Pápa és Vidéke, 30. évfolyam 1-53. sz. (1933)

1933-06-04 / 23. szám

Pép a és Vidéke 4 1933 Junius 4 totta azon indokolással, hogy az általuk fizetett lakbér már a mai viszonyoknak megfelelöleg van megállapítva. Keresztes Gyula és társai a Ba konyér alsó szakaszán végzett mederrendezést munkákhoz 213 pangó segély megszavazás it kérték. A közgyűlés a kérelmet elutasította, hivatkozva arra, hogy a vizjogi törvények szerint a parttulajdonosoknak kell a medret kitiaztíitatni, s ha még a város csupán méltányossági alapon meg is szavazná a segély?, nem is tudná kifizetni, mert nincs rá fedezet. A szavazást megelőzőleg dr. Nagy György képviselő a segély megadását indítványozta, msrt szerinte a város kloákája a Bakonyérbi magy bele és nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a Bakonyár vize megduzzadjon és eíöntse és tönkre tegye a parimenti réteket. Különben is azok a gyárváilaiatok, melyeknek ipari vize a Bakonyérbe ömlik, mind hozzájárultak az árkollatási munkálatokhoz. Azután Schlosszer főszámvevő re feráiía a mozi 1933. évi költségvetési előirányzatát, mely szerint bevételeket 85.009 P ben, a kiadásokat pedig 85.400 P -ben irták elő. Ezzel a tárgysorozattal le is pergett alig 20 perc alatt a közgyűlés s a kényelmes és hűs terem ellenére nagyon hallgatag voll, szó nélkül megszavazott mindent, vagy elutasított, pedig volt egy két pont, ahol bővebb megbeszélésre lett voina szükség, mert szűkszavú bizottsági javaslatok monoton recitálása az egyszerűbb képzettségű képviselőket bizonyára nem elégítette ki. Dr. Sulyok DÍZSŐ azután a sokat kifogásolt szeméifuvarozási szabályrendelet módosítása tárgyában in terpttlált és kérte a közgyűlést, hogy mondja ki, miszerint a következő közgyűlés tárgysorozatában vétessék fel az ügy tárgyalása oly módon, hogy a módosítás visszaható h dályú legyen. A polgármester ellenvéleményt terjesztett elő, melyben megígérte, hogy a szabályrendelet módosítását a közgyúiés elé viszi, de ott olyképpen lesz tárgyalandó, hogy a módosított szabályrendelet hatályba csak az 1934 költségvetési évben lép. Azután szavazásra tette fel a kérdést és s caekéiy számú képviselőtestület szótöbbséggel a polgármester ellenvéleményét fogadta el. De dr. Sulyok Dezső interpellált még a két pápai cserkészcsapatnak adandó segély megadásááért és a polgármester meg is ígérte, hogy a cserkészcsapatok 200 P segélyt egyegy hétfői napon rendezendő mozielőadás bevételi jövedelméből meg is fogják kapni. A közgyűlés ezzel véget is ért, mialatt odakint az öregtemplom órája a négyet kongatta. A Pápai Vasutas Sport Egyesület f. hó 11 én tekeversenyt rendez. A legjobb dobók díjazására szánt tárgyakat jövő heti számunkban közli az egyesület vezetősége. A keresztényszocialista mozgalom 30 éves jubileuma. A magyar kor.-szoc. mozgalom 30 éves fennállásának jubileumát a pápai ker.-szocialisták a mult vasárnap, május 28-án ünnepelték gazdag programú ünnepség keretében. A Szentilonai-utcai székház környéke már kora reggel népes volt a ker.szoc. mozgalom híveitől, akik ott gyülekeztek, hogy a Németh József apát-plébános által celebrált ünnepi misére felvonuljanak. Nemcsak pápaiak álltak itt a zászlók alatt, hanem elküldötte képviselőit a vidék is. Itt voltak imponáló számban a zirci, szentgáli, szanyi, ugodi és külsővati munkások, hogy hitet tegyenek az eszme mellett. Egyesületi zászlóik alatt vonultak be a nagytemplomba, ahol Németh József