Pápa és Vidéke, 29. évfolyam 1-52. sz. (1932)

1932-04-03 / 14. szám

Pápá; 1832 április 3., vasárnap Ara 16 fillér. XXIX« évfolyam, 14. szár. Politikai hetilap. — RIsgjolenik i ninden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Fő-utca 12. Telefon 151. Előfizetési árak: negyedévre 2 pengő, egész évre 8 pengő. Egyes szám ára 16 fillér. Hirdetések mlli­sséteres díjszabás szerint: hasábmiiiméter a hlr­áeí ések között 4 fillér, a szöveg között 5 fillér. Felelős szerkesztő: IFI. SÁGHI TAMÁS. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz : A kiadó­hivatal, Fő-utca 12. Telefon 151. A Ker.-szoc. párttit­kárság, Szentilonai-utca 12. Telefon : 121. A Fax könyv­kereskedés, Fő-utca 9. Telefon 171. A Ker. Nemzeti Nyomdaváliaiat, Török Bálint utca 1. Telefon: 157. A városi tisztviselők fizetésük 50 százalékát kapták csak meg. Március 30-án dé'u án 3 órai kez­dettel rendkívüli városi közgyűlés volt, sz iparosta non ciskola nagyter­mében. A közgj ülésen dr. Uzonyi Kálmán h. polgármester elnökölt. Az elr.öki bejelentések után az el­nöklő h. polgármester ismertette a főszámvevő jelentését a városi pénz­tár helyzetéről. A jelentés szerint áp­rilis hóra a tisztviselői illetményebre 28.CC0 pengő szükséges. Pénztári készlet 15 000 P. Helybeli pénzin­tézeteknél lévő váltók törlesztésére és kamatra 10 COOP kel). Az ádóhi­vatal, javadalmi hivatal és forgalmi adó utáni részesedésből várható be­vétel 8 500 P. Ezek alapján a tiszt­viselők fizetésére rendelkezésre áll körüibfelül 13—14 ezer pengő, ami nem fedezi a tisztviselők április havi illetményei*. A képviselőtestület a bi zottságok javaslatára elrendelte, hogy a pénztár vegye l ő csön a belső köl­csön 2100 pengős betétjét, amivel a városi alkalmazottak ápr. 1 én illet­ményeik 50 százaiékát kapják meg. A helyettes polgármester bejelen­tette, hogy a pénzügyminiszter kö­zölte a várossal, hogy a Speyer­körcsönre 47 233 P 81 f követelés esedékes, amelyre a város eddig 6405 P 20 f t törlesztett. Elrendelte, hogy a város a lekötött jövedelmek bői minden bevételt szolgáitasson be. A képviselőtes ü'et a miniszter kívánsága ellenére úgy határozott, hogy felirat úíján halasztás engedé­lyezését kéri. Dr. Uzonyi Kálmán kérésére a képviselőtestület a szabályrendelet 97. §-a alapján a helyetles polgár­mester reprezentációs költségét havi 75 pengőről 225 pengőre emelte fel, márciusi hatállyal, mindaddig, amig meg nem választják az új polgár­mestert. Ezuián a hangos filmgépek szálü fására vonatkozó ajánlatokat ismer­tette dr. Uzonyi Kálmán. A kép­viselőtestület Oláh György gépész­mérnök ajánlatát fogadta el szótöbb­séggel, mint legolcsóbb ajánlatot. A legújabb típusú Zeiss Ikon gépet szállítja majd Oláh György 16.000 pengő vételárért. A vételárból a szál­lításkor 5000 pengőt fizet meg a város, amire a villanytelep eladott gépeinek befolyt ára a fedezet, a hátralévő 11.000 pengőt pedig 8 százalékos kamat felszámításával, havonként utólag, 12 egyenlő rész­letben törlesztik ie, a mozi várható jövedelméből. A gép szállításának legkésőbb április végén meg kell történnie, hogy kedvező idő esetén már májusban megkezdhesse üzemét a ligeti kertmozi. Befejezésül a műszaki tanácsos be­jelentette, hogy a vármegyei közgyű­lés kifogásolta, hogy az egészség­védő ház hiányzó 16000 pengő épí­tési költségének a fedezetét a Teleki­ulcai házak vételárában jelöljék meg. A képvisetőteslület azonban a mi­nisztérium információjára újból ezt a fedezeiet jelölte ki. Négy órakor ért véget a kislálo­gatoltságú közgyűlés. * * A városi tisztviselők április elsején valóban csak 50 százalékát kapták meg fizetésüknek. A hét eseményei. Idehaza. Az új budapesti rendőrfőkapitány dr. Ferenczy Tibor lett, a szombat­helyi kerület volt főkapitánya. Veszedelmes kommunista szervez­kedést leplezett le a rendőrség az el­múlt héten Budapesten. Az an gel kormány a dunai kér­désben összehívta a négy nagyhata­lom konferenciáját, amely április ele­jén ül össze valószínűleg Londonban. Macdonald és Tardieu Londonban hétfőn tárgyalnak a kérdésről, mert francia felfogás szerint a nagyhatal mak megegyezését francia-angol meg­egyezésnek kell megelőznie. Brüning az elnökválasztások miatt nem vehet részt