Pápa és Vidéke, 27. évfolyam 1-52. sz. (1930)

1930-04-13 / 15. szám

Politikai hetilap. — Hegjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Fő-ulca 12. Telefon 151. Előfizetési árak: negyedévre 2 pengő, egész évre 8 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Hirdetések mili­méteres díjszabás szerint: hasábmiliméter a hir­det ések között 4 fillér, a szöveg között 5 fillér. Felelős szerkesztő: BOKSÁT ENDRE. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz : Akiadó­hivatal, Fő-utca 12. Telefon 151. A Ker.-szoc. párttit­kárság, Szent ilonai-utca 12. Telefon: 121. A Pax könyv­kereskedés, Fő-utca 9. Telefon 171. A Ker. Nemzeti Nyomdavállalat, Tőrök Bálint utca 1. Telefon: 157. Útépítési politikánk. A városok alapításának és fejlődé­sének okait kutató tudósok kétség telenül megállapították, hogy lakott helyek ott keletkeznek, ahol az em­beri települések az átvonulási és ke­reskedelmi utak mentén terültek el, legyenek azok az utak akár viziek vagy szárazföldiek, akár mestersége­sek vagy természetesek. Így alakul­tak ki a fő vidéki útjaink mellett Győr, Budapest, Szolnok, Szeged vagy a Budáról Konstantinápolyba vezeiő úton Kecskemét, Temesvár, a belgrádi úton Szabadka. Sőt maga Pápa is ilyen útvonalnak köszönheti alapítását, mert hiszen a hajdani Buda és Róma között vezető úton fekszik, Pannonhalmától egy napi járóföldre, ott azon a helyen, ahol a koronát hozó Asztrik apát és Szent István királynak eléje siető követ­sége találkoztak. Ez a kiváló pozi­ciónális erő tette azután Pipa váro­sát naggyá és virágzóvá s az a kö­rülmény, hogy egy napi járóföldre fekszik Bécstől, kelet legnagyobb ipari és kereskedelmi gócpontjától s az első nagyobb lakott hely, me­lyet a Bakony szorgalmas lakosai meg tudnak közelíteni, okozta azt, hogy a Dunántúl egyik ipari és ke­reskedelmi főpiaca lett, maga mögött hagyva Veszprémet és egész sereg más várost, melyeknek fejlesztésén pedig hatalmas mesterséges erők munkálkodtak. Sajnos azt a hatalmas városfejlesztő erőt, mely az úthálózatban rejlik, nem mindig ismerték föl Pápa város vezetői s nem egy olyan kinálkozó alkalmat szalasztottak el a múltban, amely pedig alkalmas leit volna a város gazdasági erejének növelésére, így a Győr—szombathelyi vasúti fő­vonalból kiágazó Veszprém—székes­fehérvári vonalnak természetes csomó­pontja lett volna Pápa, úgy akkori gazdasági fejlődésénéi, mint terep­viszonyainál fogva. A város vezető­ségének nem került volna nagy ál­I. N. R. I. dozatba ennek megszerzése, de vagy a mi késlekedésünk vagy a mások fürgesége okozta, hogy Celldömölk megelőzött ebben bennünket s most azért kell nekünk Celiben órákat várni a csatlakozásra, ha megyénk székvárosába akarunk utazni s ez a csatlakozás fejlesztett? az akkori je­lentéktelen kis falut: Celldömölköt a mai jelentős gazdasági hellyé. A Budapestről Szombathely felé ve­zető közlekedési útnak is a legter mészetesebb módon Pápán kellene keresztül haladnia, sajnos azonban ez is tőlünk délre a gazdaságilag je­lentéktelen helyek sorát szeli át, Pápát pedig elkerüli. Ezzel szemben el kell ismernünk, hogy vasú'politikánk az utóbbi idő­ben teljesen céltudatos volt s némi­leg kiküszöbölte azt a csorbát, me lyet a celli csomópont elvesztésével szenvedtünk. A bánhidai vonal léte­sítésével érdekkörünkbe kapcsoltuk az egész bakonyalját, melynek szor­galmas népe a vicinális segítségé­vel rajokban keresi fel a pápai pia­cot, hogy ott terményeit eladja, szük­ségleteit beszerezze. A csornai vasút szintén hatalmasan megnövelte gaz­dasági Hinterlandunkat, mert így a kitűnő termőföldű Rába vidéke a mi gazdasági szféránkba tartozik, ami­nek üdvös hatása meg is látszik pia­cunkon, üzleteinken egy-egy hetivá­sár alkalmával. I. N. R. I. Kell azonban, hogy ezt az öntu­datos útépítési politikánkat terv­szerűen fejlesszük tovább is. Vasúti vonalaink építéséről egyelőre nem lehet szó, mert egyrészt a már meg­levők a szükségleteket körülbelül ki­elégítik, s