Pápa és Vidéke, 27. évfolyam 1-52. sz. (1930)

1930-03-16 / 11. szám

CONTINENTAL SZÁLLODA BUDAPESTEN, VII., DOHÁNY-UTCA 42-44. SZ. Táviratcím: Contlnenlalosef. A vidéki úri közönség igazi otthona Tisztaság. Kényelem Előzékenység. — Minden szobában hideg-meleg folyóvíz, központi fűtés. — Egyágyas szobák árai: 5, 6, 7, 8, 9, 10 pengő. Kétágyas szobák árai: 8, 9, 10, 12, 14, 15, 16 jpengő. — Szobák telefonnal. Szobák fürdőszobával. Elsőrangú étterem! Zene! Tánc! 13 meg nem értéssel, sőt néha a kevesebb intelligenciával járó kellemetlenségekkel is jár. Azonban éppen az a főcél, hogy a magasabb intelligencia magához vonzza a munkásrétegeket, s azt irányítsa, nevelje. A szociális törekvések jogosultsága címmel tartott eme előadás kódex lehetne a szociális problémákkal foglalkozók számára, mert annyi értékes és nagyjelentőségű megállapításokat tartalmazott. A szociális munkaközösségről, munkavállalásról tartott előadását nagyon megszívlelhették volna azok, akik még ma is érzéketlenek a szociális mozgalmakkal szemben. Szalay Lajos kerületi titkár beszámolója. Szalay Lajos kerületi titkár a dunántúli keresztényszociálista szervezetek helyzetét és három évi tevékenységét ismertette. Ez nem kielégítő ugyan minden szakmában, de érthetővé teszi a lassú haladást az a szörnyű gazdasági krízis, amely a munkásság jelentékeny része számára teljesen lehetetlenné teszi a legmérsékeltebb szervezeti díjak fizetését is. Majd a földmunkások szervezkedését gátíó akadályokról szólott és hangoztatta, hogy az ország legnagyobb társadalmi rétegét több megbecsülésben kell részesíteni és a magyar föld művelőinek legelemibb polgári jogát, a szervezkedési szabadságot törvényhozás útján kell biztosítani. Felkérte a kongresszuson jelenlevő országgyűlési képviselőket, hassanak oda, hogy a szervezkedési szabadságról szóló törvényjavaslatot a kormány minél előbb terjessze az országgyűlés színe elé. Ha a nagybirtokosoknak, gyárosoknak, ügyvédeknek stb. joguk van a saját érdekképviseletük kiépítésére, legyen joga a föld népének is, akik a béke éveiben verejtékkel és veszély idején vérük hullásával áztatják az ezeréves magyar földet. Előadása nyomán bejelentette, hogy Dunántúlon 21 ezer keresztényszociálista munkás dolgozik a keresztényszocialista meggyőződés alapján. Ezekután az elnök megadta a szót a kongresszuson résztvevők bármelyikének, hogy felszólalhassanak. Felszólalások. Elsőnek Kovárczy Imre pápai földmunkás állott fel szólásra, ecsetelvén ennek a nagy tábornak rettenetes nehéz helyzetét. Felhívta a kongresszus figyelmét, hogy itt sürgősen segíteni kell. Pálovics János, a keresztényszociálista földmunkások szövetségének elnöke munkaalkalmakat sürgetett, amit egy gyár felállítása által lehetne leghamarabb elérni, ahol sok munkáskezet lehetne keresethez juttatni. Rohály János ker.-szoc. titkár, aki a bányászok lakta vidékeken műkő dik, a saját tapasztalataiból ecsetelte azokat a hallatlan meg nem értéseket, melyekkel minduntalan találkozik a hatóságok részéről, amikor egy-egy vidéken a munkások szociá lis érdekében fáradozik. Vizer Lajos győri keresztényszociálista titkár a nyolc órai munkaidőről tartott mindvégig figyelemmel hallgatott beszédet, s végül határozati javaslatot is tett ebben a kérdésben a kormányhoz való felterjesztés céljából. Stamler Béia pécsi keresztényszociálista titkár felszólalása után Boksay Endre pártelnök a vasárnapi munkaszünetről, s annak törvényhozási úton hozandó sürgős rendezéséről beszélt, amelyet ma már úton-útfélen áthágnak. Igy az építőiparban minduntalan Iá unk vasárnapi munkálatokat, de legfeltűnőbb ez és teljesen indokolatlan a borbély iparban, ahol hétfőn van munkaszünet, de vasárnap teljes, sőt kemény munkanap van. Ha a törvényhozás a borbélyiparban a legszigorúbban és a legnagyobb büntetésekkel megtiltaná a vasárnapi munkaszünet áthágását, a közönség is hozzászoknék, hogy a borbélyüzleteket szombaton keresse fel. A kérdésben javaslatot is terjesztett Boksay Endre a kongresszus elé a kormányhoz leendő felterjesztés céljából. Haller István volt kultuszminiszter és Tobler János országgyűlési képviselők részint az elhangzott felszólalásokra adtak telvilágosításokat, hangoztatván, hogy egy-egy ilyen gyűlés, az igaz, hogy még nem jelent máról holnapra nagyobb kenyeret, azonban a munkásság jogos igazságait megvitatni, s azt elfogadhatóvá érlelni van hivatva minden munkásgyűlés. Tobler János a statisztikai számok meggyőző erejével mutatott rá a nehéz megélhetési viszonyokra, mert az egyes kategőriáKban oly minimálisak a keresetek, hogy abból még a legszűkösebben sem lehet megélni. Végül Komócsy István elnök feltette a kérdést, hogy Vizer Lajos győri titkárnak a nyolc órai munkaidő kérdésében