Pápa és Vidéke, 28. évfolyam 1-53. sz. (1931)

1931-11-22 / 48. szám

Kézimunkát, Harisnyát, Játékot, Menyasszonyi- és Babakeiengyét, nagy bármi mást üzletemben, ha legalább 10 pengő értékben vásárol, augusztus hó 15 tői ingyen biztosítom eletét az ünfeer Biztosító Intézetne! 1 evig 100 pengőre. Ifi. Sfern Lipót Pápa, Kossufth-uica 13. 265 Nov. 1 én életbelépett az egyéves fegyverkezési szünet, smetyet a Népszövetség legutóbbi közgyűlése eitiaSározott. A Carnequie- intézet amerikai szakértői a békeszerződések revízióját sürgetik. A németekkel és a szovjettel való kereskedelmi megegyezést sürgettek a francia kamarában. . Grandi olasz külügyminiszter Was • hirsgtonba uta?oít és ott megbeszélést folytatott Borah szenátorral. A két államférfi egyetért a békerevizió követelésében. A női eszménykép. Szent Erzsébet leghíresebb éleíírója, MonísSamberí gróf mondja, hogy mióta Szent Erzsébet rózsái kihajtottak, azóta ezek a rózsák jelölik meg a világon a női eszmény útját. Ezek a rózsák a női szív bensőséges szeretetét szimbolizálják. Most, hogy reánk köszöntött Szent Erzsébetnek jubileuma, kibontakozik előttünk az ő szociális nagysága és felragyog élete áldásaiban az evangélium. Magunk elé varázsoljuk Erzsébetet, a betegeknek, a nyomorgóknak és az élet száműzöttjeinek jóságos angyalát. Amikor meghatódva szemléljük a magyar királyleánynak a legnemesebb altruizmus fényében tündöklő erényéleíét, ugyanakkor ve gyük észre Szent Erzsébetben a nöi ideáit is, amely oly vonzó bájossággal áll előttünk. Sokat hangoztatjuk manapság, hogy gazdasági krízisbe jutottunk, amely azonban valójában inkább erkölcsi krízis. Eltévelyedés attól a morális irány tői, amelynek megtartása éíet* feltételt jelent számunkra. Eltávozás a szeníerzsébeti női eszménytől és megfeledkezés arról, hogy a világ képe mindig olyan, amilyen nőinknek lelkülete. Ezért mondotta már a nagy szociális gondolkozású XIII. Leó pápa is, hogy adjatok nekem jámbor, istenfélő anyákat és én megmentem a sűlyedő világot. — Igaza volt l Mert csakis a női lélek finomsága, kedvessége és jósága hivatott a forradalmi láztól dühöngő forradalomnak lefékezésére. A nő mint hitves és édesanya reányomja egyéniségének bélyegét egész családjára. Ezt a vonást méltán megcsodáljuk Szent Erzsébetben. A fiatal leányka lelki buzgósága és kedves szemérmetessége, a hitvesnek odaadó hűsége és a férjéért aggódó gyengéd szeretete a legszebb eszményképet nyújtja minden magyar leánynak és hitvesnek. Mily vcnzó ragaszkodással viseltetik Lajoshoz. Szinte még gondolatát is ellesi és iparkodik mindenben kedvében járni. Mindezek olyan vonások Szent Erzsébetben, amelyeket sajnos, a mai modern kor száműzött a női erények fcözül. Jellemzi Sz. Erzsébetet a gyermek és az otthon szeretete. Valamikor a római Gracchusok anyja, mint kincseit mutatta be két aranyfül tü fiacskáját, épen úgy Erzsébet is isten ajándékának tekintette gyermekeit. A mindenről gondoskodó édesanya a férjének és gyermekeinek élt. Oithonát meleggé, bensőségessé varázsolta, amelyben feltalálta boldogságát Thüringia fejedelme. Hol vagyunk napjainkban a szenterzsébeti eszményképtől? Hol van az otthon szeretete, hol a család szeretete, amikor a szélsőséges feminizmus, a polgári házasság s az elválások ijjesztő száma jelzik a női eszmény alkonyát. Most, amikor olyan olcsó a női becsület, amikor olyan sok kalóza akad a női tisztességnek, akkor szinte szédítő magasságban látjuk Szent Erzsébetnek tiszta családi életét. Vájjon van-e remény arra, hogy újra kivirágoznak Szent Erzsébet bájos rózsái? Nemcsak a szegények szeretetének, de méginkább a gyermekek szeretetének, a hitvesi hűségnek s az otthon megbecsülésének pompázó rózsái. Azt szokták mondani rólunk, magyarokról, hogy mi nagyszerűen tudunk jubilálni, ünnepeket rendezni, de itt meg is állunk s elfelejtjük a gyakorlati következtetéseket levonni. Pedig ez a fontos! Szent Erzsébet hétszáz év távlatában is vonzó kedA szép művészi fényképnek mindenki Örül. Karácsonyi ajándéknak különösen célszerű és olcsó RCZAGHY fényképészeti miiterem Pápa, árok-utca 4. Művészi nagyitások régi, rossz képek után is készülnek. 646 vességében állítja elénk az eszményi női léleknek vonásait, de ezt nem elég csak szent áhítattal megcsodálni, nem elég ennek emlékére ünnepet rendezni. Ide több kell, sokkal több: cselekedni az eszménykép szerint. Szent Erzsébet több, mint szociális szent, több mint kenyeret osztó szent. Ö az otthon szentje, ő a tiszta családi élet szentje. A németek, mint a legnagyobb német asszonyt dicsőítik. És ez a helyes értékelése. Szent Erzsébet nagyságának. Mert nála minden jóságnak és szeretetnek a forrása kristályos női lelkülete volt. Innen a finomság és kedvesség minden cselekedetében, a részvét és irgalom másokkal szemben. Ideális női lelkek kellenek manapság, mert a huszadik század erkölcsi eldurvulásait és forradalmi hangulatát C3akis Szent Erzsébet eszményi női lelkületével lehet megváltoztatni. p Vados pá|

