Pápa és Vidéke, 29. évfolyam 1-52. sz. (1932)

1932-06-05 / 23. szám

p Ab.« men nap, Ara 16 fillér. XXIX, évfolyam» 23, száir. Te^ Nemzeti Múzeum Kön) ES VID Politikai hetilap. — Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Fő-utca 12. Telefon 151. Előfizetési árak: negyedévre 2 pengő, egész évre 8 pengő. Egyes szám ára 16 fillér. Hirdetések miliméferes díjszabás szerint: hasábmiliméter a hirdetések között 4 fillér, a szöveg között 5 fillér. Felelős szerkesztő: IFJ. SÁGHI TAMÁS. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz : A kiadóhivatal, Fő-utca 12. Telefon 151. A Ker.-szoc. párttitkárság, Szentilonai-utca 12. Telefon: 121, A Pax könyvkereskedés, Fő-utca 9. Telefon 171. A Ker. Nemzeti Nyomdavállalat, Török Bálint utca 1. Telefon: 157. Új vágányokra! A ker esziényszociálista munkások táborában folyton erősödik az a sokat ígérő áramlat, amely korszetű cselekvő s világtörténelmi viszonylatokban is átütőbb erejű keresztény szocializmust sürget. Egyre sűrűbben adnak kifejezést nemcsak a vezetők, hanem a mozgalom öreg harcosai és ifjú katonái is annak, hegy a keresztényszocializmus programját, szervezetét és taktikáját hozzá kell igazítani e tragikus nagy idők rendkívüligégéhez. Tegyük fel a kérdést: szükség van-e a keresztényszocialista munkásmozgalom felfrissítésére ? Lehet e történelmi szerepe a keresztényszocializmusnak a világválság sorsdöntő, állami és gazdasági rendünket gyökeresen áíforgató éráiban? Hogy felelhessünk a kérdésekre, tudnunk kell a következőket. A keresztényszocializmus történelmi szerepe a múltban az erkölcsi kiegyensúlyozás volt az önimádó kapitalizmus és a forradalmi szociáldemokrácia közölt Programja a két szembenálló s egymást kizáró világrend magasabb szintézisét jelentette; olyan életformát, amelyből hiányzanak mind a kapitalizmus, mind a marxi szcciálizmus kegyetlen túlzásai és eszteienségei. A keresztényszocializmus ebben a szerepben határozottan történelmi feladatot teljesített. Megvédelmezte az európai világrendet a felborulás és összeomlás katasztrófáitól. A kapitalizmus azonban a pénzimádat rögeszméjétől hajtva feltartóztathatatlanul rohant a vesztébe. Megindította a világháborút, amelynek egyik világtörténeti következménye az leif, hogy Oroszorzágot birtokába vette a forradalmi marxizmus. De még itt sem állt meg. A legyőzőit államokat teljesen kifosztotta és rabszolga tartományokká sülye32tette. S ez a világtörténeti méretű kizsákmányolási rendszer életre hivott egy új világmozgalmat — a nemzeti szocíálizmust, mely egy csapásra kiszorította helyéből a mérsékelt szociáldemokrata mozgalmakat, de a kapitalista világrendet is alapjaiban rendítette meg. A világhelyzet tehát rendkívül megváltozott. Uj történelmi mozgalmak léptek az emberiség küzdőterére. A kapitalizmus középre szorult, a kommunizmus és a nemzeti szociálizmus óriási malomkövei közé. A céikitüzé fek is újak; a harci eszközök pedig hallatlanul élesek, sőt szinte fenyegetően erőszakosak Recseg az egész világberendezkedés alapépítménye. S minden összecsapás a végső küzdedelem jegyében folyik le. A hősiesség viharában kflzd a régi és az uj világ az uj rendért, a történelem az uj hónapjáért. Látjuk, hogy a keresztényszocializmus egyensúlyozó szerepe a kapitalizmus és a szociáldemokrácia között már időszerűtlen és szükségtelen. Az evolucio lassú tempóját felváltotta a forradalmi gyorsasággal küzdő uj viíágmozgalmak tömegakciója. A keresztényszocializmus tehát nem ma radhat vakvágányokon. Meg kell keresnie uj helyét a történelem nagy arénájában. Most talán még nagyobb szüksége van rá az emberiségnek, mint valaha. De azt kell tennie, amit a ma parancsol, s nem azt, amit a tegnap. És úgy keíl harcolnia, hogy méltó legyen a világépítés gigászi munkájában a történelem elismerésére. S. B. A hét eseményei. Idehaza. Apponyi Albert gr6} május 29 én ünnepelte Genfben 86. születésnapját, amely alkalommal rengeteg üdvözletet kapott az ősz államférfiú. A képviselőház az elmúlt héten is a költségvetés részleteivel foglalkozott. Kőszeg ünnepségei. Máj. 29 én volt 4C0 éves fordulója annak a győzelemnek, amelyet 1531. május 29 én Jurisich Miklós, Kőszeg kapi tánya aratott a törökökön. Ezt az évfordulót országos ünnepség keretében ülte meg Kőszeg városa. Az ünnepségeken megjelent a kormányzó