beadott indítványát és Boksay Endrének az egész vonalon kötelező vasárnapi munkaszünetről beadott indítványát a kongreszszus elfogadja e ? Miután a kongreszszus mindkét indítványt azzal fogadta el, hogy azt mint határozati javaslatot a kormányhoz sürgős intézkedés végett felterjesztik, az elnök a kongresszust berekesztette. Közös ebéd. Délután 1 órakor közös ebéd volt a Sipitzky féle étteremben, amelyen körülbelül 70-en vettek részt. Az első felköszöntőt Boksay Endre mondotta, a pápai keresztényszociálista mozgalom vezetői nevében köszöntve a megjelenteket. Haller István a délelőtti főgyűlésen elhangzott munkáspanaszokra válaszolva, arról az öszszetartásról beszélt, amely segíthet bajaink orvoslásában. Erődy Harrach Béla a társadalmi szolidarizmusról beszélt, s arról a nemes keresztényszociálizmusről, mely a legellentétesebb társadalmi rétegeket is képes összefogni. Szieben József Szalay Lajost, a kongresszus fáradhatatlan rendezőjét köszöntötte. Szalay Lajos ; titkár a társadalom anyagi áldozatát kérte a keresztényszociálista mozgalom részére, s szíves érdeklődést az intelligencia részéről. Lillin József a keresztény intelligencia megértő szeretetét köszönte meg és apát urunkat és a város vezetőségét köszöntötte, akik a kongresszust megjelenésükkel megtisztelték. A délutáni Délután 3 órára volt hirdetve ugyancsak a Levente Otthonban a kongresszussal kapcsolatos ker. szoc. népgyűlés. Erre az időre szintén teljesen megtelt a nagy terem. A népgyűlést Lillin József ker.szoc. főtitkár magasszárnyalásu beszéddel nyitotta meg, mely után felkérte gróf Csáky Andort beszédének megtartására. Arisztokráciánknak ez a fiatal és szimpatikus tagja teljesen otthonosan fogott hozzá a legbonyolultabb külkereskedelmi és közgazdasági kérdések komplekszumának ismertetéséhe z s beszéde, melyben tanúságot tett a ker.-szoc. eszmék alapos ismeretéről is, viharos tapsokat aratott. Beszédében, melyet Az intelligencia szerepe a munkásmozgalomban címmel tartott meg, sok érdekes tanulsággal szolgált. Haller István beszéde. Haller István, mint a népgyűlés főszónoka Szociális törekvések jogosultsága címen tartott beszédében reámutatott arra s azt be is bizonyította, hogy a keresztényszociálizmus már milyen ősrégi. Ez már a legrégibb, az u. n. préféták idejében is megvolt, mert az akkori emberek, s így különösen a próféták nem hirdettek mást, mint amit mi most késői utódok is hirdetünk, t. i. az emberi jogokat s ennek megvédését azokkal szemben, akik ezt el akarják rabolni. Ennek a nagyszerű tannak azután maga az istenember, Jézus Krisztus volt a tanítója, akinek tanítása és eszméi ma is fundamentumát képezik a keresztényszociálizmusnak. jézus Krisztus tanítását pedig a kat. anyaszentegyház tartotta és tartja fenn, csoda-e tehát, ha a kat. egyház a keresztényszociálizmus programmját nemcsak helyeseli, hanem annak megvalósítását mindenekelőtt szükségesnek tartja. Helyes, célszerű és jó tehát ez a programm, mert csakis egyedül a keresztényszociális berendezkedés mellett remélhető, hogy az ember boldogabb, megelégedettebb lesz itt a földön. S mit látunk ezzel szemben ? Jól e lehet már felismerik, hogy ez a helyes alap, mégis a régi, rozoga, elavult intézményeket, alapokat toldozzák, foldozzák. Itt azonban ennek a pepecselő munkának nincs helye. népgyűlés. Az embert kellene minden törvény, intézmény középpontjává tenni s ha valamelyik intézmény, törvény ilyen szempontból kifogásolható, félre kell dobni, s helyette olyant alkotni, amely az embert veszi kiinduló pontul. Ne a gépek, ne a tőkék, ne az egyesek érdekei szerint rendezkedjünk be, hanem keresztényszociális emberi szempontok szerint. Mindjárt jóra változik itt minden. Beteg ez a mai társadalom, s nagyon beteg a törvényhozó testülete, a parlament is. Az állam is hasonló a testhez. Ha a testnek valamelyik része beteg, az kihat az egész testre. Ha az államban akár itt, akár ott bajok vannak, ez az egész államot beteggé teszi, amelyet ha nem orvosolunk, beállhat a halál. A bajok mellett tehát a parlament nem mehet el szótlanul, hanem azt orvosolni kell, ha úgy szükséges, még fájdalmas operációkkal is. S ha mindez valóban így van, akkor szomorúan kell leszögeznünk azt a tényt, hogy radikális megoldás helyett ilyen pepecséléseket látunk. S ha kérdezzük, hogy miért nincs változás, azt keli felelnünk, hogy legfőképpen hiányzik az ehhez feltétlenül szükséges bátorság. Haller István ezen klasszikus beszédét is azzal fejezte be, hogy hitet tett a mellett, hogy csakis egyedül a tiszta keresztényszociális alaAélMIwJielederi W J\ \ a \ y VARRÓGÉP MINDENT VARR. STOPPOL ÉS HÍMEZ Kedvező fizetési feltételek. Alacsony havi részietek. SINGER VARRÓGÉP RÉSZV. TÁRS. Pápa, Kossuth-utca 30. sz.