Pápa és Vidéke, 27. évfolyam 1-52. sz. (1930)
1930-03-30 / 13. szám
Politikai hetilap. — üegjeienife; minelen vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Fő-utca 12. Telefon 151. Előfizetési árak: negyedévre 2 pengő, egész évre 8 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Hirdetések mi 11méteres díjszabás szerint: hasábmiliméter a hirdetések között 4 fillér, a szöveg között 5 fillér. Felelős szerkesztő: BOKSÁT ENDRE. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz : Akiadóhivatal Fő-utca 12. Telefon 151. A Kereresztényszociálista párttitkárság Szentilonai-utca 12. A „Pax" könyvkereskedés, Fő-utca 9. Telefon 171. A Ker. Nemzeti Nyomdavállalat, Török Bálint utca 1. Telefon: 157. A hajléktalan Thalia. A református egyház vezetői mult szombaton közölték hivatalosan, hogy az egyház nevére most már át akarják iratni azon területet, amely a templom felépítéséhez szükséges. Kérték ennek a területnek a kijelölését, hogy a helyszinelési munkálatok és ezek lefolytatása után a telekkönyvezés is mielőbb megtörténhessenek. Bár még eddig nem történt meg az építkezés megkezdésének bejelentése, azonban a helyszíni bejárás alkalmával elhangzott nyilatkozatok, melyeket csupa felelős és vezető férfiak tettek, kivétel nélkül abban konkludáltak, hogy az építkezés megkezdésétől egészen rövid idő választ el bennünket. Ez a tény pedig annyit jelent, hogy a városnak erre nézve megkötött szer* zödése szerint le kell bontatnia a színházat, hogy a helyet építésre alkalmas állapotban adhassa át az erre jogosított egyháznak. Megvan tehát a lehetősége annak, hogy Pápa városa egészen rövid időn belül színház nélkül marad. Érdekes, hogy mire ez a probléma idáig jutott, már nem is a színház, mint ilyen adja meg annak legnagyobb jelentőségét, hanem sokkal inkább a városi mozi elhelyezésének a kérdése, mely tudvalevően eddig szintén a szinház épületében talált haj lékot. A vidéki színészet ma haldoklik Magyarországon, s ezen nincs csodálkozni való, mert ahol az elsőrendű életszükségletek kielégítésére nem jut a lakosság óriási többségének, ott a művészet olyan fényűzéssé lett, amely az azt megfizetni tudók csekély számánál fogva nem nyújt többé ekszisztenciát a vele hivatásosan foglalkozók részére. Ma már attól kell farfanunk, hogy rendes társulatunk a szomorú viszonyok miatt be sem tud jönni a városba a tavasszal és nem is veszi igénybe azt a néhány hetet, amit itt tölthetne el városunkban. És mégis, azt hiszem, senkinek sem jut eszébe, hogy ezt a szomorú képet még azzal tetőzzük be, hogy városunkban ne is legyen szinház s hogy miként egykor Déryné ifi asszony és Megyery Kárcly korában a Dráma szállodák obszkurus nagytermében legyenek kénytelenek Shakespeare szellemét idézni. Kell tehát szinház azért is, hogy eredeti feladatát betöltse és helyet adjon azoknak, akik majd mégis csak eljönnek, hogy dacolva az idők mostohaságával egy jobb jövőért robotoljanak a de3z»-ákon, melyekről egy bo'dogabb kor azt mondta, hogy a világot jelentik. De kell a szinház azért is, mert a város mozgófénykép üzemét is el kell megfelelő módon helyezni, mert ez az üzem kultúrszükségletet elégít ki s ma már nélküle el sem lehet ekkora várost képzelni s mert ez az üzem jövedelmet jelent a város erre nagyon rászorult kasszájának. Kell tehát szinház és minden ideiglenes megoldás, mely jó telekspekulációk szerencsés befejezéseként csak mozinak való lokalitást akar építeni, célra nem vezethető és félmunka jellegével bir. Hogy miből és hogyan építünk színházat, az majd egy második, talán az elsőnél is lényegesen nehezebb kérdés lesz, most mint első kérdés tolakszik fel, hogy hol épülS jön fel az új szinház. Kár volna iít mindazon unos-untig ismert szempontokat elölről elsorolni, amelyeknek érvényesülniük kell ennek a kérdésnek a megoldásánál, ezek már közhelyek, amiket ismételgetni felesleges és unalmas. Itt csak arra az egyre kívánok rámutatni, hogy egy olyan lassú tempóban épülő városnál, mint Pápa, ahol a város mai képe alig más, mint 50 év előtt volt, ahol egy új városrész kialakulásához és a régiek megújúlásához több