is, összefogást és bizalmat hirdetve. Országszerte nagy vihar volt az elmúlt vasárnap, mely súlyos károkat okozott. Károlyi miniszterelnök kijelentette, hogy a költségvetés után realizálják a gazdakivánságokat. Megkezdték az összeférhetetlenségi törvény bizottsági tárgyalását. Külföldön. Lemondott a német birodalmi kormány. Brüning kancellár és Hindenburg elnök között az utóbbi időben számos ellentétes vélemény alakult ki a nemzeti szociálisták miatt és ezért Brüning május 30-án benyújtotta az összkormány lemondását, amelyet az elnök elfogadott. Hindenburg von Papén centrumpárti képviselőt bízta meg kormányalakítással. Papén erősen jobboldali érzelmű, a centrum nem óhajtja támogatni, ezért kilépett a pártból. A nemzeti szociálisták a teljes hatalmat követelik. Az új kormány feladata tehát nem lehet más, mint végrehajtani a választásokat. Az új kormányt, amely koncentrációs alapon alakult meg, Hindenburg már kinevezte. Megbukott az oláh kormány, éspedig a pénzügyi nehézségek, a zij Iáit belső állapotok és a téves külpolitika miatt. A király Titulescut bizta meg kormányalakítással. Amerika tiz százalékkal csökkenti a köztisztviselők fizetését. Videant consules ... Politikai tanulmány. Irta: dr. Magyarász Ferenc Cist. O. (Nyolcadik közlemény.) 7. Politikai rendszerünket bizonyos eltagídhatallan gyávaság ét megalkuvás jellemzi. Vannak kérdések, melyekhez senki sem mer hozzányúlni, melyekre „tabu"-1 kiáltanák a miniszterek és pártvezérek, melyeket legszívesebben erőnek erejével belefojtanának abba, aki meg meri őket piszkálni. Ilyen kérdések: a) A kartellek kérdése. Politikai éle ünknek valóságos rákfenéje az, , hogy a nemzet kebelén belül, az ország polgárainak terhére a vagyon hatalmasai ilyen véd- és dacszövetséget köthettek, ilyen oligarchiát alapíthattak, mely hovatovább rabszolgasorba alacsonyítják a gazdaságilag gyöngébb osztályokat, és mindezt büntetlenül tehetik, kockázat nélkül, soha számot nem vetve igazsággal, joggal, méltányossággal, emberiességgel és egyéb, hasonlóan a régi erkölcsi rendnek avarjából sarjadt érzelmekkel. A kartellek rosszabbak Caraffa vértörvényszékénél. Oda végiére is csak egyes embereket hurcoltak, néha számosabbat, néha kevesebbet; de a kartellek gazdálkodása, vagy tán inkább garázdálkodása védheíetlenül itéli életfogytiglan tartó nyomorúságra mindazokat, kik a kartellen kívül állanak. Caraffának bécsi palotájára éjnek évadján fölírták e jellemző mondatot: E lachrymls Hungarorum — épült a magyarok könnyeitől. Nos, bizvást elmondhatjuk, hogy a mai gazdasági rend is a magyarok könnyeiből épült. Azelőtt a termelésnek, az iparnak, a kereskedelemnek, általában a kínálatnak természetszerű versenye olcsóbbá tette a fogyasztást ; most a termelők külön renddé tömörülnek, egymás ellen csak ritkán vagy csak látszólag konkurálnak (kát gummisarok márka, úgyszintén két fertőtlenítő szer állítólag egy egy azonos gyárnak a terméke), áraikat a fogyasztó érdekeitől függetlenül szabják meg, de mindenkor belekalkulálják azt az előnyt, amelyet az állami támogatás, a vám meg a fogyasztónak kényszerhelyzete más lehető piac útján számunkra biztosít. A szegény magyar pedig elkeseredik, panaszkodik, tán káromkodik is, kinek milyen a temperamentuma — de fizet. S a kartellnek az a fő. Mit törődik a fogyasztóval, mit bánja annak verejtékét, könnyét, vérét, mikor ezekből építheti föl az exkluzív gazdasági rendszerének palotáját. A kartell-rendszer, ha jogilag ne.n is, de tényleg valóságos rabszolgaigát rak az emberek nyakába; és hovatovább eljutunk oda, ahol a régi Róma társadalma volt a Gracchusok korában. Mikor Tiberius Gracchus consul visszatért Numantiából és keresztülment Etruria itáliai tartományon, az egész Eíruriában nem talált egyetlen szabad embert sem. Csupa rabszolga mü veitea földeket... Rómában volt vagy 300 patrícius, — vagyis főnemes — család, kezükben minden vagyonnal és a rabszolgák millióival. Nem csoda, ha Tiberius Gracchus odadörőgte nekik: „Hazudnak a hadvezérek, midőn a katonákat őseik sirhalmainak védelmére ösztönzik". (Caníu Caesar, Világtörténelem IV. k., 45-47. 1.) És ennek a lehetetlen állapotnak a megszüntetésére nincs bátorság a törvényhozó testületben, a „karok és rendek"-ben, a pártokban és vezéreikben, a különböző kormányokban. Ők tudják, miért. ..