Pápa és Vidéke, 27. évfolyam 1-52. sz. (1930)

1930-04-13 / 15. szám

meglevő búzakészlelet veit meg, vagy adott el, hiába fordul a bírósághoz jogsegélyért. A pénteki minisztertanácson Bud János kereskedelmi miniszter bejelen­tette, hogy húszmillió svájci frank kölcsönnel megkezdik a községi utak építését. A kisiparosok helyzetével foglalkozva pedig kijelentette, hogy arra fogja utasítani az összes ható­ságokat és hivatalokat, hogy a köz­szállításoknál a kisipar érdekeit fo­kozottabb mértékben részesítsék fi­gyelemben. Külföldön. A pekingi forradalmi kormány fiadat üzent a nankingi központi kor­mánynak. A hadüzenettel nyíltan is megkezdődött az ellenségeskedés Észak és Délkína között. A flotta-konferencia, amely eddig a válságok sorozatából állott, döntő fordulóponthoz jutott. Grandi olasz kiküldött ugyanis kijelentette, hogy Olaszország semmi olyan megegye­zést nem fogadhat el, amely Francia­országnak nagyobb tengeri haderőt biztosit, mint Olaszországnak. Viktória svéd királyné pénteken este 7 órakor Rómában elhunyt. Halálát szívbénulás okozta. Thomas angol főpecsétőr, a mun kanélküliség tárcájával megbízott mi­niszter ijesztő képét adta a-munka­nélküliség állandó emelkedésének. A főpecsétőr nyilatkozata szerint javu­lásra semmikiláíás nincs, miután az angol ipar helyzete nspiól-napra rosszabbodik. A bukovinai német kisebbség el­nyomása miatt az erdélyi szászok éles ellentétbe kerültek a Maniu kormány­nyal. A német és szász lapok kije­lentik, hogy amennyiben nemnyernek orvoslást, úgy a világ összes német­ségéhez fordulnak orvoslásért. Szerzett-e már előfizetőt a „Pápa és Vidékéinek? A hajléktalan Thalia, Folyó hó 30-án ugyanezen lap vezetőhelyén megjelent dr. Sulyok Dezső úr cikke. Örömmel tölt el bennünket, akik már 18 év óta hang­súlyozzuk hol hangosabban, hol pe dig halkabban a Városmajor környé kének rendezését. Örüiünk egyrészt azért, mert az ő véleménye szerint is csak két hely jöhet komolyan számításba a szinház építésénél, másrészt p:dig azért, mert mint városatya, felelőssége tudatában van, s aki városfejlesztési és gazdasági szempontból — hiszen ő is érzi az adóprés gyengébb vagy erősebb nyo­mását — a jobbikat választja, illetve támogatja. Hogy padig az igazunkat a mai helyzettel szemben teljesen kidomboríthassuk, engedjék meg a tisztelt adófizetők és egyéb érdekel­tek, hogy visszavezethessem önöket körülbelül 20 évre. Erre a vissza­pillantásra azért van szükség, mert szeretném kimutatni, hogy mit mu lasztottunk a múltban és mit pótol­junk a jelenben. Tagadhatatlan, hogy városunk — különösen az utolsó 20 év alatt — sokat fejlődött. Pl. az Erzsébet város­rész alig 30 éves, de olyan rohamo san nekilendül', hogy egy kisebb, önálló városnak is beillik. Az alsó­városi temető melletti részen egészen új utcák alakultak. A Laki-út és Laki-uíc* között két utca keletkezett, a Sorompó-utca. A Vaszari-úíon stb. új utcák épültek. A Tökért fölépí­tése után ismét egy új, szép város­r^sze^leszÜnlr^aTcfegsíMk. Olyan nagy az épülő kedv, mintha ingyen adnák az anyagot, sőt mintha az építőmester is s saját zsebéből fizetné a munkásokat. Annál elszomorítóbb, hogy éppen a város fzívében van olyan utca, amely — mintha átok ülne rajta — nem bír fejlődni. Ezen átokverte helyek a Major-, Ányos-, Árok utcák és a Városmajor körüli rész. Pedig nem félreeső hely. Hiszen a legforgalmasabb u'cáink közvetlen közelében van. Engedei­I. N. R. I. met kérek, de ez igazán nincs rend jénl Hiszen az állam és a város által reá rótt kötelezettségének eleget tesz az is. Vagy talán nem alkalmas a fejlődésre? Dehogy nem! Épp úgy, mint a többi. Más itt a baj, az, hogy teljesen magára van hagyva. Addig, mig más, újkelefü részekre sokat költöttünk, addig ezt a részt lomtár­nak és szemétlerakódásnak használ­juk (Árok-ulca). Nem törődött vele a város semmit, vagy nagyon keve set. Mikor a Major-utca meghosz­szabbítását az Obermayer majoron keresztül a Sorompó-utcáig már mint befejezett tényt vettük, a Kis utca és a Batthyányi-utcákat összekötő új utca megnyitása csak egyesek vér­mes reménye volt. Mig az utóbbi helyen már szép házak is épültek, addig a Major-utca meghosszabbí tásával, sőt rendezésével is, sehogy­sem vagyunk. Nem irigyeljük ama­zok szerencséjét, de sajnáljuk ezeket. I. N. R. I. A világháborút megelőző években sok szó esett egy új városház építé­séről is. Egyik helyi lapban akkor megemlítettem, hogy a Valter íele­píít (mai Grünwald fatelep) vegye meg a város. Abban az időben halt meg Hirsch fakereskedő is, kinek fakereskedése csak az Árok utcában volt. Már most, ha a város, akkor a Valter-telepet megveszi, Hirsch fa HORTOBÁGYI JUHTÜRÖ Mindenütt kapható I Termeli az . — „ Tejszövetkezet! Központ Budapest, I., Horthy Miklós út 119/121. kereskedése kiszorult volna onnan. A mai viszonyokat alapul véve, po­tom összegért jutott volna a város egy nagy terület birtokába. Ennek a területnek az Ányos Pál utcai ré­szén idővel elfért volna az új város­háza, a Városmajor helyén pedig a színház Az így fennmaradt üres területei p arkírozni lehetett volna. Ezt az általam említett területet akkor meg lehetett volna szerezni annyiért, mint amennyibe most a színház területe kerül. Mielőtt azonban a Városmajor környékét színházépítés szempontjá­ból összehasonlítanám a Vajta-te'ep­pel (Friebert-féle fakereskedés), előbb egy körülményre szerelnék kitárni. Állapítsa meg a képviselőtestület mérnök útján, hogy meddig tart a város területe. (Nem a határt értem ) Vagyis, aki ezen a meghatározott területen kívül épí', nem részesül a közigargüás áldásaiban. (?) Az ezen kívül eső rész pusztának (tanya) te­kintetik. Mert hiszen tapasztalhatta a múltban a városi tanács, hogy I. u. R. I. I. N. R. I.

Next

/
Thumbnails
Contents