apátplébános ünnepi misét mondott. Meisel apát sírjánál. A mise után szépen rendezett, zárt sorokban mintegy 300—400 főnyi menet vonult ki az Iparos Dalkörrel együtt a boldogemlékü Meisel József apát kálváriái temetőben levő sírjához, ahol a Dalkör gyönyörű éneke után Szalay Lajos szakszervezeti titkár méltatta az elhunyt apát érdemeit. Kegyeletet jött ieróni a ker.szoc. tábor — mondotta Szalay — Erdély nagy fiának sírjánál, éppen a hősök napján, mert Meisel hős volt, az eszme katonája, aki önmagát áldozta fel a hazáért és embertársaiért. A szép és meghatott hangú beszéd közben helyezte el a párt nemzetiszínű szalagos koszorúját az az apát egyszerű keresztjére, majd pedig az Iparos Dalkör éneke zárta be a kedves ünnepséget. Dr. Ernszt Sándor és Tobler János érkezése. A kálváriái ünnepségen résztvett közönség azután teljes számban a vasúti állomásra vonult, hogy a 7412 órakor érkező fővárosi vendégeket fogadja. A berobogó gyorsvonatból a leikes közönség éljenzése közepette szállott ki dr. Ernszt Sándor és Tobler János és Szalay Lajos üdvözölte a magyarruhás leányok sorfala előtt megálló dr. Ernszt Sándort. A magyarruhás leányok közül pedig Bakonyi Iluska adott át egy gyönyörű rózsacsokrot kedves beszéd keretében dr. Ernszt Sándornak, aki meghatottan köszönte meg a szép fogadtatást és a közönség sorfala között sietett az állomás előtt várakozó autóba, mely a plébániára vitte, ahol Németh József apát-plébános vendége volt. Ünnepi ebéd a Sipiczky étteremben. Délután 1 órakor már mintegy 120-an gyülekeztek össze a Sipiczkyféle étteremben, ahol az ebédhez terítve volt. Ezen az ebéden képviselve volt az egész város minden rendű és rangú közönsége és teljes számmal megjelentek a vidékről jövő vendégek is. Alig múlik el 1 óra, mikor dr. Ernszt Sándor Németh apátplebánossal megjelent és helyet foglalt az ízlésesen díszített asztal főhelyén. Először Németh apát plébános köszöntötte fel Ernsztet, mint a ker.-szoc. eszme régi harcosát, aki a 30 éves küzdelmet tisztán vívta meg. Ernszt Sándor kedves szavakkal válaszolt az üdvözlésre, s örömmel szögezte le, hogy Pápa mindig erős fellegvára volt a ker.-szoc. mozgalomnak, majd pedig néhány aktuális kérdésről beszélt. Szalay Lajos Giessvein Sándorról és Seift Istvánról, minta mozgalom nagy harcosairól emlékezett meg és üdvözölte a fővárosi vendégeket. Dr. Sulyok Dezső szépen felépített beszéde keretében a ker.-szoc. mozgalom szükségességét és időszerűségét fejtegette és a szociális követelmények megokolásánál példaképül állította oda Krisztus alakját, kinek evangéliumát a ker.-szoc. program magáévá tette. Beszélt még az ebéden Filibér József a földmunkások, Cseke Lajos MÁV. tisztviselő a VOGE nevében. Tobler János orszgy. képviselő aki a pápaiaknak már régi ismerőse, a jubileumi ünnepségek célját ismertette. Az igaz — mondta — hogy a mai idők nem alkalmasak az ünneplésre, de még ezek az idők sem akadályozhatják meg, hogy a lelkünk ne ünnepeljen. Jogunk van hozzá, mert a mult, a dicsőséges mult eredményei megengedik ezt. A zirci vendégek nevében Horváth Konstantin zirci perjel, a szanyi építőmunkások nevében pedig Szíjártó József szólalt fel. Már 3 óra elmúlt, amikor Ernszt Sándor asztalt bontott és kedvesen búcsúzott az ebéd közönségétől. Díszközgyűlés a LeventeOtthonban. A Levente-otthon nagytermét teljesen megtöltötte a közönség, mire 4 óra lett, csak az első sorokban lett volna még hely az intelligencia részére. A közgyűlést Németh József apát plébános nyitotta meg és megnyitójában hangsúlyozta, hogy ma nem a párt, hanem az eszme ünnepelt, majd pedig kérte Ernszt Sándor v. népjóléti minisztert beszédének megtartására. Ernszt Sándor meleg hangon emlékezett meg Meisel apát plébánosról, aki Erdélyből elszakadva jött Pápára, aki rövid ideig Pápa jóságos atyja volt, aki most kint aluszik csendesen a Kálváriái temetőben. Sorra vette azután beszédében a ker.