Pápa és Vidéke, 27. évfolyam 1-52. sz. (1930)

1930-11-02 / 44. szám

Nagy választék; Férfi és női fehérnemíiek­ben. — A legdivatosabb harisnyák, nyak­kendők, bőrkeztyűk, sapkák, eső- és nap­ernyők, sétabotokban, — Csipkék, hímzések és szalagokban. — Kötött, szövött és rövid­NEUBAUERFERENC nrl és női divatárúliáza PÁPA, KOSSUTH LAJOS UTCA 32. SZAM. (A postapalotával szeiubeu.) árúkban— Menyasszonyi koszorúk és fátyo­lokban. — Bőröndök és bőrdíszműárúkban. Nagy raktár kalapokban, t: Szabott árak. — Szolid és pontos ki­:-: :-: :-: szolgátás. :-: x :-: lágháború u án sürgessék a kormányt, hogy a hadigondozási ügy végleges rendezése céljából az őszi lörvény­kezésiciklusbanemeljeíöi vényerőreaz ismertetett törvénytervezetet. Ugyan­csak felkérte a gyűlés a vármegye orsz. képviselőit, hogy kövessenek el mindent, hogy a tervezet még ez évben tető alá jusson Scrák József kanonok plébános szó alt még fel és kifejezte, hogy örömmel üdvözli a HONSz-ot, mint államvédelmi fal­adatot végző remzeti alapon álló szervet hiztosíiosta a hadigondo­7. zottakat, hogy ügyüket mindenkor lián- szeretettel fogja felkarolni. A vár­megyei csoportok fővédnökeiket vá eg e" lasztották rreg. Egyhangú válasz­eiés i tással fővédnökök lettek: dr. Rott Níndor megyéspüspök, dr. Antal Géza ref püspö'f dr Körmendi Ékes Lajos főispán, Ó/áry Ferenc felső­házi tag, dr. Dréhr Imre volt állam­titkár. SS sb s án tlOHG Mezőgazdasági cselédek ki­tüntetése. A földmiveíésügyi mi­niszter Tuba István és Csiszár János mezőgazdasági cselédeket, kik gróf Esterházy Pál iovászpaíonai uradal­mában igen hosszú idő óta megsza­kítás nélkül szolgálnak, szorgalmas, hűséges és becsületes munkásságáért 100—100 p ngő jutelommal és el­ismerő oklevéllel tüntette ki, melye­ket a pápai járás főszolgabírája fog nekik egy későbben meghatározandó időben ünnepélyes keretben átadni. Kiöntött a Rába folyó. A sok eső következtében a Rába folyó oly­annyira megáradt, hogy Msrcaltő község h3táraban kiöntött és a Rába hid és Marcaltő község közötti te­rületet elöntötte. A h toság részéről a szükséges óvintézkedések megté­tettek. 525 •utca ál­i 1 I Jíoveiiilíer 6., 7. Csütörtök, péntek. „ PA RA MO UN T u exsuperattrakció! „PARAMOUNT" filmesemény! EMIL ,IAA\I\GS. az „Elsodort ember" főszereplőjének leg­újabb filmje ; Sz apák bűnei. Sheldon világhírű regényétiek film váltó zata 12 fejezetben Főszereplő: Emil Janningg. Az idény ezen kiemelkedő filmeseményét a budapesti Royal Apolló 9 hétig tartotta műsoron l Hajsza a kombiné után. Burleszk 2 felvonásban. Biliy, mint ékszermentő. Burleszk 2 felvonásban. Híradó. November 8., 9. Szombat, vasárnap. „UNITED ARTISTS" gyémántfilm! „UNITED ARTISTS" filmremek! Bánky Vilma, Lukacs Pál és Ronald Colman legújabb világsikere : Összeesküvők. (A bőrcsuklyás.) Regényes történet az inkvizíció korából 10 szenzációsan szép fejezetben. Főszereplők: Bánky Vilma. Ronald Colmann és Lakács Pál. Nincs protekció. Burleszkszenzáció 2 felvonásban. Biztos üzlet. Kacagtató burleszkattrakció 2 felvonásban. Híradó. (Telefon: 194. szám.) Jövő héten bemutatásra kerQIS műsorai: IVovember 4. Kedd. „UNITED ARTISTS" superattrakciók! „ECO" vitágslágerek l CORINNE GRIFFITH legújabb világfilmje: Édenkert. Rudolf Bernauer világhírű színművének filmváltozata 8 fejezetben. Főszereplő: Corinne Griffith. Színhely: Bécs és Montecarlo. Sárgarigók klubja. Slágervígjáték 6 kacagtató felvonásban. Főszereplő: Glenn Iryon. Híradó. November 5. Szerda. „FIRST NATIONAL" világsikerek! „FIRST" super attrakciók! MILTON StLLS utolsó előtti világfilmje : Könnyek és komédiák. Kalandos történet 8 világattrakciós feje­zetben. Rendezte: Georg Fitzmaurice. Főszereplők; Milton Sills, Betty Coinpson, Dorothy Mackaill és Douglas Fairbanks jr. Második nászút. Vígjátékvilágsláger 8 felvonásban. Főszereplő : May Mc. Avoy. Híradó, Előadások kezdete hétköznap 72 7 és 72 9 órakor. Vasár- és ünnepnap 7 45 # 6, 7*8 és 7a10 órakor. Jegyekről ajánlatos előre gondoskodni ]e<jy*elóvétel naponta d. e. 11—12-ig és délután mindenkor az előadások kez­dete előtt egy órával. 