Pápa és Vidéke, 28. évfolyam 1-53. sz. (1931)
1931-11-01 / 45. szám
| Kézimunkát, I Harisnyát, Játékot, Menyasszonyi- és Babakelengyét, vagy bármi mást üzletemben, ha legalább 10 pengő értékben vásárol, augusztus hó 15 tői ingyen biztosítom eletét I az inher Biztosító Intézetnél 1 euig 100 pengőre, ifi. Stern Lipót Pápa, Kossuth-utca 13. 265 terveknek, ha tényleg megvalósulnak. Épen ezért illetékes helyen kérdést intéztünk ebben az ügyben, amire a kővetkező információt kapíuk: Mindkét hir szemenszedett valótlanság, amit csak rosszindulatú, vagy ostoba emberek találtak ki. Egyházmegyénk Névtára. A napokban jelent meg a veszprémi egyházmegye idei Névtára, mely sok érdekes adatot tartalmaz. Mostani főpásziorunk dr. Rott Nándor, a Szent Istvántól alapított egyházmegye püspökeinek sorában a 88. és 1917. óta kormányozza egyházmegyénket. Kránitz Kálmán felszentelt püspök 30. a nagyprépostok között. A 12 kanonoki stallum közül egy az Apostoli Szentszék engedélyével nincs betöltve. Az apátságok és prépo&tságok után a püspöki iroda, a szentszék, a zsinati vizsgáló bizottság és a többi egyházmegyei bizottságok tagjainak nevét sorolja lel a Névtár. Ezek után következnek a plébániák, a szeminárium, a szerzetesházak, a kegyurak, az egyházmegyei áldozópapok adatai és a statisztika. Az utolsó Névtár 1926íban jelent meg, tehát a legújabb, összefoglalja azokat a változásokat Ss, melyek azóta történtek és megemlékezik az egyházmegye elhunyt papjairól is, kiknek a száma 41, úgyhogy átlag 8—9 halálozás esik egy-egy évre. A statisztikai adatok nagyon tanulságosak, különösen akkor, ha összehasonlítjuk őket az utolsó békebeli Névtár adataival. Az egyházmegye bákeidőban két évenként adott ki Névtárt, tehát az utolsó békebeli kimutatás 1912-ből való. Ha ennek adatait összehasonlítjuk a legújabb ELHAGYOTT SÍROK . . . A sok virágos sír közt kopáran, Olyanok ők — mint szegény koldusok . . . Kik rongyokba — járták az életet — A sok-sok mérhetetlen — bánatot — Most se borul rájuk virágköntös — Sirjuk is oly meztelen, kopár. Nem gyújt rajtuk fényt senkisem — Nem lobog rajt a sok kis gyertyaszál . . . De ha kezek nem is díszítik fel — Az elhagyott néma sírokat, Ott áll őrt mellettük hűséggel, Az emlékezés ... a gondolat . . . S mikor minden kis láng kialszik már — S csönd borul a néma temetőkre . . . Csillagok fénye — s a hold ezüstje Öltözteti őket — ünneplőbe . . . gRG. Fábián L.-né. statisztikával, közel 20 esztendő fejlődéséről kspunk képet. Az egyházmegye egész területének lakossága következőképen oszlott és oszlik meg: 1912. 1931. Kath. . . . 626.347 681.710 Ref 119.378 107.075 Ag. h. ev.. 47.733 46.990 Izr 32.461 23.200 Egyéb . . 208 546 Összesen: 826.127 859.521 20 év alatt tehát a kaíholikusok száma 55 363-ma! emelkedett, míg a reformátusoké 12 303 mai, az evangélikusoké 743 mai, az izraelitáké pedig 9 261 -gyei csökkent. Több mint kétszeresére emelkedett az egyéb vallásúak (gör. kel., unit, bapt., nazar.) száma, de így is nagyon kevesen vannak, az egész lakosságnak mindössze 006% át teszik. Örvendetes az önálló lelkészségek számának emelkedése is: 1912 óta 18 új lelkészség létesült. Paphiány még mindig érezhető, de