Pápa és Vidéke, 28. évfolyam 1-53. sz. (1931)

1931-11-22 / 48. szám

közíük Kis Mici klubpénztáros meg­mutatta, milyen ügyes szónokká vál­hatik a vállalkozó szellemű klub­leány. Az elnökségnek, valamint a jelen levő volt klubelnöknek, Sólymoss Vendel fővárosi bencés tanárnak üdvözlése és ezeknek a klub jó szel­lemét és a leányok derék munkáját hangoztató szavai után még sokáig együtt maradt a jő munkát végzett együttes. HÍREK. ••• Horthy Mlklősné'segélyakcló. A kormányzó úr őfőméltósága neje hét éven keresztül felszólítással for­dult az ország tehetősebbjeinek jó szívéhez, hogy adományaikkal tegyék lehetővé az Ínséget szenvedők kará­csonyünncpi felsegélyezését. Az el­múlt évben 80.000 családnak bizto­sított ez az akció élelmiszert, tüzelő­anyag, ruházati vagy pénzsegélyt. Pápa város egyes reáutaltjai is nyer tek támogatást a nagyvonalú akció során. A főméltóságu úr neje ez év­ben is megindította fenkölt gondol­kozására valló akcióját és a 276 sz. gyűjtőivet a város polgármesteréhez juttatta el. A polgármester ez úton is kéri a város tehetősebb polgárait, hogy a városi főjegyzői hivatalban levő gyüjtőivre adományaikat beje­gyezni, illetve az országos akciót támogatni szíveskedjenek. Ifj. Somogyi József temetése. Csak az őszinte szerete', megbecsü lés és a mélyen lesújtott család iránt érzett meleg, emberi részvét hozha­tott össze az elmúlt vasárnsp dél­utánján a Kálvária temetőben oly szépszámú közönséget az örökre el­távozott ifj. Somogyi József búcsúz­tatására. Fiatal, sokat szenvedett fiút, testvért siratottak benne a soro­zatos csapások'ól megtört hozzátar­tozók, s felejthetetlen emlékű baj­társat, volt katonatársai és jóbaráfai. Frissen hantolt sirjára szülei és test vérei, a volt 20. honvéd gyalogezred tisztjei és legénysége, a pápai huszár­osztály és még igen sok jóismerős és intézmény helyezte el a kegyele tes megemlékezés koszorúját, A pápai róm. kath. tanítónő­képző intézetben működő Mária­kongregáció e hó 21 én délután 3 órakor Szent Erzsébet halálának 700 éves évfordulója alkalmából a követ kező műsorral ünnepélyt rendez. 1. Ének. Szent Erzsébet Árpid tiszta sarja. Éneklik a IV. osztály növen dékei, harmóniumon kiséri: Frank Teréz IV. é. n. 2. Megnyitó beszéd. Mondja: Hannos Mária IV. o. 3. Mentes Mihály: Szent Erzsébet ró­zsái. Szavalja: Gál Anna IV. o. 4. Felolvasás Szent Erzsébetről. Előadó: Lehner Ilona IV. o. 5. Liszt Ferenc: XIV. rapszódiája. Já'sza: Dolovchiák Mária IV. o. 6. Ünnepi beszédet mond Néme h Mária IV. o. 7. Sík Sándor: A vartburgi dalnokverseny. Előadó: Sz?bady Irén; dalnokok: Bangha Erzsébet, Galambos Irén, Szabó Margit; András király: Ló nyai Mária; Bánffv nagv nemes: Csikár Ilona. 8. Ének. 700 éves lanton .. . Zenéjét szerezte Nem­calcsné Síéptóth Mária; harmóniu mon kiséri Lichtnekert Rózsa IV. o. 9 Élőkép. A magyar iparosság sanyarú helyzete. A közgazdasági krfas kirobbanása után szinte jelszóvá lett, hogy taka rékoskodjunk. A szertelen költeke­zések után szinte szükségszerüleg be kellett következni annak az idő­nek, amikor meg kellett fogni a ki­adások gyeplőjét és egy erőteljes rántással meg kelleit állítani az iramba szédült lovakat. S mint történni szo­kott, az ilyen hirtelen megállástól, összerándult az egész szervezet, s jelenleg a megtorpanás váratlan szédületeinek hatása alatt állunk. Minden féren nyirbál a nagy Szer­kesztő, ollójával minden rovatot meg­kékceruzáz és néha n8gyot lendül a kéz és exisztenciák buknak a sárba. Ebben a nehéz ködlepte időben megbénult a magyar ipar és a keres­kedelem lüktető ereje. Egymásután lesznek földönfutók, hazátlanok a magyar iparosok. Legnagyobb részük már a 10 éves dicsőséges rendszer ideje alatt