Pápa és Vidéke, 28. évfolyam 1-53. sz. (1931)

1931-12-06 / 50. szám

A volt 31-sek ezred múzeuma. A m. kir. Szent László 4. honvéd gyalogezred III. zászlóalja, mint a volt 31. honvéd gyalogezred jogutóda, egy 3l-es ezredmuzeumot élit fel. Ezért felkéri a volt 31. h. gy. e. bajtársi szövetségének ügyv. elnöke a volt 31. h. gyalogezred tisztjeit, altisztjeit és legénységét, hogy ezen muzeumnak mindennemű, az ezred történetére vonatkozó tárgyat, mint például: csoportképeket, arcképeket, rajzokat, plaketteket, fegyverzetet, felszerelési és ruházati cikkedet, fegyver tényleirásokat stb. adományozni szíveskedjenek. Az adott emléktárgyakat az adományozó nevének a feltüntetésével helyezik el a fe'állííandó mu 2eumban. Az adományok a „M. kir. Szent László 4. honvéd gyalogezred III. zászlóalj parancsnokság" cimére Veszprémbe (Almádi-uti laktanya) küldendők. Árverés a rendőrségen. A pápai rendőrkapitányság dec. 11-én déli 12 órakor a 7. sz. szobában árverésen eladja a kihágási eljárás során elkobzott alanti tárgyakat: 1 drb. halászháló, 1 revolver 5 tölténnyel, 1 bojpuska, 1 forgópisztoly. A fegyvert és lőszert csak az veheti meg, aki ?z árverés napján érvényes fegyver, illetve lőszervásárlási engedéllyel rendelkezik. Aranyérnél és az ezzel járó béldugulás, repedés, kelés, gyakori vizelési inger, derékfájás, mellszorulás, szívdobogás és szédülési rohamoknál a természetes „Ferenc József" keserűvíz hasznalata kellemes megkönnyebbülést eredményez. A belső -balok orvosai az igen enyhe hatású Ferenc József vizet sokszor mindennapi használatra reggel é3 este egy-egy félpohárnyi mennyiségben rendelik. A Ferenc József keserűvíz gyógyszertárakban, drogériákban és fűszerüzletekben kapható. 4 3o bornak nem heH cégér, de tudni kell, hogy hol mérik! Badacsony világhírű borainak árúsitása Pápa, Petőfi-utca 2. 2300/1931. vht. sz. Ürserési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t. c. 102. § a alapján közhírré teszem, hogy az újpesti kir. járásbíróságnak 1931. évi 17.963. sz. végzése alapján a dr. Deutsch Miksa ügyvéd által képviselt Lövi Dávid és Fia végrehajtatónak 319 P 89 f tőke, ennek 1931. július hó 1. napjától járó 8°/o kamata és 70 P 50 f megállapított költség erejéig 1931. évi október hó 9. napján foganatosított kielégítési végrehajtáshoz leés felülfoglalt 1610 P re becsült bútorok egyéb ingóságokat Pápán, Bástya uíca 1931. évi december hó 11. nap fán délután 3 órakor a végrehajtást szenvedő lakásán, birói árverésen a becsár kétharmadrészéért eladom. Pápán, 1931. nov. 19. napján/ Ifj. Jilek Ferenc 535 kir. bir. végrchajté. . A mezőgazdák állatértékesítési bajai és egyéb panaszok jegyében folyt le Győrött a Felsődunántuli Gazdakamara 18. közgyűlése Holitschcr Károly orsz. gyül. képviselő elnöklete alatt, aki nagyhatású székfoglalójábsn objektív képét rajzolta a gazdabajoknak, de megjelölte a kivezető ösvényeket is. Nyugati szomszédainknak állataink elől való akadékoskodó és rideg elzárkózása egységes tömbbé forrasztja össze az agrártársadalmat, mely a legerélyesebb kontiger.s- export- import* elvek keresztülvitelében egy emberként áll a kormány mögött. A mezőgazdaság, mely fizette a hatalmas ipari védvámok nyomasztó terheit, nem viselheti tovább a devizapolitika révén reá háramló 25% os ujabb terhet is. Helyes a pengő tartása, de ennek érdekében ne tegyék tönkre a mezőgazdasági