Pápa és Vidéke, 27. évfolyam 1-52. sz. (1930)

1930-03-16 / 11. szám

Nagy választék: Férfi és női fehérnemüekben.

y — A legdivatosabb harisnyák, nyakkendők, bőrkeztjaík, sapkák, eső- és napernyők, sétabotokban. — Csipkék, hímzések és szalagokban. — Kötött, szövött és rövidNEUBAUER FERENC ori ég nöi divaiílrúháza PÁPA, KOSSUTH LAJOS UTCA 32. SZAK. (A postapalotával szemben.) árúkban. — Menyasszonyi koszorúk és fátyolokban. — Bőröndök és bőrdíszműárúkban, s-t Nagy raktár kalapokban, t: Szabott árak. — Szolid és pontos ki:-: :-: :-: szolgálás. :-: :-: :-: nagyobb tényező lett az ügyesség és a stratégiai képesség, amely az adott helyzet alapján választotta meg a íeandőket. A mostani súlyosan nehéz gazdasági ktízisben is nem a nyers erö, hanem az intelligencia szellemi fölénye kell, hogy a vezetést megtartva, kivezető útat találjon. Megkapó erővel mutatott rá az orosz veszedelem nagyságára, amely már ajtónkon kopogtat és elpusztítással fenyeget mindent, ha az intelligencia rá nem eszmél [felelősségteljes feladatára. Ijpari munkásgyülés. Az ipari munkásgyülés a Sportegyesület helyiségében volt megtartva nagy érdeklődés mellett. Már jóval 7 óra előtt színültig megtelt a tágas nagyterem főleg vas- és textilipari munkásokkal, akik nagy lelkesedéssel fogadták az ülés színhelyére érkező keresztény szakszervezeti vezéreket. László Mihály lendületes szavakkal bevezetett elnöki megnyitója után Ankner Béla, a Ker.szoc. Vas- és Fémmunkások Szövetségének főtitkára a munkásság gazdasági helyze'éről, a kollektív szer• ződésekről beszélt meggyőzően és határozati javaslatot terjesztett elő, mely szerint a keresztény munkásság követeli a 8 órai munkanap törvényes bevezetését, miáltal a nagyfokú munkanélküliséget is sikerülne részben csökkenteni. Madarász József, a Textilmunkások és Munkásnők Országos Szövetségének főtitkára a textilipari munkásviszonyokkal foglalkozott és hangsúlyozta, hogy félév alatt a magyar textilgyárak 12 000 munkást bocsájtottak el, de ugyanekkor az iparban foglalkoztatott idegen munkások és szövőmesterek száma meghaladja az 1500at. Ezen oknál fogva a keresztényszociálista textilmunkások követetik, hogy a kormány védje meg a magyar munkásokat az idegenek inváziójával szemben. Végül Tobler János országgyűlési képviselő szociális problémákról beszélt és gyújtó hatású beszédben összetartásra és szervezkedésre búzdftotta a munkásságot. A jólsikerült munkásgyülés az elnök zárószavaival nyert befejezést. Földmíves és földmunkás gyűlés. A főtéri elemi iskola tornatermében folyt le a földmívesek és földmunkások gyűlése Szalay Lajos elHORTOBÁGYI JÜHTÜRÓ Mindenütt kapható! Termeli az Or». M.gy. ^ Tejszövetkezet! Központ Budapest, I., Horthy Miklós itt 119/121. nöklete alatt. A gyűlés iránt oly nagy volt az érdeklődés, hogy az iskola udvarára is sokan kiszorullak. Fekete Pál, a Pöldmívesek és Földmunkások Országos Szövetségének ügyvezető elnöke a kü földi mezőgazdasági viszonyokat ismertette, s vele kapcsolatban azt, hogy a magyar gazda külföldi példákon okulva hogyan termelhet többet. Dvíhally Géza szerkesztő a szervezkedésre hívta fel a gazdák és a munkások figyelmét és összetartásra buzdította a nagyszámban összegyűlt