művészeti, szellemi életük, egyszóval kultúrájuk. Veszprém arcához hozzátartozott a katolikus püspökség, Pápa arcához a ref. kollégium. Ma Veszprém a jórészt német lakosú Bakony centruma, Pápa a Bakony perifériáinak, a sík vidéknek ura, lakossága magyarabb. De a legjellemzőbb, hogy egy megye két városának nyelvjárása is különböző. Történelmi és kultűrális egymásra utaltság nem volt a múltban és nincsen a jelenben sem. A város lörténelmi kultúráját csak a város maga mentheti meg. Ennek több irányú feladatát a következőkben látom. Városunk történészeinek komoly feladata a város történelmének állandó kutatása és feldolgozása. „Az osztrák- magyar monarchia írásban és képben" (1896) Pápa történetét a XIV. századig viszi vissza. ,Pápa város egyetemes leírása* (1905) már a XI. századig, s egyben azt is leszögezi, hogy azelőtt ez a vidék teljesen lakatlan volt Azóta több avar korbeli leletre bukkantak az Úrdombon (Nemzeti Múzeumban láthatók.), ami az avarság itteni letelepülését bizonyítja. Ezt támogatja a szomszédos Borsosgyőr község neve is. Fettich Nándor egyetemi tanár már az avarság fontos nyugati telep • helyének tarlj i Páp át. Mult év augusztusában pedig a leveli út építésénél, a Kishegyben, bronzkori leletre bukkantak. (Bmcés reálgimnázium őrzi.) Ebből ugyan még nem állapítható meg a bronzkori település, de nincs kizárva, hogy a további ásatások ezt fogják bizonyítani. A másik tennivaló a város történelmi közéletének, kul úréletének feldolgozása, mert ez a legelhanyagoltabb. Alig tudunk valamit, pedig e városban évszázadok óta élénk és tudatos kultúráiét folyik. A város nagymű veltségfi földesurainak u dvara, a szerzetesi kolostorok és azok tanodái, majd a protestánsok kollégiuma komoly munka színhelye volt. De évkönyvek, feljegyzések teljesen feltáratlanok, pedig anyag van elegendő. E téren sokat tehetnek a város történeiszakos tanárai, tanárjelöltjei. A feladatok harmadik csoportja a város és környékének történelmi, képző- és iparművészeti, természetrajzi és gazdasági emlékeinek, tehát a múzeáiis anyagának összegyűjtése, feldolgozása ás megőrzése. E téren is jó munkát végeztek a középiskolák gyűjteményei, de e munkát magának a városnak kellene irányítania, s minden darabot leié be helyezni addig, amíg az anyag az erre hivatott városi múzeumban elhelyezést nyer. Ennek, mint megállapítható, a vármegyei múzeummal nincsen semm i érdekellentéte. Végül, de talán a legfontosabb és feltétlenül a legközelebb fekvő feladat a város építő mű vészeli alkotásainak, történelmi emlékeinek megőrzése. Itt található a legnagyobb érzéktelenség és hozzá nem értés. Ehhez persze történelmi és művészi érzék szükséges, melynek hiánya már helyrehozhatatlan károkat okozott városunkban. így Pápa legré gibb, egyetlen középkori házára, a Korvin-házra modern, piros cseréptetőt raktak, s ezzel a jellegéből már úgyis sokat veszített házat egészen elcsúfították. Mijd belső struktúrájában még középkori épület jellegét tetiék tönkre azáltal, hogy az emeleti boliiveket elíünteték, falakat törtek át, a régi, kedves udvari erkélyt pedig lebontották. Hasonlóképpen járt a Lábas-ház, melynek renaissance árkádsorához csúcsíves homlokzatot raktak föl. Nam mintha csúnya volna a gót stílus, de e háznál stíiszerütlen, a városban pedig gyökértelen. A legfontosabb tenni való tehát a város történeti, építőművészeti, városszépészeti, egyáltalán kultűrális szempontból számba jövő épületeinek megőrzése, egyesek megjelölése. Ezek stílszerű restaurálásával és karbantartásával igen szépen kidomborítható a város stílusegységében rejlő szépségének varázsa. Blokmalt köhtigés és rekedtség ellen Pipin kapható a Karlovttz gyógyszertárban. Szükséges tehát a városukat szerető, történeti és művészeti tudással és érzékkel biró polgárságnak olyan csoportosulása, azaz olyan szövetsége, amely a város történeti kultúrájának megmentése érdekében a felsorolt feladatok elvégzését és megoldását tűzi ki feladatául. E téren a város földesura, polgármestere s a városi intézmények vezetői járhatnak elöl jő példával. Veszély fenyegeti történelmi kultúránkat. S ha a város nem gazdag, nem modern, nem nyújt nagy örömöket, legalább ősi kultúráját mentsük meg. Kevés, önzetlen cselekedettel többre juthatunk, mint sok tervezéssel. Ennek hasznát a város minden polgára