Pápa és Vidéke, 30. évfolyam 1-53. sz. (1933)

1933-07-16 / 29. szám

Tek. Nemzeti Múzeum Könyvtára f VIII., Múzeum-körút. Budapest Szerkesztőség és kiadóhivatal : Főutca 12. Telefon: 151. Laptulajdonos a pápai belvárosi Kath. Kör. » POLITIKAI HETILAP. Felelős szerkesztő: Németh István dr. Előfizetési ár: negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 16 fillér. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Pápa, 1933. julius 16., vasárnap. 2$ XXX. évfolyam, 29. szám. Agytröszt. Hallottam már különféle trösztökTői, melyeket a tőke nagyurai, a pénz császárjai kovácsoltak össze hatalmuk és befolyásuk védelmére és gigantikus érdekeltségük fellegvárául. Ezeknek a trösztöknek most egy újabb furcsa testvérük akadt Amerikában, ahol Roosevelt, a Fehér ház ura, két professzort hívott a talpraállítási munkához, s megkapták a szenzációsan hangzó agytröszt nevet. Hiába, Amerika a korlátlan lehetőségek hazája, ahol minden lehetséges, ahol semmi sem furcsa, ahol másként nézik a dolgokat az emberek. Ott glédába fogják a szürke agysejtek régióit és kitermelik a munkába fogott agyakból a világ, vagy mondjuk Amerikát megmentő gondolatokat. Szenzációs terv ez, s teljesen Amerikára vall, ahol ezideig nem volt lehetetlen semmi, csak pénz kellett hozzá, az pedig volt bőviben a petróleum, olaj, automobil és cipőpaszta királyoknál. Most már Amerika is megtorpant a szédületes haladás útján, s az autó, mely az újvilággal robogott az emberi vágyak isteniesülési célja •felé, váratlan akadályba ütközött. Megszűnt a prosperity, elveszett a spekuláció alól a talaj, s New-York évente 80 millió dollárt íizet a munkanélküliek fenntartására, kb. 500 millió pengőt. Amerika jó ideig, csak távolról szemlélte azt a gigantikus küzdelmet, melyet Európa a gazdasági váltság polypjával küzdött a világháború befejezése óta. Mikor a jószívű, de kis koncepciójú, s az európai helyzetet egyáltalában nem ismerő Wilson elnök a világháború után átjött a vén Európába, Amerika a jótékony nagybácsi szerepét játszotta. Tehette, minden zsebe tele volt pénzzel s kenetteljes szavakkal igyekezett az Európai vihart szétfújni. Dehát Wilsonnak kevés volt ekkor a tüdeje és kétségkívül meglévő jóindulat gyenge gát volt a gyűlölet árjával szemben. És, és Amerika hagyta, hadd marakodjon ez a vén Európa, melynek népei megértek a pusztulásra, s minek dédelgessen Amerika egy versenytársat, minek állítsa talpra a négy éves vérfürdőben kifullad Európát ? Nem volt akkor igaza Wilsonnak, nem volt igaza Amerikának. Wilson gyengesége, akaratnélkülisége és meg* győződéshiánya, megbosszulta magát. Hiába tobzódott Amerika a könyü kereseti lehetőséget szülő prosperity enyhe, balzsamos árjaiban, a bálnak egyszer vége kellett, hogy legyen. A fák nem nőnek az égig, s Amerika sem a korlátlan lehetőségek hazája, ha a Jenkik szerették is dölyfösen állítani. Amerika csak a mának élt, csak a profitért, az üzletért futott, s ha Európát sajnálta is, csak a befektetett tőkét sajnálta benne, nem pedig az európai embert, s a bolondult Európa milliós véráldozatait. Pedig kár volt Amerikának az orránál tovább nem nézni, kár volt a szemét csak a Szabadság-szoborra vetni, s az Atlanti óceán túlsó partjára csak azt mondani: Nem érdekel. A betegség ragadós, mégha gazdasági váltságnak hívják is azt, s Amerika megkapta ezt a veszedel mes ragadós bajt. Addig, addig jártak ide a dollárhercegek, dollárkirályok a halódó Európa ókori szépségeiben gyönyörködni, míg áthurcolták magukkal a gazdasági pestis csíráit. És most agytrösztöt állít fel Roosevet elnök, hogy a rendkívül kritikus helyzetet valahogy megoldják, hogy szinte mesterséges alapon megváltó gondolatokat tenyésszenek ki. Nehéz dolog lesz ez, még a gazdasági rendszerbe skatulyázott amerikai agyaknak