földmíves társadalmat. Xöi gyűlés. A nők gyűlése a bencés reálgimnázium tornatermében folyt le. Közel 300 főnyi hallgatóság előtt elsőnek Pálosi Ervin dr., egri jog akadémiai tanár beszélt. Előadása is akadémikus jellegű volt. A higgadt ész mérlegén vizsgálta a nők mai szociális helyzetét, s fejtegetésének eredményeként megállapította, hogy nálunk — a politikai ígéretek földjén — csakis a tömegszervezetben lehet bízni, amely erőt és komolyságot jelent a harcban, a fórumon és az otthonban egyaránt. A nők hite, szíve, jósága bátorítsa a kényé kereső férjet, ha csüggedten tér haza ! Ez a nő legszebb szociális feladata. A második szónok Lillin József köz ponti főtitkár volt. Szava tüzelt, lelkesített, nevelt. Beszédének vezérfonala : Mindenkinek joga van az élethez — aki dolgozik, élhessen emberhez méltó életet, a nagy különbségeket a szeretet hidalja át, ez a nőknél lehet meg elsősorban, ezért van őrájuk szüksége a keresztény szocializmusnak, mely a gyengének akar segítségére sietni. Szavát azon • ban csak akkor értik meg, ha látják, hogy híveinek száma nagy. Ez a gyűlés ís már erő, nagyság, mert akik ide eljöttek, megjelenésükkel bizonyságot tettek keresztényszociá lista gondolkodásukról. Kési őket, tartsanak ki, járjon át mindenkit az emberszeretet melege. Szeressék azt a csintalan, bár nem romlott inasgyereket is, aki ezt meg fogja érezni, s ha nagy lesz, nem fog megtévedni. Lelkes taps köszöntötte a népszerű főtitkárt ragyogó szavaiért, melyekért az elnök, Sólymoss Vendel h. igazgató mondott köszönetet, aki méltatva a két szónok előadását, s hangoztatva a sok meg nem értést és közönyt kiküszöbölő önmegismerés fontosságát, az ülést berekesztette. Vacsora a Ker. Mnnkstsegyesületben. Este fél 9 órakor a Ker. Munkásegyesület helyiségében vacsora volt a vendégek tiszteletére, amelyen kb. 70-en vettek részt. A vendégeket vacsora alatt Msgr. Németh József apát-plébános mint házigazda kö szöntötte, megköszönve a központi vezetőségnek, hogy a második dunántúli kongresszus helyéül is városunkat válaszlották. Komócsy István prépost kanonok a vendégek nevében a szerelő fogadtatást köszönte meg és apát urunkat köszöntötte mélységes szociális érzékéért. Fel szólaltak még Lillin József főtitkár, ki apát urat kinevezése alkalmával a keresztényszociálista szakegyesületek országos szövetsége nevében üdvözölte; Szalay Lajos, aki gróf Csáky Andort, a fiatal arisztokratát köszöntötte, az idők jelét és parancsoló szavát látva abban, hogy főuraink szeretettel érdiklődnek a munkásság sorsa iránt; gróf Csáky Andor, aki válaszában kifejtette, hogy a ker.-szoc. mozgalmat, a nemzeti érzésű munkásságot lelkéből szereti; Boksay Endre, aki a dohánygyári munkásnőket köszöntötte, akik a kongresszus előkészítésében annyi szeretettel működtek közre; Ankner Béla, aki a keresztényszociálista túristák nevé! ben üdvözölte a résztvevőket. A I vacsorán résztvevők a legjobb hanI gulatban maradtak együtt éjfélig. A vasárnapi ffőgyűlés. Márc. 9-én, vasárnap délelőtt 9 órakor a kongresszus résztvevői a nagytemplomban szentmisén vettek részt, melyet Komóc3y István prépostkanonok mondott. 