Pápa és Vidéke, 30. évfolyam 1-53. sz. (1933)

1933-06-04 / 23. szám

1933 máj us 145 3 Pápa és Vidéke protestáns Podmsniczkyek Zircet tél­iesen elpusztítják A ko'ostor és a község lakói elmenekülnek. Az 1542: XLIV. törvénycikk száműzi őket, de már téeő, az apátság romokban he­ver, élő ember nincs a vidéken. Az apátságot a győri püspökségnek adományozza a király. Veszprém be­vétele után (1552) Zircet is elfog lalják a törökök, s ami még ép volt eddig, az is rommá lett akkor. Az apátság birtokainak a török által el nem foglalt részét ekkor Palota és Pápa várához csatolják. Miksa király 1564 ben Thury Györgynek adományozza az apátság javait, majd enrek halála után a Thury testvéreknek. A birtokba való beiktatást a török lakta Zircen nern ^ lehet elvégezni, ezért Pápára jönnek és a királyi megbízott és a kapor­noki konvent képviselője itt iktatja be a Thury-testvér eket. Ez időtől kezdve a Tburyak kezén van az apátság, de nemcsak rendi élet nincsen, hanem az spáti méltó­ság sincs betöltve 1609-ig. Ez idő­tol kezdve is csak címként viselik egyházi kommendáíorok. Ez a^ élet 1659 ig tart. A liüenfe'di apátoknak nehéz, SZÍ­VÓS munka után sikerűit végre el­érniök, hogy a zirci apátság birtokéi a rerd kezére szálljanak vissza. Ez időtől kezdve pontos és rész­letes feljegyzéseik vannak. III. Kol'weiss Márton liiienfeldi ciszterci apát felterjesztésére I. Lipót 1660 ban Újfaíussy Márton liiien­feldi magyar c'sztercitát nevezi ki zirci apáttá, s a királyi kamara a győri aiirpánt bízza meg a beikta­tással. M'nihogy Z rcre nem lehet menni, s az apát közei akar lenni ősi monostoréhoz, az apátsági bir tokok szélén fekvő Pápa ad otthont a hányatott életű apátságnak. Az ?pát a beiktatás után egyideig a ferencesek kolostorában lakik tár­sával s egy msgáncsalád főz szá snukra napi 5 garasért. Esterházy Ferenc gróftól vesz meg az apát egy házat, kerttel (vdószinCkg a mai Batthyány- utcábar) s a mohácsi vészt követő viszontagságos idők után, 130 éves hontalanság után itt rendezi be a magyarországi ciszter­ciek első kolostorát. Újfaíussy apái nekilát, hogy az apátság ősi birtokéit visszaszerezze. 8000 forintot fizet a Thúry család­nak örökváltságként az apátsági bir­tokokért. És gondja van arra i?, hogy újabbakkal gyarapítsa a rend vagyonát. Ezért ismét vásárol egy házat 500 tallérért. Valószínű ez sz a ház, amelynek helyén a későbbi, ma is fennálló rendház épült. Állan­dóan tevékenykedik, gazdálkodik, dolgozik a birtokok rendbehozata­lán. Sokat jár vidéken. Áldásos mun­kássága közben, egy kikocsizása al­kalmával 1678-ban Gyulakeszl körül meggyilkolják. Már a következő évben (1679) itt van a zirci apátság jószágainak ad­minisztrátora, Otterstetler Keresztély aki írásban is kijelenti, hogy min­denben apátja intenciói szerint fog eljárni 1685 ben pedig Kreczer Bernát az adminisztrátor — Újfaíussy apát első pápai noviefusa —, aki sokat dolgozik, hegy rendesebb ott­hont teremtsen Pápán. 1688 ban a rezidenciát nagyobbá, emeletessé építteti át. Győrből téglát, Bors­monostorból zsindelyt hozat. A föld­szinten istállót építtet 8 ló számára, ÍZ emeleten lakást. A háznak kápol­nája is van. Háztartást vezet, ispánja, kocsisa, pásztorai vannak, s körül­tekintően gazdálkodik. A nehéz idők bajait ma is meglévő, érdekes fel­jegyzéseiben igen plasztikusan írja meg. A liiienfeldi apát megelégeli a zi ci apátsággal járó sok gondot, kellemetlenséget, azért 1700 ban a zirci apátság birtokait 31 ezer forin­tirt örök áron eladja a hrinrichsui apátnak. 