561 Meghívó. A dunántúli reformáius egyházkerület pápai nőnevelő-intézete 1930 ik évi október hó 31 én d. u. 4 órakor az intézet diszterméb;n re formációi emlékünnepet rendez. Felhívás. Az iparostanonciskola igazgatósága felhívja a kőmíves, ács, szobafestő stb. mestereket, hogy ta­noncaikat a nov. 3 án reggel 8 óra­kor kezdődő téli tanfolyamra Írassák be A tanfoiyam nov. 3 tói márc. 31 ig tart és a miniszteri rendelet ér­teimébei sem az elején, sem a végén megszakítást senki sem kaphat. A villanyos oszlopokra fel­mászni életveszélyes. A polgármes­ter ismételten f gyelmezteíi a közön­séget sz oszlopok rongálásának sú­lyos következményeire. Lószerszámot akart lopni, de rajtacsípték. KŐ3zegi Gábor pápai zödségárus portékájával értékesítés végett a celldömölki hetipiacra ment, majd déltájban, mint aki jói végezte a dolgát, betért a Hubert-féle vendéglőbe. Ugy látszik, Kőszegi emléket akart Celldömölkről Pápára vinni, mert a vendéglős istállójából kiakasztott egy lószerszámot, de vesztére, mert a házbeliek észrevették és átadták a csendőrségnek. Munkásmozgalom. Rovatvezető: Szalay Lajos. Öt—hat évvel ezelőtt az egész világ még több termés után kiáltott, ma a nagy nyilvánosság ta nácstalanul áll azon kérdés előtt, vájjon mit tegyenek a munkát köve­telő százezrekkel. Az összas ipari államok törvényhozó testületei javas­latokon dolgoznak, hogy a munka nélküliség veszedelmétől megmene külhessenek. Bár sok az ezirányu javaslat, sikerest még ezideig nem találtak. Hízánkban is sokat beszél­nek a munkanélküliség elleni harc ról. A szakszervezetek közbenjárá­sára történik is itt ott valami, de ez a munkanélküliség fokozódását figye lembe véve, csak egy egy csepp a tengerben. A munkásság, melynek legnagyobb érdeke e probléma megoldása, saj­nos, hozzávéve a rengeteg szervezet lent, nem rendelkezik azzal az erő­vel, hogy a mai gazdasági rendszert tüzetesen megváltoztassa. A munkás­ság különböző irányú szervezetei gazdaságpolitikai kérdésekben nem egységesek, sokaknak pedig egyál­talán rem okoz gondot ez a kérdés, mert szerintük az ország gazdasági fejlődése magasabb erőktől van be folyásolva, s ez emberileg megváltoz hatatlan, mint a hideg és a meleg vagy a napsugár és az eső -gymás­közötti felváltása. Népünk többi tár­sadalmi rétegét a tömeges munka­nélküliség nem érdekli. A kereskedő világ bár érzi a kisebb forgalmat, magasabb árakkal igyekszik bevéte­lén segíteni. A munkanélküliség csak a veszé­lyeztetett rend vagy a kényszer foly­tán nyújtott segély esetén érdekli a spiszereket s a filisztereket. A nagy * ipari vezérek a munkanélküliek tar­talékhadát szívesen látják. A piaci törvényeket részükre a munkanélküli­ség kedvezően befolyásolja s egyben gyengíti a munkásszervezeteket bér­politikájuk kedvező irányításánál. A kapitalista még a lefogyott vásárlást is a kisebbik bajnak tekinti, mert a kartell védelmet nyújt az árak egy­séges fenntartásához. Kisebb üzlet, kisebb kockázattal, nagyobb haszon­nal ma sokak előtt kívánatosabb. Magyarországon, de másutt is a hatalmasabb s döntő erők nem a szakszervezetekben, nem az állam­hatalomnál, hanem a gazdasági ha* talom birtokosainál vannak. A tények ilyen állása nehezíti meg a munka­nélküliség kérdésének sikeres megol­dását Ezáltal a megoldás lehetősége körüli vélemények is szétágazódnak. A nagyipar vezetői fokozott tőkekép­zést kívánnak. Ez a gyakorlatban több hasznot, a bérért dolgozó nagy tömegnél azonban alacsonyabb bé­rezést, a fogyasztás megcsappanását, emelkedő népnyomort jelent. Tőkét semmiből teremteni rem lehet; annak képzését rendesen a termelés másik tényezője, a munkás sinyli meg. A tőke bármilyen áron is előteremti az emberi anyagot megtakarító beren­dezkedést s nem okoz gondot sok ezer munkáskéz elbocsájtása, egy gyári üzem megszűnés; és elértékte­lenedése, ha a kartell számítása elő­nyös. Kultúráiig előadások. A Ker. Munkásegyesület a munkásság ön­képzése és az iskolánkivüli nép­művelődés terjesztése [céljából nov. 6-tól kezdve minden második hét csütörtökjén este 7 órakor kulturális előadást rendez, melyeket a tagok díjmentesen látogathatnak. A munká­sok, iparosok és földmivesek figyel­mét külön is felhivjuk ezen előadá­sokra, mert éppen ők azok, akik számára az élethivatás, a nehéz ke­nyérszerzés, a mostoha sors, a tanu­lás, a tudás lehetőségét annyira meg­nehezíti, vagy teljesen el is zárja tőlük. A tudásnak, a szellemi képzett­ségnek a hiányát munkájuk közben kétszeresen kell érezniök, mikor min­den lépésnél az emberi szellem óri­ási erejét és hatalmát látjuk. A munka igazi értékének elismeréséhez, teljesen érvényre jutásához a szellem hatalma is szükséges. Azokban az országokban, ahol munkásság kép­zett, iskolázott, a testi munka értéke­lése által a munka és töke egyre

Next

/
Thumbnails
Contents