-szoc. program egyes tételeit, s hangsúlyozta, hogy a ker. szocializmus nem a mostani viszonyok felforgatását, hanem jobbra fordítását tűzte ki célül. Sürgette a telepítések gyors megoldását, fokozottabb védelmet kér a kisipar számára a kartellekkel szemben. Csupán a rend hangsúlyozása nem elegendő, mert csupán a rendből megélni nem lehet. Szóba hozta az ifjúsági kérdést, és ennek megoldása végett követelte a városi telepítések megkezdését, mert mindenki nem kapaszkodhatik fel az ország amúgy is megterhelt szekerére. Ernszt Sándor nagy tetszéssel fogadott beszéde után Tobler János emelkedett szólásra. Hatalmas hangja betölti az egész termet és beszédét nagy figyelemmel hallgatta a közönség és sokszor tapsolták meg. A nemzeti összefogás — mondta — nem oldható meg más alapon mint a ker. szociáíizmus. Kifogásolta a kartellek áremelő politikáját, mely tönkreteszi a kisiparost, a kereskedőt, a kisgazdát A munkanélküliséget nem lehet megoldani csak karitásszal, meg kell változtatni a termelés rendjét. Nem szabad kihasználni a munkást mint a barmot nézni kell a lelket is, nem pedig csak a mind nagyobb profitot. A ker. szocializmus nem áll az osztályharc alapján, hanem testvéri kommunitásban akarja látni és összefogni az urat, a munkást a földművest. Nagyhatású beszédjének végén hangosan megéljenezték Toblert, aki mestere a szónak és nagy ismerője a mai helyzetnek. A gyűlés Szalay Lajos zárószavaival fejeződött be, majd pedig a közönség elénekelte a Himnuszt. Ernszt Sándor és Tobler János azután autóba szálltak és kihajtottak az állomásra és a 74?-es vonattal Budapestre utaztak. Díszelőadás a Munkásegyesületben. Este 8 órakor díszelőadás volt a Munkásegyesület nagytermében, melyen az érdeklődők nagyszámban vettek részt. Szabó Terus egy alkalmi költeményt szavalt a már megszokott precizitással. Grátzer János el. iskolai igazgató Szeift Istvánról, a ker.-szoc. mozgalom pápai vezéréről emlékezett meg és szépen felépített beszédében színesen ecsetelte annak egyéniségét. Azután az egyesület műkedvelői előadták Boksay Endre reálgimn. tanár „Keresztényszocializmus úttörői" c. 3 felvonásos alkalmi darabját. Szeift István szerepében a megszemélyesített unokaöccse Szikla (Szeift) Pál nagyszerű alakítással lepett meg, de jók voltak a többi szereplők is, Maróti Jolán, Varga Mariska, Ruip Terus, Németh Bözsi, Horváth Terus, akik tudásuk javát nyújtották és a közönség melegen ünnepelte őket. Lezajlott a jubileumi ünnepség, mely megmutatta, hogy a ker.-szoc. mozgalomnak vannak katonái, akik híven kitartanak az eszme mellett. Csak vezető kell, aki apostoli lélekkel dolgozik a célért, akinek kezében jó helyen van a vezetés gyeplője. A programm gyönyörű, csak jöjjenek a vezetők, álljanak oda a gátra, s ha lélekkel, szociális érzésű szívvel vezénylik a munkát, akkor a csatasorban nem tátonganak üres helyek. Félre az egyéni érdekekkel, az eszme diadala legyen a cél, akkor a győzelem nem maradhat el.