Pápa és Vidéke, 28. évfolyam 1-53. sz. (1931)

1931-02-22 / 8. szám

Politikai hetilap. — Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Fő-utca 12. Telefon 151. Előfizetési árak: negyedévre 2 pengő, egész évre 8 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Hirdetések miliméteres díjszabás szerint: hasábmitiméter a hirdetések között 4 fillér, a szöveg között 5 fillér. Felelős szerkesztő: BOKSÁT ENDRE. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz: A kiadóhivatal, Fő-utca 12. Telefon 151. A Ker.-szoc. párttitkárság, Szentilonai-utca 12. Telefon: 121. A Pax könyvkereskedés, Fő-utca 9. Telefon 171. A Ker. Nemzeti Nyomdavállalat, Török Bálint utca 1. Telefon: 157. Kötelező ravatalozást! Győr, Szombathely, Székesfehérvár s bizonyára más városokban is, a halottat nem szabad a lakásban ravatalozni, hanem az erre a célra, rendszeresen a temetőkben létesített kápolnákban, vagy ravatalozó épületekben kell az elhunytat ravatalozni. Pápa városa ebben a tekintetben is hátul kullog, mert itt nálunk ezt a fontos közegészségi kérdést még csak felszínen sem tartják. Minden marad a régiben azon kényelmes álláspont alapján, ha eddig jó volt, úgy ezután is jó lesz. Ezzel a kérdéssel első sorban a város közegészségügyi bizottságának kellene foglalkozni sok más egyéb bokros teendői mellett. Ezt a kérdést azonJban sürgősen meg kell oldani annál Is inkább, mert a megoldás útjában nem sok akadály van. Úgy tudom, hogy Pápa város minden temetőjében már van is kisebbnagyobb kápolna, vagy halottasház. Épület tehát van, amelyekben szükség esetén két halottat is fel lehet ravatalozni egyidőben. A másik akadály igazában nem is akadály, t. i. a kegyelet kérdése, mert hiszen ezt a kérdést a legjobban ellenzők is idővel célszerűnek és helyesnek fogják mondani. Gondoljunk csak arra, hogy egyegy halott néha a legsúlyosabb ragályos betegségben hunyt el s ott fertőzi talán még nagyobb mértékben a levegőt, a lakást. Gondoljunk csak arra, hogy nem soknak áll rendelkezésére olyan nagyobb lakás, ahol a halott jól elkülöníthető. De még egy ilyen nagyobb lakásban is mennyivel egészségesebb, ha a hullát azonnal elviszik a lakásból és a lakást ki lehet alaposan szellőztetni, takarítani stb. Egyszoba-konyhás tömeglakások« ra, vagyis a szegényebb néposztály viszonyaira iJyen szempontból még rágondolni sem jó, különösen, ahol a család sok tagból áll, mert ilyen helyeken bizonyára kénytelenek még ugyanabban a szobában aludni is, ahol a holttest fekszik. Még rettenetes erre gondolni is. Tehát szociális szempontból is felette fontos ennek a kérdésnek a legsürgősebb megvalósítása. Hogy eddig nem akadt városi képviselő, aki ezt a kérdést felvetette volna, talán megérthetjük, ha arra gondolunk, hogy az illető városi képviselő nem akarta magát kitenni ennek a kérdésnek a felvetésénél az ódiumnak, amely a közönség azon részéről érte volna, akik ép a kegyelet miatt ellenségei ennek az intézménynek. Azért tehát a nagy nyilvánosság előtt, e lap hasábjain pendítjük meg ezt a kérdést, amely már nem tűr halasztást. Ezt a legrövidebb időn belül meg ke!l csinálni már csak azért is, mert pénzügyileg semilyen terhet nem ró a városra. Közegészségi szempontból sem lehet ezzel várni egy pillanatig sem, mert gondoljunk csak a melegebb idők be következtére, amikor a holttest is azonnal bomlani kezd, hogy akkor nem-e helyesebb, ha ez a várostól messze fekvő, nem lakott épületben történik. A házon kívüli ravatalozás egyes esetekben szórványosan már eddig is alkalmazásban volt, most már csak általánossá és kötelezővé kellene tenni megfelelő törvényes intézkedéssel Ezeken a szabályrendeleteken sem kell a bölcs városatyáknak a fejüket törni, mert ezek bizonyára egységes minta szerint kidolgozva már készen vannak, s csak át kell őket venni. Az Orsz. Közig. Tanács, mint akinek a hatáskörébe tartozik ez a kérdés is, nem kétlem, hogy buzdítja a városokat ilyen irányú intézkedések megtételére s bizonyára, ahol a lélekszám azt paran csolólag előírja, szigorúan kötelezi is erre. Da ha Pápa, tegyük fel, nem érte még el ezt a lélekszámot, ahol ez már | mintegy kötelező, nem e a helyzet magaslatán állónak és bölcsnek kell tartanunk a