termelést! A Nemzeti Bank mellett működjék egy agrár devizatanács is ugy, mint az ipar ás a gyárak részéről. Az egyoldalúság és az öncélúság kiküszöbölendő. Élénk helyeslés közben sorolta elő Holitscher Károly a föld népének gazdaságpolitikai sérelmeit, követeléseit, a pénzügyipolitika, a kamat és adóterhek aránytalanságai, az értékesítési végkiárusítás, a termelési szervezetlenség és gazdaszéthuzás terén. A külföldi tartozások kielégítése nem történhetik a mi termelésünk feláldozásával. Első a munka, az élet, a temelés, a többi ennek csak eszköze. Ne a hatalmi politika irányítsa a gazdasági életet, hanem fordítva: a közgazdaság gyakorlati szakembereinek józan esze alá kell rendelni a politika végzetes taktikázását, amig még nem késő 1 A töke önmaga ellen tör, amikor igazi hivatásának betöltését egyéb céloknak eszközéül adja. A termelés, de főleg a kisgazdák termelésének körzetek szerinti megszervezése a kamara legsürgősebb feladata, mert értékesíteni csak egyöntetű standard árut lehet. A tejértékesíiést a vidéken ugyanolyan elvek szerint szabályozzák, mint a fővárosban és a főváros körüli magasabb tejárakból a félreeső vidékek kistermelőinek íejár-nivóját emeljék. A vsgyonváltság és reform földek lehetetlen terheinek rendezésére a kamara sürgős országos mozgalmat indítson. Dr. Ormándy János igazgató széles vonalakban vázolta a kamara 1932. évi munkaprogramját és indokolta a takarékosság jegyében összeállított kamarai költségvetést. A gazdasági életnek ő égetően fon tos megoldandó problémája van. Az értékesítés kedvezőbbé tételét a külkereskedelmi szerződéseknek a mezőgazdasági érdekek szerint V2ló megkötése biztosíthatja. A túlzott vámok, prémiumok, forgalmi korlátozások megszüntetése elengedhetetlen. A külkereskedelmi szerződések megkötésébe és megváltoztatásába az agrár érdekképviseletek is bevonandók, Exportpiac-kutató mezőgazdasági szakembereket kell nevelni. A devizaclearing mellett árucsereclearing vezetendő be. A külkereskedelmi forgalomban a kölcsönösség elve alapján csak azon országokkal szerződjünk, amelyek a mi exportunknak biztos piacai, és amelyekből a mi importszükségletünk is fedezhető. Az adózás terén a lépés itt az Ausztriával való kooperáció. Az adózás terén, a foglalkozási ágak között az arányosság és az adminisztrálásban az egyszerűség viendő keresztül. A hitelkérdés terén hosszúlejáratú, alacsony kamatú és üzemhitel megteremtése mellőzhetetlen. Az iparcikkek olcsóbbá téíele is csak nagyobb gazdasági egységek kere tében és a karteltörvény érvényesítése révén érhető el. A termelés át szervezése terén az ország fogyasztóképességéhez és kiviteli lehetőségeinkhez a külföldi versenyhez való igazodás szabják meg a kamara jövőbeli tevékenységét. Szávozd Richárd beszámolt a bérbeadók és bérlők közötti permanens egyezkedési tárgyalások biztató eredményeiről. 50 holdon aiuli kisbérietek tűrhetetlen feltételeinek erős mérséklésére komoly reménység van, a közép és nagybérletek pénzbéré nek és pénzben fixlrozott gabonabérnek méltányos rendezése is várható. A pengő vásárló eieje az agrártermékek érvényesítésénél 100 százalékkal emelkedett, mig a szükségleti és üzemi cikkek vásárlásánál 25—30 százalékkal esett. Jókai-Ihász Miklós a pénzügyigazgaiási adóbehajtási módozatoknak a kársújtoít és Ínséges vidékeken való emberségesebb, enyhébb alkalmazását sürgette. Ruip Jenő, Lits