emberöltő kell, ezt a feladatot okvetlenül össze kell kapcsolnunk valamely más, fontos és nagyhorderejű városrendezési kérdéssel. Kettő is van ilyen előttünk, amely mindegyike alkalmas arra, hogy a várói fejlődését hatalmas lökéssel vigyék előbbre és amelyek mindegyike alkalmas arra is, hogy a szinház elhelyezését, ha nem is ideálisan, de a lehetőséghez képest jól oldjuk meg. Az egyik ilyen megoldás volna, ha a színházat a mostani Városmajor helyére építénénk. Ezt a szemétdombot onnan előbb utóbb úgyis ki kel! telepítenünk, az sem szenvedhet hoszS2Ú halasztást, hogy a Cinca árok beboltozást nyerjen és megszűnjék a város háromnegyed részének levegőját rontani. Hatalmas terület van iít a város tulajdonában, mely nivellálás és kitakarítás után impozáns térként venné körül az új középületet s amely körül felépülhetne egy eljövendő jobb időben a város igazi magva. Aránylag csekély költséggel olyan nagy területet nyernénk itt, amely a maga méretei folytán alkalmas volna arra, hogy egy arisztikus épület abban kellően érvényesüljön. És ezzel együtt rendezést nyerne az ős Pápa kérdése, mely talán azóta vár erre a rendezésre, mióta enyingi Török Bálint vitéz katonái ezekről a falakról visszaverték a törököt. A másik, nem kévésbbé helyes és gyakorlati szempontból talán még messzebb ható megoldás lenne, ha az Irgalmasrend kórháza mellett megnyitnánk az Anna térre vezető utcát ! és az ily módon, a mai Friebert fatelep helyén keletkező nagy térségen, kellő elhelyezkedésben építenénk fel a színházat, fronttal az Irgalmasrend telke felé. A város polgármesterének fiókjában fekszik egy év óta a rend kérvénye, amelyben ennek az utcának a megnyitását kéri és erre az esetre nagyarányú kórházépítést helyez kilátásba. Kétségtelen tény, amint az Irgalmasok kérvénye bőségesen kifejti, hogy a kórház bővítése nem várhat tovább, mert lehetetlen állapot az, hogy betegeket kelljen elutasítani azért, mert nincs számukra a kórházban férőhely és így ezt a kérdést meg kell oldani. Ez azonban másként alig oldható meg, mint az új utca megnyitása folytán keletkező front építésével, mert más hely a terjeszkedésre nincs. Igy. itt is egy költséggel két nagy kérdést juttatnánk nyugvó pontra és azonkívül óriási munkalehetőséget jelent a város dolgozni akaró munkássága javára, ha a kórház mígkezdi a maga építkezését. Magában véve a városnak sok az áldozat akkor is, ha a szinház, akkor is, ha az Irgalmasok kedvéért nyitja meg ezt az utcát, így azonban, ha a kettőt együtt vesszük számításba, akkor ez az áldozat egyszetre olyan lesz, amelyet érdemes meghozni. A hely pedig a szinház számára kitűnő és fekvése is olyan, mely a lehető legjobb elhelyezést biztosítja. Amikor ezeket a gondolatokat itt közzéadom, ismerem a Tizes malom helyén való építkezés tervét is, ismerem a Tókert erre a célra adott terét is, sőt ismerem a Dringíer kávéház megvételét célzó tervezgetést is, de egyiket sem tudom megközelítőleg sem annyira értékelni, mint akár a Városmajor, akár a Friebert telep tervét. Arra kérem itt azokat, akik ezekkel a dolgokkal foglalkoznak, szóljanak hozzá a kérdéshez. E lap hasábjai készségei állanak mindenkinek rendelkezésére abból a célból, hogy abban a rövid időben, amely még hátra van, ily módon sikerüljön megtalálnunk azt a megoldást, amely a város közönsége számára a lehető legjobb, mert a lehető legtöbb fejlődési lehetőséget biztosítja. Dr. Sulyok Dezső. Nézze meg figyelemmel és őrömmel fogja látni, mennyi jő magyar gy á rtm ányű irón és rajzszer van KIS TIVADAR* könyv- és papírkereskedő új kirakatában. Fő u.21. Tel. 9. Nagy választék; Férfi és női fehérnemüekben. — A legdivatosabb harisnyák, nyakkendők, bőrkeztyűk, sapkák, eső- és napernyők, sétabotokban. — Csipkék, hímzések és szalagokban. — Kötött, szövött és rövidaj KII BA JA 1 1E E C W% C M áF árúkban Menyasszonyi koszorúk és fátyoN E W DHU EM rEKEIIV lókban. — Bőröndök és bőrdiszmfiárúkban. uri és női divatárúiiáza £ :-« Nagy raktár kalapokban. :-: PÁPA, KOSSUTH LAJO$ UTCA 32. SZÁM. í s" bott ára k' ~ Szo,id 6 9 P° ntoa k i" (A postapalotával szemben.) 15 9HHHHHhHI9 KPHnHH