legfeljebb még Devecser és környékének bekapcsolása volna hátra, másrészt pedig a mai idők nem alkalmasak olyan tőkék össze­hozására, amekkorát egy vasútépítés föltétlenül megkövetel. Annak azon­ban semmi akadálya nincs, hogy út­építési politikánkkal újabb területe ket kapcsoljunk magunkhoz, s ezt addig kell megtennünk, míg más város bennünket meg nem előzve, az illető községeket magához nem láncolja. Itt van például az a községcso­port, amely tőlünk nem is olyan messze, a Bakony lábánál terül el. Ugod, Homokbödöge, Nagy-Tevel, Adász-Tevel olyan izoláltan, min­den közlekedési úttól elvágva fek­szenek, hogy a bödögei vagy teveli polgár bizony kétszer is meggon­dolja, míg egyszer bejön Pápára ügyes bajos dolgainak elintézése vé­gett. Pedig az esetben a községek­ben fekvő gazdasági értékeket nem ártana Pápa javára kamatoztatni. Nem kellene hozzá nagy anyagi meg­erőltetés, csupán két útnak a kiépí­tése. Ugodot kellene a Béb mellett 1 elfutó törvényhatósági műútba be t. N R. I. kapcsolni, s ki kellene építeni azt a pár kilométer hosszúságú földutat, amely most Pápát Tevellel össze­köti, s amely út Tevelnek és Bödö­géneK jó vagy rossz időben ma is egyetlen közlekedési vonala. E két út kiépítését a vármegye már tervbe vette, a tervek megvalósítása azon­ban egyre késik. Talán a város és a járás vezetői — bekapcsolva a fönt említett községeket — el tud­nának érni annyit, hogy a vármegye a megépítendő u'ak hosszú sorában a teveli és ugodi utakat előbbre tenné. Ennyit megérdemelne Pápa, s ezek a világtól most teljesen elzárt köz­ségek. Ennyit megérdemelnénk Vesz­prém vármegyétől, melynek kiadá­sait tetemes részben mi fedezzük. Mi bízunk a vármegye vezetősé­gében, s hisszük, hogy bizalmunkkal bennük nem is fogunk csalódni. —h. — n. A hét eseményei. Idehaza. A Szent Imre jubileumi évet beve zető tíz napos missiokat szombaton ; este megkezdték. Az ünnepélyes Veni Sanctet dr. Serédi Jusztinian herceg­prímás celebrálta a Szent István bazilikában. Széchenyi István gróf halálának 70. évfordulóját ünnepélyes keretek között ülte meg az egész ország. Április 6—8-án az ország minden részéről küldöttségek keresték fel a legnagyobb magyar nagycenki sír­boltját, hol nagyszabású kegyeletes ünnepségek keretében hódoltak az emlékének. Gróf Bethlen miniszterelnök vasár­nap este visszajött Budapestre. A párisi tárgyalások eredményével meg van elégedve és reméli, hogy két hét múlva végleg befejeződik a hágai jóvátételi ügy. A képviselőház pénzügyi bizott­ságában teljes erővel folyik az 1930—31. évi költségvetés megvita­tása. A bizottságok a legtöbb tár­cával már végeztek is, csupán a föld­mivelésügyi tárca költségvetése nincs még elintézve. A tervezetek nem szenvedtek sok változtatást. Gróf Bethlen miniszterelnök szer­dán Rómába utazott. A miniszterel­nök római útjától a magyar-olasz baráti viszony további elmélyülését várjuk. A munkanélküliek pénteken d. e. néma tüntetést rendeztek a parla­ment előtt. >4 búza katasztrófális áresése arra kényszerítette a kormányt, hogy be­hatóbban foglalkozzon a gabona­üzletek terén fellépő spekulációval szemben. A földmivelésügyi minisz­ter e tárgyban már tárgyalásokat is folytatott a kereskedelmi- és pénzügy­miniszterrel, s megállapodtak abban, hogy oly tervezeíet fognak kidol­gozni, mely az úgynevezett papíros­búza-üzleteket semmiféle jogi véde­lembe nem részesíti. Az tehát, aki nem tudja igazolni, hogy csakugyan í. N. R. I. Nagy választék: Férfi és női fehérnemüek­ben. — A legdivatosabb harisnyák, nyak­kendők, bőrkeztyűk, sapkák, eső- és nap­ernyők, sétabotokban. — Csipkék, hímzések és szalagokban. — Kötött, szövött és rövid­NEUBAUER FERENC uri és nöi dlvatárúkáza PÁPA, KOSSUTH LAJOS UTCA 32. SZÁM. (A postapalotával szemben.) árúkban— Menyasszonyi koszorúk és fátyo­lokban. — Bőröndök és bőrdíszmflárúkban. s-i Nagy raktár kalapokban, t-t Szabott árak. — Szolid és pontos ki­tt :-: :-: szolgál ás. :-: :-: :-:

Next

/
Thumbnails
Contents