is. Összhangba kell hozni a termelés és fogyasztás érdekeit és az Aranyborjú körül az esze-veszett táncot hatóságilag be kell tiltani, erélyesen, de okosan. Nagyobb feladat ez, mint a Niagarát kalodába kényszeríteni, nagyobb mint New-yorkban 60 emeletes palotát emelni. Bizony, bizony Roosevelt elnök ur, u trösztök túlméretezett hatalma vitte a zuhanásba Amerikát, s hiába állít fel még ;egy trösztöt, ha agyakból is áll az, ha mellette nem szervez meg egy szívkartelt, meri csak hideg ésszel a gazdasági váltságot még Amerikában sem lehet megoldani. -th. Végig a pápai Cityn. Mit vásárolnak a pápaiak 7 — Milyen harisnyát viselnek a pápai néki — A kereskedők keservei. — Mi az oka, hogy Pápa drága városi Az egész világon tomboló gazdasági krizis, meg a békét kötött, de egyáltalában nem békés szándékú emberiség gazdasági háborújának következménye, a gazdasági élet minden ágában érezteti romboló hatását. Panaszkodik a kereskedő, csőd felé tart az iparos, rettenetes terhek súlya alatt nyög a földmíves. Mindenhol panasz és panasz, pesszimizmus és ideges várás, hogy mit hoz a holnap. Séta Pápa üzleti negyedében. Elhatároztam, hogy végigmegyek a pápai Cityn és megkérdezem a kereskedőket, az iparosokat, hogy milyen a forgalom, mit vásárolnak leginkább, s kik vásárolnak még a mai világban is. Először Kohn Miksa Mihály Kossuth-utcai üzletébe tértem be. A cégtulajdonos kedvesen fogad, a kérdezősködésemre rövid gondolkodás után beszélni kezd : — Hát kérem nehéz világot élünk. A forgalom 50%-ra esett vissza még a fűszerárukban is, amelyek pedig közszükségleti cikket képeznek. Különösen erős a hanyatlás a kávé kereskedelemben. A fogyasztás esése itt 50%. (Braziliában meg millió zsákszámra öntik tengerbe a kávét — jut eszembe.) Csökkent a cukor fogyasztás is, ami a rossz kereseti viszonyokkal van összefüggésben. Nehéz most üzletet fentartani, csak ráfizet az ember. Bizony-bizony kérem, a régi jobb időkben megszerzett pénzből kell most élni. Szerezni, invesztálni ? — kérdi saját magától, lehetetlen. Sok a kereskedő, jegyzi meg az OMKE elnöke. Az inflációs időkben szinte gombamódra szaporodtak el a kereskedő üzletek, mindenki spekulált egyideig, de az most megszűnt. Ezért bukik meg annyi kereskedő, mert túlságos elszaporodáshoz hozzájárult az utóbbi időben még a gazdasági helyzet rohamos hanyatlása is. A gyárak bérleszállítása erősen meglátszik a vásárlási kedven. A munkásvásárlók nagyon elmaradtak, s most inkább a tisztviselő középosztály vásárol, de csak a legszükségesebbet, a luxuscikkek nem mennek. A jövő ? — kérdi, mikor indulni készülök, reméljük jobb lesz, így nem mehet sokáig. Rossz idő — rossz forgalom. Ezt a választ kaptam Böhm Samu üzletében, ott a Kossuth-utca végén. Esztergályos üzletben — mondja Böhm Samu — a szezoncikkek dominálnak. Az idei furcsán hideg nyár hátráltatta a tenniszezést, a kuglizást, ami azuián az üzleti forgalmon is meglátszik. Amig tavaly 12 kugü felszerelést adott el juliusig, az idén csak 3-at. Az egész forgalom a bankzárlat óta 25—30%-kal esett. Ki tud most tenniszezni ? — mondja mosolyogva. A fiatalság munkanélkül van, s akik mégis tenniszeznek, nagyon vigyáznak az ütőkre s a labdákra, mert kevés a pénz és kell a mindennapi megélhetésre, nem igen telik a költséges passziókra. A drága dohányárak is befolyással vannak az üzletre, különösen a pipákat illetőleg. Amikor a szivarkapapir és cigarettadohány megdrágult, sokan vettek pipát, de most már azt se veszik. Mindenről leszoknak az emberek, még a vásárlásról is, jegyzi meg elégikusan. Milyen harisnyát viselnek a pápai nők. Elköszönök Böhméktől. Megyek tovább az üzleti negyedben. Vásár Sipiczkynél jó magyaros konyha, (PÁPA, FŐ-TÉR 27. SZÁM.) w ff italok. Szolid árakl Elsőrendű szobák! R szobák vízvezetékkel ellátva 140