1701 nagypéntekén érkezik Hein­ricfcaubói WabrzigÁbrahám adminisz­trátor Sebastian Vilmos kíséretében Pápára és átveszi a liiienfeldi spát­ságiól a rendházat és birtokot. Őt júniusban iktatják be a rezidenciába, de július végén már meg is hal. Őszre azonban itt van Hoffmann Péter, az űj adminisztrátor. Hoffmann páter azonban nem so­káig tudja folytatni az elödök mun­káját. Megzavarja ebben a kurucok szabadságmozgalma, a Rákóczi-fel­kelés. A város 1704-ben hűséget esküszik Bercsényi kuruc tábornok­nak. A következő évben labanc kézre kerfll, de Bottyán ismét visszafog­lalja. Pápa város várőrsége és sok­iparosa azonban német és fgy termé szelesen labanc érzelmű. Közéjük kerül a német P. Vilmos, s sz ő vezetésével titokban gyakran tanács­koznak a vár átadásáról. Kapóra jön hát Bottyán meghátrálásának és gróf Herberstein császári tábornok köze­ledésének híre. P. Vilmos tehát a császári érzelmű pápaiak nevében Győrbe akarja juttatni a város meg­szállásának kérését és terveit. A tit­kos küldöncöt azonban — egy öreg koldus asszonyt — elfogják, kival­latják és a Kálvária hegyén meg­égetik. P. Vilmost pedig megbilin­cselve viszik Bercsényihez Nagy­szombatba, aki Árva várába záratja a pátert. Nehéz, szomorú napok szakadnak a pápai rendházra, végűi is Hoffmann adminisztrátor elmenekül. Az elhagyott rezidenciát feldúlják, kirabolják a kurucok. A házra azon­ban rorga a város jóindulatú veze­tősége ügyel és a ház őrizetével P. Anzelm bencés tábori lelkészt, majd egy lutheránus embert, Tenninger Jánost bizzák meg. Tenninger az istentiszteleti tárgyakat, szent edé­nyeket és egyéb jószágokat a pálo­sok kolostoréban helyezi el. (II. befejező közlemény következik.) Olvassa a Pipa is üidékét! Tisztelettel értesítem a nagyérdemű közönséget, hogy az ifj. T^CSik és Mika cégből kiváltam és FáHár és Koffuth-iitca sark&n saját nevem alatt ű! • _ • • 9 nyitottam. Midőn ezt a nagyér­demű közönség tudomására hozom, amint a múltban, úgy a jövőben is legfőbb törekvésem a nagyérdemű közönség szolid és pontos kiszol­gálása lesz. :-: :-: :-: :-: A nagyérdemű közönség pártfogását kérve, vagyok teljes tisztelettel: Tocsih József. 246 Mágnáj keverék, középamerikai és columbiai kávéfajtákból össze­állított, erőteljes ízű kávé. V 4 kg P 3*70 MEINL GYULA R.-T. Fióküzlet: Pápa, Fő-utca 19. Telefon : 82. szám s3s Rendkívüli városi közgyűlés volt folyó hó 30-án a városháza nagytermében. A 13 pontból áliő tárgysorozat nem igen vonzotta a városatyákat, úgyhogy amikor Ha­muth János polgármester a közgyű­lést megnyi'oíts, alig 10 képviselő unatkozoit a hűs levegőjű nagy­teremben. Később a szám azonban 22-re felszzporodoít. A közgyűlés megnyitása után a polgármester bejelentette, hogy a pápai huszárosztály nem megy el a városból, legalább is az 1933—34. költségvetési évben. Kegyeletes sza­vakkal emlékezett meg a polgármes­ter a két közelmúltban elhunyt volt városi képviselőről, Piateek Gyulá­ról és Nagy Vilmosról, kiknek em­lékéi a poígármester indítványára a közgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg. Ezután a közgyűlés elkezdte a tárgygorozat tárgyalását. Özv. Lőte Lsjosné budapesti lakossal, akinek a várossal a mozit illetőleg társulási szerződése áll fenn, a polgármester előterjesztése értelmében egyezkedési tárgyalásokat kezd a város, hogy a járulékát a mai viszonyoknak meg­felelően leszállítsa. Amennyiben pe­dig Löténével eredményre nem ve­zetnének az egyezkedési tárgyalások, akkor a város per útján állapíttassa azt meg. A közgyűlés egyhangúlag tudo­másul veszi a Pápai Takarékpénz­tárral a nagyterem bérletére vonat­kozólag kötött szerződést, mely sze­rint a város évi 600 P bérért bérbe veszi a nagytermet közgyűlés cél­jaira. Gramm Ferencné és kiskorú gyer­mekei részére ellátási igényt meg­állapító alispáni véghatározatot a város megfellebbezi, mert az alispán egy előbb jogerős határozatot változ­tatott meg indokolatlanul, holott an­nak csak újrafelvételi kérelem alsp­ján lett volna helye. Elhatározta a közgyűlés, hogy a rendkívüli ideig­lenes házadómentesség további meg­hosszabbítása iránt a miniszterhez fordul a város. Özv. Csorba Károlyné és özv. Ba­konyi Györgyné lakbérmérséklés iránti kérvényét a közgyűlés elutasi-

Next

/
Thumbnails
Contents