10 órakor kezdődött a kongreszszus főgyűlése a Levente Otthonban. Az 0 thon hatalmas terme az érdeklődőkkel teljesen megtelt. Ott láttuk társadalmi rétegeink mindenfajta képviselőit, ha szabad ezt a szót használnunk, a legteljesebb demokratikus elhelyezkedésben. A gyűlésen az illusztris szónokok egész raja foglalkozott a legaktuálisabb szociális problémákkal, amelyek ma már a kormányzati politikánknak is a tengelyei. A gyűlés elején Msgr. Németh József apát plébános üdvözölte a megjelenteket, átadta a kongresszusnak dr. Rott Nándor megyéspüspökünk meleg üdvözletét, aki Pápa város katolikusságának és különösen a keressztény munkásságnak sorsa iránt mindig melegen érdeklődik és lélekben itt ül közöttünk tanácskozásaink alatt. Majd felkérte Komócsy István prépost-kanonokot előadása megtartására. Komócsy latrán prépostkanonok beszéde. Komócsy István pécsi prépostkanonok beszéde elején idézte a nagy Prohászka Ottokár szellemét, aki szintén állandó útmutató fáklyája volt a keresztényszociálizmusnak. Felidézte továbbá Gieszwsin Sándor, Tuka Béla, dr. Lakatos Géza, Szalóki Andor, dr. Antoni Béla alakjait, mint akik egész életükben ezt az útat járták. Megemlékezett Haller István volt kultuszminiszterről és Huszár Károlyról, mint akik megalapítói voltak a keresztényszociálizmusnak hazánkban. A keresztényszociálizmus vezérei és követői közül megemlékezett Vass József népjóléti miniszterről, az arisztokrácia számos tagjai közül az éppen itt időző gróf Csáky Andorról, Erődi Harrach Béla egyetemi tanárról, dr. Rott Nándor megyéspüspökünkről, Tobler Jánosról, a helybeliek közül pedig Msgr. Németh József apátplébánosról és dr. Tenzlinger József polgármesterről, mint akik mind lelkes hívei a keresztényszociálizmusnak. S mégis, amikor még hasonló neveket száz és száz számra lehetne felsorolni, bizonyos hidegséggel, közönnyel találkozunk. A jéghegyek még nem olvadtak fel. Még mindig találkozunk meg nem értéssel. Még mindig vannak főszolgabírák, közigazgatási tisztviselők, akik érzéketlenek a mozgalommal szemben. Habár a kezdet nehézségein már régen túl' vagyunk, azonban szükséges a további lankadatlan agitációs munka

; hogy az elvetett mag bő gyümölcsöket teremjen. Mi nem rombolni, puszlííani akarunk, mint az, aki a virágzó fáról a virágokat lerázza, hanem egészséges gyümö'cseit akarjuk élvezni a keresztényszociálizmus hatalmas fájának. A munkája után mindenki joggal várhatja, hogy bol! doguljon, s a keresztényszociálizmus ehhez akarja hozzásegíteni a reászorultakat. Itt érkezett meg Haller István v. kultuszminiszter és Erődi Harrach Béla egyetemi tanár a kongresszusra, akiket nagy ovációval fogadtak. Ez után dr. Tenzlinger József polgármester üdvözölte a városunkban immár másodízben összejövő kongreszszust és annak illusztris kiküldötteit. Erődi Harrach Béla előadása. Az üdvözlések után Erődi Harrach Béla egyetemi tanár tartotta meg mindvégig tudományos alapon tartott előadását. Megállapította, hogy munkásokkal és munkáskérdésekkel ma mindenkinek foglalkozni kell. Ez a munka sokszor elkedvetlenítő azok számára, akik nem elég alapos felkészültséggel fognak hozzá, mert TTTN MSZIK A DOLGOZIK Cscfeol&clé* hashajtó. Enyhe, gyors, biztos!— Egy probacsomago'ás 14 fillérért meggyőzi Önt erről!