Pápa és Vidéke, 28. évfolyam 1-53. sz. (1931)

1931-11-01 / 45. szám

Képviselőtestületi gyűlés a R. Kath. Egyházközségben. A Pápai Róm. Kath. Egyházközség f. hó 25-én képviselőtestületi gyűlést tartott. Németh József apátplébános javaslatára a képviselőtestület kimondotta, hogy az egyházközség az addig be nem töltött világi elnöki tisztséget betölti és ezen méltóságra lelkesedéssel és egyhangúlag Handl Józsefet, a pápai járásbiróság elnökét választotta meg. Azután dr. Sulyok Dezső és dr. Domonkos Géza lemondása folytán megüresedett egyházközségi alelnöki tisztségekre Friml Jenő dr. és Tóth István dr.-t választotta meg egyhangúlag a képviselőtestület. Németh József apátplébános szeretettel üdvözölte a megválasztott egyházközségi vezetőket és kérte őket, hogy a jcg, igazság és szeretet jegyében vezessék sz egyházközség ügyeit. Egyben kifejezést adott azon óhajának, hogy az elkövetkező nehéz tél folyamán minden katholikus ember meg fogja tenni szociális kötelességéit, mert csak így lehetnek egyek a szerelet gyakorlásában. Németh József apátplébános üdvözlő szavaira Handl József egyh. közs. világi elnök válaszolt. Mígköszönte a bizalmat és munkájához az egyházközség támogatását kérte. A gyűlés azután anyagi ügyeket tárgyalt, ennek folyamán a képv. testület takaiékossági bizottságot alakított, amelynek feladata a költségvetés egyensúlyának biztosítása lesz. A Jókai Kör közgyűlése. A Jókai Kör ükt. 25 én d. u. 6 órakor tartotta 36 ik évi rendes közgyűlését dr. Antal Géza ref. püspök elnöklésével. A püspök megnyitó beszédben örömmel emlékezett meg arról, hogy a Kör régi vágya teljesült és a ref. főiskola jubileumi ünnepségei kapcsán felállították a diák Petőfi és Jókai szobrát, Kisfaludy-Stróbl Zsigmond alkotását. Dr. Kőrös Endre főtitkár beszámolt a Kör mult évi munkájáról. A tisz'ujítás során a dr. Niszler Tecdóz távozása folytán megüresedettalelnöki tisztségre dr. Balogh Albin bencés reálgimnáziumi igazgatót választották meg egyhangú lelkesedéssel; a többi tisztség viselője a régi maradt. A közgyűlés után megtartották az első előadó gyűlést is. Dr. Kőrös Endre Petőfi és Jókai c. saját szerzésű költeményét adta elő, Hermann Anna művészi zorgora játékával működött közre, meleg si kert aratva. Szabadi Béla tanár Ka* zinczyröl tartott magasszinvonalu elő adást, a Kárpát Dalkör pedig Hatvani Lajos zenetanár vezetésével Huber: „Nemzeti zászló" ját énekelte el. Találtak egy kutyát; egy kulcsot. Igazolt tulajdonosok a rendőrségen átvehetik. Hova építsük az ű) színházat! Bár nagyon jól tudjuk, hogy a mai, gazdaságilag teljesen leromlott időkben a megvalósulásig nagy nehézségeket kell leküzdeni, de mégis mint nagyon örvendetes tényt könyvelhetjük el azt, hogy mind a város vezetőségében, mind képviselőtestületében megvan minden készség és jóindulat arra nézve, hogy városunk szinház nélkül ne maradjon. Tehát bátran kimondhatjuk, hogy a szinház Ügye biztosítva van. Azonban mégis óriási kár, hogy akkor, amikor régi kedves színházunk már évek óta le bontásra volt itélve, mégis úgyszólván az utolsó pillanatig sem a szín ház helyének kiválasztásával, sem pedig a szinház építésének kérdésével kellő időben nem foglalkoztak az illetékesek. Most azután egyszerre, talán teljesen készületlenül kell városunk vezetőségének e két nehéz prob lémával megküzdenie. Soraimnak az volna a céljuk, hogy szerény véleményemmel talán sikerül ezt az ügyet egy-két lépéssel elősegíteni, meggyorsítani. Akár a szinház elhelyezését, akár az épületnek megoldását nézzük, bármelyik egyedül is elég nehéz kérdés. Az első főleg városfejlesztési és szépítési szempontból teendő megfontolás tárgyává. A szinház épületének kérdése inkább csak pénzügyi kérdés, de a mai gazdasági viszonyokat tekintve ez is éppen elég súlyos kérdés. A szinház elhelyezését illetőleg a vélemények megoszlanak. Szó van a Tizes-malom helyéről, a Voyta-féle telekről, a Városmajorról, vagy a Városmajor mellett megrendezendő, vagy kisajátítandó házhelyről és végre a Tókert városrészben meglevő Szinház-térről. Volt ugyan szó még a villanytelep melleili üres telekről is, de azzal nem tartom szükségesnek foglalkozni. Ha már most a fent felsorolt elhelyezési eseteket, különösen városfejlesztési és szépészeti szempontból vizsgáljuk, látjuk, hogy pl. a Tizesmalom helyének az az óriási hibája, hogy mindkét oldalról a te'ek nagyforgalmú útra dűl és a telek nem