a A Szent Erzsébet Kath. Leányklub jubiláris ünnepe. Imponáló és lelki hatásban szokatlanul mélyen járó volt a november 15 én tartott díszelőadás. Mintha csak megérezte volna városunk közönsége, annak színe java, előkelők és egyszerű emberek, hogy a Kath. Leányklub estje adja meg a legméltóbb keretet a magyarok dicsőségének, a nagy szociális szentnek jubileumához; az irgalmas szívű Szent Erzsébet végtelenül emberi, vonzó és magyar alakja a mai magyarnak ideálja, példája, a kath. leánytfpusnsk eszménye kell, hogy legyen. Zsúfolásig telt meg a bencések nagyterme. A klubtagok, a szereplők odaadó lelkük mélyéből meri tettek; összefogtak, tudták feladatuk nagyságát: a magyar történelemnek nagy szentjét, a klubszellemnek égi védőjét kellett megérzékeltetniök. Ezt legjobban Harkay Irénke, a címszereplő érezte át; nálánál egészeb • ben, igazábban nem élhette volna magát bele senki a magyar, a szent királyi nő helyzetébe. Lelkigyakorlatoknak a szív gyökeréig ható erejével olvasztotta fel a közömbösök érzéseit Harkay Irénke alakítása, s talán nem is annyira megjátszotta, mint inkább átelmélkedéssel, a kath. leány rajongó szeretetével átérezte a Szentnek bensőséges életét; csak így érthetők a szemekben csillogó könnyek, az elcsukló érzések spontán válasza. Harkay Irénkének minden dicséretnél többet mondó jutalom a sziveknek átmelegedése, a szent és nevelő gondolatok megfogamzása; alakítása, szavai, könynyei, a víziók, a haldoklás megjátszása teljes illúziót keltettek, győzelme teljes, egész, gyönyörű. Külön kell foglalkoznunk a többi szereplővel. Kocsis Mariska a jólelkű barátnő bájos kreációjaként lelkének minden finomságát szólaltatta meg és lelki rokonságot mutatott Simonits Alojzia édesanyát alakító és megható ügyes szerepével. Az ellenszerepet, a kegyetlen szívű sógorasszonyt Kocsis Erzsikének kellett győzelemre juttatni; teljesen sikerült ; játéka művészi volt. Tóth Zuzsika fejedelmi kosztümjével és bájával elragadóan hatott; Hirt Öcsit már többször láttuk gyermek szerepben; talpraesett, ügyes fiú, nagyon tetszett; Bodor Valika aranyos csöppség, mosolyt fakasztott; mindhárman a gyermekvilág szépségét képviselték. Elismeréssel köszöntjük é helyen azon bájos klubtagokat, akik a teljes erkölcsi diadal kedvéért ifjú szépségükkel éppen ellenkező külsőt megkövetelő szerepet játszottak meg mesteri mádon ; ezek a kacagtató, rossz cselédet adó Holndonner Manci, a darabos, de őszinte kiscseléd remek alakításában Mayet Irénke; továbbá a köznép megszokott asszonyát játszó Horváth Ilonka és Nóvák Mariska ügyesek, természetesek voltak; a vak koldusasszony cinikuí tipusát hűen megjátszotta Pápai Bözsi, színészi készültséggel fogta fel szerepét. Szalay Mariska komornája, Nyikora Márta zengzetes nyelven mondott revelációji a művészi együttes egy-egy ériékes mozaik darabja volt, A mindvégig gördülékeny, áhítatot keltő művészi élmény bevezetője Vágó Irénke kedves prolőgja megadta az ünnepély alaphangját. A IL felvonás ügyes téli táj díszletét Boksay Endre rajztanár tervezte és dolgozta ki. Hálás elismerés illeti Horváth Terus úrnőt a korhű öltözékek megalkotásában és a klubelnöknőt, Szentgyörgyi Leát; övé volt a Iegkevésbbé hálás szerep — igaz, hogy nem igen jutott szóhoz —, a sugó diszkrét munkája. A fényhatások, díszletezések mesterei Baják L3ci és társai voltak. Végül a tisztelet, az elismerés pálmáját adjuk a klub vezetőségnek, Szente Jánosné úrnőnek és Borossay Jusztin bencés tanár úrnak. A klub jó szelleme, a felejthetetlen est varázsa, a siker a munka első termése őket illeti, szívből gratulálunk nekik, a rendezőknek, a klubleányok bájos csapatának ; fogadják mindannyian a közönség nevében a bíráló mélységes háláját és nagyrabecsülését. Mint értesülünk, a komoly művészetet kedélyes tea-est követte; számos felköszöntő hangzott el; Tyukszemvágás. Értesítem a mélyen tisztelt közönséget, hogy külföldön szerzett tapasztalataim alapján lábápolást (pidiMr) és tyukszemvágást végzek — Lakás: Rákécziutsa 28. Telefon; 225. szám. Házhoz megyek a nap miuden szakában. Kérem a n. é. közönség szíves pártfogását. Tisztelettel: Rechnitzer Henrik fyukssemvigó. 503