érezni fogja, mint történeti képződmény viszont a nemzeti kultúra értékes e'emét fogja képezni. Horváth Elek. HÍREK. ••• Farsangi Szentségi mád fis a ferenciek templomában. Farsang utolsó három napján a ferencesek templo mában megkérlelö Szentségimádás lesz, reggel fél 7 órai kezdettel. Mind a három nap este 6 órakor szentbeszéd és litánia. Nagyböjtben minden szerdán este 6 őrskor böjti szentbeszéd és litánia, minden pénteken este 6 órakor pedig szent keresztúti áj'atosság lesz. Halálozás. Molnár Ervin bencés tanár, aki a forradalmi időkben Pápán tanított, f. hó 23-án influenzás tüdőgyulladásban Győrött elhunyt. Szombaton délután 4 órakor temetik a győri köztemető halottasházából. Új plébános. A kegyúr bemutató levele alapján Rott Nándor dr. megyéspüspök pápateszéri plébánossá Jakab Gyu'át nevezte ki. Az új plébános eddig Rédén volt helyilelkész. Hlvatalv'zsgálat. Jeszentzky Au ré! számv. fönök és Pelczer Aladár számv. főtanácsos a mult hét folyamán hivatalvizsgálatot tartottak a városházán, azonkivfil felülvizsgálták a városi üzemeket, hogy azók gazdálkodása rentábilis e vagy pedig nem. A polgármester budapesti útja. Mint mult számunkban emiitettük, Hamuth János polgármester Budapesten járt és ott a várost érdeklő ügyekben tárgyalt. Résztvett a városok kongresszusán, melynek főtárgya a városokat erősen szorongató Speyer kölcsön tárgyalása volt. A hitelezőkkel való tárgyalások kedvezőek és a pénzügyminiszter is megígérte, hogy lehetővé teszi, miszerint 1933. júl. 1 tői kezdődől eg egy évi tartamra mentesíti a városokat a Speyer kőicsőn kamatainak és amortizációs részleteinek befizetése alől, továbbá kilátásba helyezett egy nagyobb kölcsön folyósítását is. A dohánygyár ügyét illetőleg Hamuth János polgár» mester kijelentette, hogy aiomen tán nem fenyeget a bezárás veszedelmei bővebben erről az ügyről majd a legközelebbi közgyűlésen fog nyilatkozni. ASPIRIN TABLETTÁK A Kath. Leányklubban márc. 2-án, csütörtökön este 6 órakor dr. Horváth Dezső fogorvos előadást fart, melyre az érdeklődőket tiszte» lettel meghívjá az Elnökség. Inségmunka. Az inségmunka a szokott keretek között megszakítás nélkül folyik. Jelenleg nspsnta átlag 120 ember dolgozik különféle helyeken, fgy útépítésnél, kőtörésnél stb. A cipészműhelyt, ahol a rászoruló cipészek dolgoznak majd, ezen a héten felállították. Mint értesültünk és többször megírtuk, a II. sz. népkonyhát az egészségvédő ház épületében felállították és az étkezések hétfőn veszik kezdetüket. Mi már régóta sürgettük a második népkonyha fel» állítását, mert a viszonyok romlása folytán az Ínségesek száma rohamo • san emelkedett, s az egy népkonyha nem elégséges a követelmények kielégítésére. Meghívó. A Pápai Iparos-Ifjak Önképző Egylete és a Kinizsi TG február hó 26 án délelőtt fél 11 órakor tar ja évi rendes közgyűlését egyesületi helyiségében, melyre az egyesület tagjait és az érdeklődőket tisztelettel meghívja az Elnökség. Szülői értekezlet. Az áll. polg. leányiskola f. hó 19 én d. u. szülői értekezletet tartott, amelyen a helybeli szülőkön kivül vidéki szülök is nagy számban jelentek meg. Az értekezletet harasztosi Király Margit igazgatónő nyitotta meg, néhány keresetlen szóval üdvözölte a szülőket, Utána dr. Domonkos Géza tiszti orvos tartott ériékes és aktuális előadást az influenza elleni védekezésről és a tuberkulózisról, majd Szenténé Szabó Etelka tanárnő beszélt a gyakorlati életből vett ese'ekből kiindulva a példa nevelő hatásáról. Az értekezlet ezen elsó komoly része után bevonultak a növendékek is és kedves szavalatokkal, vidám énekszámokkal, továbbá Bérezik Árpád „A kis Blaháné" c. darabjával szereztek szüleiknek élvezetes délutánt. FelQlfizetések a pápai Felsővárosi Róm. Kath. Olvasókör február 5-én tartott táncmulatságán: Dr. Sulyok Dezső 4 P, Edelényi László, Bártl István, N. N., Hoffer Károly 3—3 P, id. Mészáros István, RuTp jenő, Hamuth jános, Locsi János, Hekler József 2—2 P, Németh István 120P, Babják Ferenc, Stefanies József, Kozma Imre, Spőcz Ferenc, K. Németh Ferenc, ifj. Mészáros István, Kapa litván, Keresztes Gyula, ifj. Dekovlcs Is'ván, Sas Ignác, O. Németh Ferenc, Kutasy Sándor, ifj. Kutasy József, Kapa Károly, Csizmadia József, B. M 1—

I P, T. Németh István 50 fillér. A szives felülfizetésekért hálás köszönetet mond a rendezőség. /