elégséges arra, hogy a szinház el helyezésére is és a színházi forgalom lebonyolítására is szükséges Önálló előtér belőle kiképezhető legyen és hogy itt, a forgalom megnyugtaihatóan volna lebonyolítható. Tudnillik e szűk útszakasz már most sem elégséges az ott lefolyt forgalom le bonyolítására és kár volna a színháznak odaszorítása által egy komoly útbővítésnek elébe vágni. Arról nem is beszélek, hogy itt a szinház alapozása mily összegbe kerülne. A Voyta-telek építés technikai szempontból teljesen elfogadható megoldást nyújtana. De városrendezési és szépítési szempontból nincs az a városrendező és tervező művész, aki a színházat ide úgy betudná illeszteni, hogy ez a városrész elfogadható képet nyújtson. Ha legalább még ez a gyönyörű felek megvolna úgy, amint volt, egyben, a régi alakjában, akkor főhomlokzattal a Jókai Mór utcára, körül térklképzéssel elég jó megoldást nyújtana. Ez a jobb sorsra érdemes telek a bérpalota építésével már teljesen ki van használva és legfeljebb arra jó, hogy alkalmas lesz egy utca nyitására, de szinház épí tésére nem. De ennél az elhelyezési esetnél nem hagyható figyelmen ki vül még az sem, hogy a telek ki ürítése, benne megfelelő tér alaki tása, utak, járdák építése jelentékeny áldozatot igényelnének. Teljesan komolyan mérlegelve a dolgot csak két hely jöhet figyelembe: az egyik a Városmajor telke, a másik pedig a tókerti tér. Mindegyik helynek megvan az az előnye, hogy olyan térre épülne a szinház, ahova utca is nyilik, ami az illető városnegyed szépülését, fejlődését önkénytelenül vonná maga után. Városfejlesztési szempontból tisztára lehetetlen törekvés és elgondolás az, hogy egy városban kényelmi szempontokból mindent a főutcára és a főtérre koncentráljanak, mert más városrészeknek, utcáknak is van joguk a fejlődéshez, a tiszta és jó utakhoz, aszfaltjárdákhoz, az állandó épüléshez és szépüléshez. De a város érdeke is egyúttal, hogy minél több pontja épüljön és szépüljön. Különben is egyszer már számot kell vetni egyrészt azzal, hogy a Tókerteknek is éppen olyan joga van a fejlődési és épülési lehetőségekhez, mint más városrészeknek, másrészt pedig azzal, hogy a Városmajor gyönyörű telkét jobb időkben a jövő városháza céljaira kell felhasználni. A tókerti Színháztér hogy messze van, az nem áll, hisz 5—6 perc alatt a Főutcáról elérhető. Az sem lehet kifogás, hogy az ultest és a járdák részben kiépítetlenek. Hisz, mellékesen éppen ez volna a fő cél, hogy MliilÓK KÍÖVtNCC RADIO a színháznak az ideépítése maga után vonná e városrész kifejlődését és apránként az utak, járdák kiépítését, ami alól a város, tekintettel a lakók állandó gyarapodására, egyébként sem zárkózhatik el. Dl abból a szempontból is ez az elhelyezés a legelőnyösebb, hogy a telek egy fillérbe sem kerül és az alapozásokhoz a kavics a helyszínen rendelkezésre áll. Ezen elhelyezés esetében városunk egy szép térrel gyarapodik, amely tér, ha a színházat a térre tengelyesen építjük a Fő utcáról nézve is érvényesülne és nagyban emelné városunk szépségét. Czlfra József* Halálozás. Richtmann Győző járási és városi m. kir. főállalorvos okt. 23-án 62 éves korában rövid szenvedés után Pápán meghalt. 25-én temették el nagy részvét mellett a népszerű főállatorvost. A pápai Etnericana szerdán, november 4 én fél 9 órakor a Kath. Kör helyiségében tisztújító gyűlést tart. A gyűlésen Németh József apát úr tart előadást. Iparengedély. Zsitvay Béláné mezőgazdasági magkereskedés önálló üzésére (Fő u. 3. sz.) engedélyt nyert Üzemszünet a Lelpnik-gyárban. A Leipnik és Társai pápai szövőgyár október 24 én anyaghiány miatt beszüntette üzemét, ami valósággal megdöbbentette a város lakosságát, különösen pedig a saját hibáján kívül kenyerét vesztett munkásságot. Metékes helyről nyert értesülésünk szerint az üzemszünet nem tart sokáig, mert minden remény megvan arra, hogy a közeli napokban ismét megindulnak a gépek. A munkásoknak addig is heti keresetük 25 százalékát folyósítja á cég, ami a vállalat vezetőinek erős szociális érzékére és humánus gondolkodására vall. Eljegyzésre, lakodalomra, paszitára! Móri édes csemege bor, hölgyek kedvence, 1 1. 1-40 P. Kitűnő zamatú, félédes asztali bor 1 1. Sö fali. Tiszta törköly gyümölcs felöntéshez 1 1. 2-50 P, a legkisebb mennyiségtől kezdve kimérve is utcán át kapható N9BY VILMOS utóda NÍIGV ZOLTÁN bar-, sür- És pálinba szaküzletében PflPil, BYÖRI-UT 10. 5ZÜM.