főpásziorunk következetes, kitartó munkássága rövid időn belül már éreztetni fogja hatását. Mig 1912 ben csak 49 papnövendéke volt az egyházmegyének, addig most 99 teológusa és 26 gimnazistája van; akkor 5 növendék tanult az egyetemen, most 22. A filiálisok száma is hatalmasan meggyarapodott: 1804-ről 1967-re. A világi papok száma 1912 ben 347 volt, most 363. Nagyon feltűnő a szerzetesek számának emelkedése. A szerzetesek száma több mint kétszeresére emelkedett: 145-ről 303 ra. A plébániák közül 27 áll vezetésük alatt. Az apácák száma is örvendetesen gyarapodik. 1912 ben 24 házban 242-en voltak, míg most 31 házban 344 en élnek. Az egyházmegye nesztora Kránitz Kálmán felszentelt püspök, nagyprépost, ki 1841. július 1 én született és 1863 ban lett áldozópap. Gyászünnepély a hősi halottak emlékezetére. A város vezetősége a helybeli katonai parancsnoksággal karöltve nov. 1-én, vasárnap d. u, 3 órakor az alsóvárosi temetőben, a hősi halottak emlékezetére, gyászünnepélyt rendez. Az ünnepély műsora a következő: 1. Himnusz. Előadja a levente-zenekar. 2. Emlékbeszéd. 3. Szavalat. 4. Szózat. Előadja a levente-zenekar. A magyar búza jövője. E'mulíak már azok az idők, amikor a búza képezte a magyar pénz alapját. Már csak messzi távolból integet, mint egy álomkép. Azóta nagyon megingott ez az alap, azóta sok keserves esztendőt szenvedtünk át. Mindig kevesebb lett a búza ára, mindig kevesebb erő maradt a földmíves ember kezében. Mert hiszen ez volt bevételeinek törzse, ebből fizetett tanítót, jegyzőt, iparost síb. Az alacsony búzaárakat ugyan emelni akarta a kormányzat a rosszhiifi bolelta útján, azonban ez a módszer sem lendített a dolgok szomorú állapotán, sőt, a földmívestársadalom elkeseredését még növelte. A mesterséges segítési mód inkább rontott a gazdákon, mint láttunk a közelmúltban, s mindjobban kivilág1 lott, hogy itt nem segítésről volt szó, hanem ravasz adóbehajtásról. Azok, akik a magyar búza életsorsát intézték, bizonyára látták és látnlok is kellett, hogy a világ gazdasági csataterén a magyar búza csatavesztes lesz, ha a régi bajokat meg nem szüntetik. Az olyan gazdasági rendszer mellett, amely a magyar ugaron folyt, mi csak vesztesek maradhatunk. A magyar búza még olyan erősen lesűiyedt árban sem veheti fel a versenyt az orosz, az argentiniai búza árával. Olt olcsóbban termelik a búzát, ott kevesebb munkával több eredményt érnek el. Abban a kés hegyig menő harcban, ahol az orosz puszták felhasogatott végtelenje, ahol az argentiniai búzatáblák sok millió holdja feszül ellenünk, ez a kis, megcsonkított, árván maradt, esett fejű ország nem diktálhat tempót. Tudták ezt, s tudniok is kellett az illetékes köröknek. S mégsem segítettek. Fátyolt borítottak a régi sesebekre a jól rosszul sikerült és csak félig megoldott földbiriokreformmal, s gondolták, majd elhallgatnak a követelő ajkak, s behegednek a régi sebek. Ds rosszul hitték. A nehéz probléma most ismét itt sötétedik előttünk, még követelőbben, még erőszakosabban, mert ez a főldmívestársadalom élethez való joga. Nem gazdagodásról van itt szó, nem nyerészkedésről, hisz ez sohsem volt a magyar ember sajátsága — nem bizony —, hanem tisztességes