a tárgyalásokon, helyette állam­titkára megy el. A főváros rendkívüli közgyűlése egyhangúlag az általános titkos vá­lasztójog mellett foglalt állást. Ausztria április elsején jelmondja a magyar kereskedelmi szerződést július 1 re és új szerződés megkö­tése végett haladéktalanul megindílja a tárgyalásokat. Külföldön. Bulgária külföldi kölcsöneinek a felét elengedték. Szerbia moratörumot hirdetett a magántartozásokra. Víz alatt a rét. Ha Pápa város rendészeti kérdé seit revízió alá vesszük, nyomban szemünkbe tűnik, hogy ezek között ilyen nagyfontosságú probléma a város két folyóvizének, az alamuszi Tapolcának és a rakoncátlan, veszé­lyes Bakonyér szabályozásának meg­oldása. Régi kele ű, égető kérdés ez, de — sajnos — még mindig csak prob­léma. Probléma, melyről irtak, beszél­» tak únos-un ig, de tenni vajmi keve­set tettek. Most meg már nem is beszélnek róla, mert rögtön meg­jelenik a nagy mumus: Nincs pénz. Ezzel azután mindenkit leszerel­nek, mert az úgynevezett ,',nagy­szájúak" is hebegni kénytelenek a bűvös szó hallása után. Azután meg azt szokták ellen­vetésül odavágni: Minden évben ki­tisztát ják a Tapolcá', s minden év­ben megcsinálják a partokat. Az igaz, hogy valami sarat és különféle hor­dalékot kiszednek a mederből pün­kösd táján, de ezt a legjcbb indu­lattal sem nevezhetjük alapos mun kának. Egy hónappal a tisztítás után a régi iszapos, hináros, különféle háztartási cikkeket rejtegető meder­ben surran tova a csendes Tapolca, s egy nagyobb záporeső kell csak, hogy átcsapjon az elvben emelt gá­takon. Tavaszi időben pedig fenék­vizével elönti a liget gödreit, az erzsébetvárosi pincéket, feneketlenné varázsolja a ligeti sportpályát — városunk büszkeségét —, hullámai­val ráront a külső- Puchinger malom mellett elterülő hatalmas rétségre és mire elrothad a sok vadviz, a réten sás és moha zöldéi a szénát adó fű helyén. Hát bizony ez szomorú állapot. Furcsa fényt vet a váro3 rendészeti politikájára. Egyrészt betegség ter­jesztővé válik ezáltal ez a jó Tapolca, másrészt pedig több kárt okoz, mint amennyi hasznot azáltal hoz, hogy egy tucatnál több malmot hajt váro­sunk határában. Ennyit a Töpo'ca rovására. Van azonban r ekünk egy másik patakunk is. Az a szeleburdi Bakonyér. Ez okoz csak azután galibát a hivatalos város jóvoltából. Amint a tények mutaíják, nem veszik komolyan ezt a patakot. Mindig a nyári szemüveg­gel nézik, amikor alig háromarasz­tos viz csordogál a sással benőit mederben, amikor a Bccsor malom táján száraz lábbal át lehet sétálni a túlsó partra. S azután ezt a lebecsü­lést, ezt a kölyöknek számítást nem tűri el a Bakonyér. Nem kell elfelejteni, hogy 7—8 évvel ezelőtt az egész Erzsébet­várost elöntötte az a kis csermely­nek csúfoit, de akkor megvadult csikóhoz hasonlatos Bakonyér. Az alacsonyabb lakásokban még a szo­bába is beszemtelenkedett és a Perutz­gyár kiereszteteít festékanyagával megmételyezett vizével asztalra és székekre kényszerítelte a megrettent erzsébetvárosiakat. Nem sokkal utána ismét megunva a mederbeli balla­gást, a tisztviselő telepiebet ugratta meg és szerzeit nekik álmatlan éj­szakákat. No de hagyjuk az esemé­nyek felsorolását, C3ak annyit még, hogy a Bakonyér igazi arcát az őszi esőzésekkor és a tavaszi hóolvadá­sükkor látni meg. Amibor a fenéken bujdosó viz hatalmas tömeggé soka­Södík, amikor a Bakony lejlői bele­döntik száguldó hegyi patakjaikat a Bakonyérbe. Aki ezt a problémát komolyan akarja megoldani, nem pedig mosolygó dilettáns módon, a Bakonyerét akkor nézze meg. Szem­léitelő példát nyújtanak erre a bozóíi rétek. A Bakonyér partja többhelyütt átszakadt és a felesleges viz könyör­telenül zuhog a nagyterjedelmű rét­ségre és a legnagyobb része viz alatt van. De milyen viz alatt ? A szövő­gyárak szennyes folyadéka, leeresz­tett festékanyagja már megmérgezte ezt a vizet, s majd a később, eset­leg a nyári nap hevében elpárolgó viz, otthagyja a réten a mérges fer­tőző anyagot. Vájjon mire lehet majd ezt a sással, mohával vegyes gyenge szénát használni ? Etetésre ? Arra ugyan nem, mert nincs olyan gazda, aki tudva megmérgezze a marháját. Hát akkor mire jók ezek a rétek ? Arra talán, hogy a Bakonyér árterü-

Next

/
Thumbnails
Contents