tönkrement, s akik nehe­zen kibírták húzni még a tengődés idejét, most mondanak búcsút a szerszámaiknak, az iparuknak. Miért ? Azért, mert nem tudták felvenni a versenyt a gyárakkal, a külföldről importált, látszólagosan olcsó hol­mikkal. Lapunk mult heti számában meg­jelent egy szomorú cikk, amelyik döbbenetes adatokat tárt elénk a külföldről behozott árúcikkeket ille­tő'eg. Szinte megáll az ember esze, ha ezt a cikket figyelmesen átolvassa, s azt a horribilis összeget nézi, amit mi külföldre dobiunk. Hát nem jó a magyar árú? Hát a magyar iparcsmesterek silány dol got készítenek? Ez nem lehet. Hi­szen a magyar kézműipar mindig világhíres volt. Hisz régebben arany­nyal csalogatták el tőlünk a magyar mes'ereket. Hát azóta kontárok lettek a magyar céhek tagjai ? Dehogy kérem, csak az állam mellőzte min dig a magyar iparosságot. Csak a magyar iparosság jajszava mindig süket fülekre talált és sohasem hit­ték el, hogy a magyar iparosságnak olyan kétségbeejtő a helyzete, mint ahogy segélykérő szavaikból kitűnt. Hatalmas állami szubvenciókat ad­tak idegen tőkések által üzembe hozott gyáraknak, vámkedvezmény­nyel szinte csalogatták a külföldi árút és a magyar iparosságra ki­gondolt? A jó Istenen kívül senki. Akaratból, vagy nemtörődömség­ből behúnyták a szemüket az iile tékes körök és nem látták meg, hogy a magyar társadalomnak egy ősi, egy igen tekintélyes része a halállal vívódik. De hibásak vagyunk mi is. Filléreinket az idegenből impor­tált á'úcikkekért adtuk. Minden jobb volt, ha arra a kereskedő azt mondta, hogy ez angol- vagy francia gyárt­mány. Mindent megvettünk, hí drága volt is, csak ne magyar ember mű' helyében készült legyen. Ezért kel'e t a magyar árúkat kül­földi címkével és márkával ellátni, mert máskép azt a Nyugat felé pis­logó magyar nem vette meg. Azt gondolta, hogy akkor szebb lesz, ha francia parfömöt használ, ha orosz kölnivel keni be az arcát. Mi is segPeitük ezt a jobb sorsra érdemes iprosságot a sírba fektetni. Megtévesztettek bennünke?. Górá­tuk kincseinket és olyan zsákot töm­tünk keserves munka árán össze­kuporgatott garasainkkal, mely úgy is tele volt, melyből a mi segítségünkre nem csordul soha sem. Ellenségein­ket tápláltuk, akik a mi pénzünkön fegyverezik fel állig magukat. Erre nem gondoltunk, ez nem jutott eszünkbe, amikor idegen árút kér tünk? A magyar társadalmat fel kell már egyszer rázni réveteg álmából és meg kell értenie, hogyha meg aka­runk erősödni, akkor belülről kell kezdeni a munkát és saját javainkat, saját erőinket kell megvédeni és meg­erősíteni. A Nyugat felé való vágyunk ne abban élje ki magát, hogy Coty­pudert használunk. Tanuljunk a kül­földi műveltebb nemzetektől, de nem­zeti erőinket és nemzeti vagyonunkat nem szabad tovább pazarolnunk. Ezt elvárja a magyar iparosság a kormányzattól és elvárja a magyar közönségtől, mert a magyar ipar termékeinek a márkája van olyan jő, mint a külföldi, s ha mi segítjük, a nehéz versenyt biztosan megnyeri. Dr. N. I. Halálozás. Wimmer Vilmos gyógy­szerész 51 éves korában hosszas betegeskedés után Nádasdladányban november 15 én elhunyt. Mély rész­véttől kisérve temették el november 17 én a nádasdladányi temeíő kápol­nájából. Halálát özvegye, két gyer­meke, valamint bátyja, Wimmer Károly pápai kamarás, tanítónő képző-intézeti igazgató, Csornai János nyug. főtanító és nagykiterjedésű rokonság gyászolja. R. I. P. 1 Hivatalvizsgálat a főszolga­bírói hivatalban. Dr. Kenessey Pongrác főispán, dr. Horváth Lajos alispán, Jeszencky Antal számvevő­ségi főnök és Békeffy Ferenc várm. aljegyző kíséretében nov. 19 én Pá­pára érkezett a főszolgabírói hivatal Ügykezelésének felülvizsgálatára. Az Emericana dec. 5 én este fé! 