megélhetésről. Hiszen ennek a nép rétegnek a megélhetésétől függ ennek az országnak a talpraállítása, belső megerősödése és a jövőben V2ló bizalma. Mire akarunk bazírozni, ha ezt számításon kívül vesszük? Valahol meg kell kezdeni a modern átalakító munkát. S az első lépés, ez a földmívelés újjászervezése kell hogy legyen. Hiszen ezen alapszik az ipar, a kereskedelem és a spekuláció. Ha egy düledező házat megakarunk javí tani, valószínűleg nem hagyjuk figyelmen kivül az alapot, mert ha azt a víz, az idő foga megette, hiába építjük — javítjuk ki a tetőt —, le fog az dőlni úgyis. Ha a belső megszilárdulást el akarjuk érni, akkor az alaptényezőkön kell a megvalósítást és a modern életviszonyoknak megfelelő átalakítást megkezdeni. A takarékosság elve nem zárja ki, hogy erre a célra pénzt és áldozatot hozzanak, mert hiszen a takarékosság az okos befektetéseknek nem lehet ellensége, mert a takarékosság csak a felesleges kiadások megszüntetését kell hogy célozza, nem padig a gazdasági konszolidáció megakadályozását. Még egyszer hangsúlyozom, itt nem egyszerűen a búzának elnevezett gazdasági növény életének jövőjéről, hanem a magyar főldmívestársadalom életéről, s az egész magyarság sorsáról van szó. _ M . Ur. Na la I 1! 1R111€ • Szentmise az elhunyt hősökért. A Kath. Munkásnők Egyesülete a világháború elhunyt hőseiért évenként mondatni szokásos szentmisét november 6-án, pénteken reggel mutattatja be a nagytemplomban, melyre az egyesületi tagokat és híveket szeretettel meghívja. Kinevezés. A kormányzó vitéz Szinay Bála m. kir. tábornokot, a Ludovika Akadémia parancsnokát f. évi november hó 1 ével a m. kir. csendőrség felügyelőjévé nevezte ki. Sarudy Ottó főigazgató meghalt. Ternyei Smidy Oitó, a tanítóés tanítónőképző-iniézetek ny. kir. főigazgatója, a II. o polg. hadiérdemkereszt és a legfelsőbb elismerés tulajdonosa, okt. 27 én hajnali 4 órakor, éleiének 60 ik évében Budapesten váratlanul elhunyt. A megboldogult Szarka Lajos igazgató előtt évekig vezeíője volt a helybeli áll. tanítóképző intézetnek. Halála nagy veszteség, mert legkiválóbb pedagőguiaink egyike szállott benne sírba. Holttestét okt. 29 én d u. 3 órakor helyezték a ref. egyház szertartása szerint örök nyugalomra a páp?i alsóvárosi temetőben lévő családi sírboltbs. Szent Imre emlékezete. A mult évi fényes ünnepségek után szerényebb keretek közt, de nem kisebb bensőséggel emlékezik meg a kath. magyarság az Árpádház Liliomáról. Városunkban a bencés reálgimnázium ifjúsága nov. 5 én, csütörtökön fél 9 órakor ünnepi sz.-misén vesz részt a székház templomában. Szentmise alatt az intézet vegyeskara Németh Döme bencés tanár vezetése mellett a következő ősrégi magyar egyházi énekeket adja elő: a) Kegyes szemmel... (Dallama 1693 bói), b) Üdvözlégy üdvösséges Ostya (Dallama és szövege 1508 bői), c) Angyaloknak nagyságos asszonya (Szövege 1508 bői, dallama 1651 bői való). Betétként offertóriumra Németh Döme Szeift Imre himnuszát éneklik. Szentmise után a felső osztályok Máriakongregációja az intézet dísztermében ünnepséget rendez Szent Imre tiszteletére. — Az állami tanítóképző int. Mária-kongregációja nov. 11-én hódol Szent Imre emlékének gyűlés keretében.