várost akkor, ha ezt a i kérdést a köíeleiő lélekszámon alu! is önként, minden presszió nélkül megoldja, mert ennek a kérdésnek j nem az a lényege, hogy ez csak egy bizonyos fix lélekszámnál célszerű. Ez tehát független a lakosság lélekszámától s nem hiszem, hogy a törvény megakadályozná a kisebb létszámú letelepüléseket csak azért, mert még nem érték el azt a határt, ahol ez már kötelező. Nem áll tehát ezen kérdés megoldásánál a városnak semmi sem útjában, az egyes felekezetek sem hozhatnának fel gátló akadályokat, tehát csak egy kis jóakarat és megértés volna szükséges ahhoz, hogy ezt a kérdést tető alá lehessen hozni. A közegészségi és szociális szempontok pedig egyenesen sürgőssé avatják ezt az ügyet, amelynek megoldása közelebb hozna bennünket is más városok kultúrájához. Sapienü sat. Boksay Endre. A hét eseményei. Idehaza. Szmet basa és Tevfik Rüsdi bég, a török politikai élet két vezető fér fia a közel jövőben Budapestre jönnek, hogy viszonozzák gróf Bethlen miniszterelnök Ankarai látogatását. A képviselőház e héten is a kariéijavaslatot tárgyalta. A szónokok nagy része a bajokat gyökeresebben orvosolni hivatott javaslatot kért a kormánytól. Budapest lakosainak száma az idei népszámlálás szerint 1,004.681 lélek. Tíz év alatt 84.000 el gyarapodott a lakosság; a lélekszám növekedésének egyetlen tényezője a bevándorlás volí. Az új kisgazdapárt országos gyűlése most volt Budapesten. A gyűlésen mintegy másfélezer kisgazda jelent meg az ország minden részéről. Szíjj Bálint elnök megnyitó beszéde után Gaál Gsszton országgyűlési képviselő szólalt fel, aki méltányos kamatlábbal dolgozó új földhitelpolitikát követelt s az új párt földbirtokpolitikájáról azt mondta, hogy ők azt akarják a való életbe átvinni, amit az egységespártba olvadt kisgazdapárt ma már csak papíron vall. Eckhard Tibor a titkos választójogot követelte, mint a nemzeti gondolat erősítőjét. A hétfői hóvihar megbénította a dunáníúli vasúti közlekedést. A forgalmat csak szerdán tudták minden vonalon helyreállítani, Az asztali tennisz Budapesten megtartott világbajnoki küzdelmei sorári a msgyar versenyzők minden számban elhódították a bajnoki címet. Szterényi József báró interpellációjára Bethlen gróf miniszterelnök a felsőház ülésén erélyesen visszautasította Benes cseh külügyminiszternek a magyar belügyekbe ismételten előfordult beavatkozását. Külföldön. A finn köztársaság elnökévé Svinhufvud volt miniszterelnököt választották meg. Spanyolország válságos órákat él: a kormány megbukott; Sanchez Guerra dezignált miniszterelnök nem tudott kormányt alakítani. A fővárosban katonai diktatúráról suttognak, ostromállapotot és általános sztrájkot várnak. Az Aznartól alaki tott jobboldali kormány nem lesz hosszúéletü. Románia kölcsön után futkos a francia pénzpiacon, de nehezen folynak a tárgyalások, mert a franciák csak magas kamat és szigorú ellenőrzés mellett hajlandók kölcsönözni. Dr. Antal Géza dunántúli püspök a pápai ref. templom céljaira 3.000 P Őt, a soproni gyülekezet szükségeire 500 P őt adományozott. HÍREK. ••• A Kath. Nővédő Egyesület kultúrestélye, amelyet az Emericanávsl karöltve rendez, február 22-én fél 6 órakor lesz a bencés reálgimnázium nagytermében. Műsor. 1, Irodalmi előadást tart dr. Szalay Jeromos bencés tanár Pannonhalmáról. 2. Reinhoíd: Impromtu. Zongo~ rán előadja Hermann Ancsi úrleány. 3. A vitaminok szerepe táplálkozásunkban. Dr. Kalapos György kórházi főorvos előadása. 4. Műdalok* Énekli: Rollerné Tóth Anna úraszszony, zongorán kíséri dr. Hermann László városi főjegyző. 5. Saját köl teményeiből szaval: Fábián Károlyné úrasszony. Estélyünkre ezúton is szeretettel meghívjuk városunk kedves közönségét. Belépő-díj nícs. Az elnökség. A Kath. Bálról lapunk f. évi febn 8. számában közölt referádánk néhány sora ;

;a távolmaradottak egyik része megérezte, hogy ők máshol jobban érezhetik magukat s így meg» védték elmaradásukkal a Kath. BáL választékosságál" egyeseknél félreértésekre s megsértődésekre adott okot. Pedig riporterünk senkit sem akart megsérteni. Meg aztán kár mindenütt azt erősítgetni, hogy bizonyára abba az egyik részbe tartozik az ember, mikor éppen nem valószínű, hogy az író azokat ér-