8 órai kezdettel a Kath. Kör. helyi ségében családias jellegű Mikulás estét rendez, melyre a tagokat és azok vendégeit szeretettel meghívja. Köröző ivet küld ki az Egyesület a részvétel bejelentése miatt. Kinevezés. Az igazságügyminisz­ter Turchányi Konrád kir. járásbiró­sági irodasegédtisztet a helybeli já­rásbírósághoz telekkönyvvezetővé ne­vezte ki. Eltörött a iába. N dvessy Gyula 18 éves ugodi napszámos nov, 16 án este szenet szállított lőrén a Bakony­ból. HuszároVelő pusztánál egyen­súlyát vesztve két lóré közé esett, s a mozgó kocsik között bal iába tér­den alul eltörött. Mentők szállították be az irgalmasok kórházába. Álla­pota súlyos, de nem életveszélyes. Nem állami és állami tanítók előléptetése 1932. január 1-1 hatállyal. VII. fiz. o. 2. fok.: Her­kovits Imre nagygyimóii rk,, Tibor József pápai rk. és Czisfusz Vince ihászpusztai áll.; VIII. fiz. o 2 fok.: Perepatics Vilma pápisalamoni rk. ; VIII. fiz. o. 3, fok.: Almási Károly külsővati rk.; IX. fiz o. 1. fok.: Dezső Jolán pápabánéczi közs., Im rekné Polt E elka németbányai rk. és Ruip Mária ^csteszéri rk,; IX fiz. o. 2. fok.: Farkas Géza nagygyimóti rk.; IX fiz. o. 3. fok,: Nitsinger Ji­nos pápá ev.; X. fiz, o. 1. fok.: Masszi József zirci rk. és Polz György pápanyőgéri rk.; X fiz. o. 2. fok.: Galavitsné Neuberger Teréz pápa­teszéri ik., Horváth Gyula és Hor váth János nyárádi rk., Kondor Fe­renc magyarpolányi rk., Szentgyörgyi Lea pápai rk. és Unger András fe­nyőfői rk.; X, fiz. o. 3 fok.: Ba­bits Vilmos bakonybánki rk„ Ba­JUTHAT A LEGNEPSZEPUBB , KÉSZÜLÉKHEZ., , i CSERELJE. BE 3al- re RÁDIÓJÁT! Kaáto könyvári Etel rk., ifj. Lisztner Antal balatonbozsoki rif. és Majomé Pé­ter Borbála dákai rk.; XI. fiz. o. 1. fok.: Baráth Károly szentgáli rk,, Békefi Elemér romándi rk., Buday Mária szentgáli rk., Ferenci Mária farkasgyepüi rk., Horváth Emma nosz­lopi rk, Hottó Zoltán kislődi rk., Kaukerné Som Juliánná szűcsi rk., Mórocz Ilona vaszari rk„ Puháné Pintér Katalin pápateszéri rk. és Ra­dovics József kéttornyulaki rk.; XI. fiz, o. 2 fok.: Csóka Ferenc ajkai rk., Keresztesné Brunner Erzsébet bakonyjákói rk., Kiss Erzsébet csőti rk , Nádasiné Bozzay Izabella nagy­démi rk., Stack Jenő bakonyszent­lászlói rk. és Ughy Albert somlóvá­sárhelyi rk. A bencés reálgimnázium nov. 19-ikl Szent Erzsébet-ünnepélyéről anyagtorlódás miatt a jövő számunk­ban hozunk referádát. Kóstolja meg Badacsony világhírű borait \ A városi adóhivatal felhívja az adófizető közönség figyelmét arra, hogy a m.kir. minisztérium 6200/1931, M. E. számú rendelete értelmében mindazok az adózók, akik az együt­tesen kezelt közadók cimén fennálló hátralékait, valamint ez évi előírásu­kat november 16 a után, de legké­sőbb december 31-ig teljes egészük­ben kiegyenlíiik, abban a kivételes kedvezményben részesíttetnek, hogy a) amennyiben tartozásukat novem­ber 16 a után, de legkésőbb novem­ber végéig egyenlítik ki, azokat egy ­ségesen 3%-os, b) amennyiben pe« dig adótartozásukat november 30-a után, de legkésőbb december végéig egyenlítik ki, azokat egységesen 6% OR késedelmi kamat felszámítása mellett fizethetik be, az adóbehajtási illetékek befizetése alól pedig men­tesítetnek. Az 1931. július 1. óta már elszámolt késedelmi kamatoknak a fenti rendelet szerinti mérvét meg­haladó része, valamint ugyanezen idő óta már elszámolt adóbehajtási illetékek teljes egészükben a most fizelendő összegekbe befudandók. A pápai Kiskereskedők Egye­sülete nov. 17 én választmányi üiést tarlóit Bőhm Samu elnöklete alatt, melyei az egyesület elnöksége a ta­gok nevében felterjesztéssel fordul a pénzügyminiszterhez, amelyben kie­meli ai 50 százalékkal felemelt forg.

Next

/
Thumbnails
Contents