Ferenc a kamarák ú törő munkájával meg vannak elégedve, de nincsenek megelégedve a rajtuk kívülálló okokból elért kevesebb eredményekkel. Miksó Mihály, Erényi Károly kanonok a vidéki tejmizériák, a 6—10 filléres kisgazdatejárak kiküszöbölését követeli. Gláser Géza a cukorrépa árreviziós javaslatát fejti ki. Megdöbbentő adatait sorolja fel a fővárosban eladásra kerülő állathus 30 féle költségének, ami miatt a 20—30 filléres termelői árból a fogyasztóhoz 3—5 szőrös árban jut a hús. Az értékesítés bajainak a kiküszöbölése nemzetközi agrárblokk megteremtése nélkül hiú ábránd. Az állatpiac szabályozására külföldi példák szerint piacszabályozó bizottságot állítsanak fel A közgyűlés a tisztújítás során Szontágh Jenő javaslatára elnökké gróf Khuen Héderváry Károlyt, alelnökké dr. Szauter Ferenc polgármestert, Holitscher Károly országgyűlési képviselőt, szentmárioni Radó Lajos felsőházi t3got, sokorópátkai Szabó István v. kisgazdaminisztert választotta meg. Holitscher Károly országgyűlési képviselő alelnök záróbeszédében a jobb jövőbe vetett rendíthetetlen hittel szólította fel gazdatársait a kitartásra és az összefogásra. Munkásmozgalom. Rovatvezető: Szalay Lajos. Ahová lépünk, amerre nézünk, mindenütt panasz, siralom. Láthatatlan ellenség tipor mindnyájunkat. Nem látjuk sehol, mégis ott van mindenütt. Hol nemrégen boldog megelégedettség honolt, a panasz szavába zokogás vegyül. Hol eddig nem tudták, mi az inség, ott ma, mint túlvilági rém jégvirággá dermeszti a tegnap még virágzó reménységet a nincstelenség. Ahol nemrég a szülők kalácsot nyújtottak gyermeküknek, ma talán könnytől nedves a fekete kenyér. Itt a tél. A fűtetlen lakás, mint zord rém ringatja testet lelket ölő deliriumba a szenvedők százait. Hon nét, menői és miért tört e rém reánk ? Melyik elátkozott bolygó lehetett hazája ? A föld nem, sem az Ég, csakis a mélységes pokol, a démonok atyja. Az örök kárhozatből is kiűzték; lehet, hogy felsőbb rendelkezés folytán, hogy próbára legyen téve az emberiség hite, türelme. Mit tegyünk? Kérdezik a kezdők, a megpróbáltatások keserű napjaiban. Harcoljunk e, vagy feladjuk a létért való küzdelmet s elfásult közönnyel bizzuk magunkat a sorsra: jöjjön, aminek jönnie kell ? Feladni a harcot, egyértelmű a gyávasággal. Gyáva népnek nincs hazája, nem is érdemli meg. Göröngyös utakon is fel lehet jutni a magasba. Megélhetésünkért, emberi jogainkért tehát küzdenünk kell. A mi küzdelmünk legyen fenséges és példás. A rögös útat, amelyen előre törekszünk, ami erényeink tegyék simává, járhatóvá, hogy a trianoni ádvent, a hosszú várakozás keserves évei után Messiást váró lélekkel köszönthessük egykor a szebb magyar jövendő hajnalát. Kulturest a Ker. Munkásegyesületben. A dec. 3 án este megtartott kulturális előadáson fel íünően nagyszámú közönség vett részt nemcsak a munkás néprétegből, hanem az intelligencia soraiból is. Dr. Németh Ietván két igen nagyhatású szavalata után dr. Friml Jenő főorvos lépett a dobogóra és nagyon tartalmas előadás keretében festette a hallgatóság előtt a betegségek szerepét a világtörténelmi alakulásokra. Terjedelmes előadását a megjelentek léiekzetvisszafojtva hallgatták végig. A szép előadásért Németh József apái-plébános mondott köszönetet a Olcsó házhelyet eladóit a Szalmavári Kovács János utcában. Fölvilágosítást nyújt: Dr. Tóth István ügyvéd, Fő utca 5. szám.