Pápa és Vidéke, 27. évfolyam 1-52. sz. (1930)

1930-04-06 / 14. szám

Politikai hetilap. — Megjelenik na i n ű e n vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Fő-utca 12. Telefon 151. Előfizetési árak: negyedévre 2 pengő, egész évre 8 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Hirdetések miliméteres díjszabás szerint: hasábmiliméter a hirdetések között 4 fillér, a szöveg között 5 fillér. Felelős szerkesztő: BOKSÁT IÜÜDRE. Előfizetése ket és hirdetéseket felvesz : A kiadóhivatal, Fő-utca 12. Telefon 151. A Ker.-szoc. párttitkárság, Szentilonai-utca 12. Telefon: 121. A Pax könyvkereskedés, Fő-utca 9. Telefon 171. A Ker. Nemzeti Nyomda vállalat, Török Bálint utca 1. Telefon: 157. A Dunántúl Athén-jének szeretjük nevezni városunkat. S ha idegen mondja annak, olyan kelte mes, olyan édes valami kerülgeti a pápai lokálpatrióta szive táját kis önámítással. Mert vannak iskoláink; ezek csakúgy ontják a sok bizonyítványt a sok megtelített ifjú fejekre — aratás táján. — Van színházunk is — olyan moziszinház, vagy szinházmozi-vegyület (nemsokára ez sem lesz); azt mondják, első volt a vidéki színházak között. Most ezt is halálra ítélték. És nem egyszer üres nézőtér előtt buzgólkodtak benne Thalia papjai. S a2tán van közel 80 egye sülét gyenge anyagi erőkkel, elfonynyadt repertoárral, erőltetett „kultúrIgényszolgálat*-te 1. De nehogy szatira legyen e sorokból, elismerjük, hogy mindez — dacára a sok dilettánsszerűségnek — nagy kultúrélete! jelen', vonzó példa és megirigyelt nívó sokaknak. Pedig van még tér, ahol alig dol goztak eddig, parlag volt, töretlen őstalaj Néhány kapavágást tett rajta egy két fanatikus; sokáig várt segítőre. Magára maradt; félredobta szerszámját vagy eltávozott jobb vidékre. Zenészeink így dolgoztak eddig. Tra diciót, iskolát, zenei levegőt teremteni Pápán még nem sikerült sekinek. Pedig zeneélet nélkül a szellemi kultúra sovány, száraz koszt. A hiba több helyen van. Ilyenek: Alkalmas vezető hiánya. Aki városunk zeneéletének Mózese akar lenni, legyen fanatikus; ez ad lendületet, mely áttör minden akadályon; legyen kép zett ember; tudjon sok hangszert; nem kell művésznek lennie, hacsak nem mondjuk legnagyobb művésznek a pedagógust, a zenetanárt, kinek legnagyobb ereje a türelem és a módszer; legyen alázatos, szerény ; a hátrafésült haj, a zenetársak leszólása, a pálca rángatása csak fattyúhajtásai a zenei törzsnek; ilyenen csak élősdiek teremnek — nem vihartálló hajtások. S ha városunk ilyen zenészre fog találni, aki megteremti a zeneiskolát, akkor támogassa is azt anyagilag, ne engedje elcsüggedni, biztosítson számára tanítványokat, helyiséget — s 10 év múlva, vagy előbb is, meglesz a pápai szinfónikus zenekar 30, vagy 50 taggal. Mult vasárnap volt a Pápai Köz művelődési Egyesület közgyűlése. Miiyen nagyszerű volna, ha átengedné a szindarabrendezést másoknak s lelkes elnökével, a polgármester úrral neki látna a városi zeneiskola megalapításának.* Örömmel halljuk, hogy nem mi vagyunk az elsők, kik foglalkoznak a zeneiskola gondolatával. Akiknek ez kedvenc eszméjük, már helyiségről is tárgyalnak, amely egyúttal otthont adna városunk más — ugyancsak fontos — kultúrintézményének, a városi múzeumnak. Múzeum van minden külföldi városkában, sőt faluban is sokszor; ha máshol nem, a biró hivatalának előszobájában, vagy a jegyzőségen. A mi muzeális értékeink szerte-szét porladnak iskoláink zúgaiban, magánosok régi polcain, padlásokon, vagy a veszprémi múzeumban. A Csirizhegyen népvándorlásbeli leleteket találtak, a mostani villamoskábel lefektetésénél érdekes cölöpépítmények nyomaira bukkantak, egyik szomszédos faluban római sírt talált a ! a tanító úr, mellette pénzzel telt bögrét; a régi híres pápai céhek ládái, pecsétjei, okmányai megvannak meg nem is. Járunk a Fő-téren — háztömegek földben rejiő falai fölött; megcsodáljuk nagy multat sejtő tisztelettel a Jókai-utcai nagy feszületet. Mindez Pápa múltjának néma tanúja — s mi nem értjük meg beszédjüket. Miért ? Mert nem látjuk restaurált alakjukat térképen, miniatűrben I annak rendje-módja szerint szakszerűen feldolgozva és kirakva a múzeum termében, mert nincs, ;aki felkutassa és öntudatossá tegye és őrizze a nagy idők reliquiáit, mert nincs hely, mely alkalmas volna megőrzésükre. Itt is egy ember jelent mindent; egy ember; lelkes, képzett szakember, akinek a város, a társadalom segítségére siet, aki szóban és írásban megnevelné városunk közönségét, hegy megbecsülje muliját. Mert aki saját múltját meg nem érti, nem is ismeri, vele nem törődik, az nem kultúrember, az nem Athén, az nem iesz érték későbbi generációk, későbbi városok számára, hanem annak élete csak üres évszámok sora lesz, melyről a történelem tanára csak annyit tud majd mondani: .. s ezen időben semmi különösebb nem történt

1*. Jelen éveink ne legyenek tehát városunk életének proletárévei, névtelenjei. Keressük meg azt az embert, aki megnyitja előttünk Pápa múltjának kárpitját, s aki megmutatja azt a sok szépet, erőset, érdekest, melyből mi is erő

f, biztatást, tudást, lelkesedést nyerünk. Igenis, teremtsük meg a Dunántúl Athénjében a zenevilágot, a múzeumot. De ne késsünk. Mert ne áltassuk magunkat. Vannak a Dunántúlon éppen olyan iskolavárosok, tán nagyobbak is, mint Pápa, s amelyek inkább Athén, mint mi és ahol van zeneélet és van múzeum, s amelyek rövid idő múlva messze előttünk lesznek. Ha nem akarunk kis hazánk kullúrképén karrika'.úrává lenni, ébredjünk, fogjunk hozzá. Köszöntjük e helyen városunk lelkes polgármesterét, ki felismerte e tárgy fontosságát és aki programjának szerves részévé tette a városi zeneiskolának és múzeumnak megteremtését. Charles. A hét eseményei. Idehaza. IV. Károly király halálának nyolcadik évfordulóját megünnepelte az egész ország. Budapesten a Mátyástemplomban Serédi Jusztinián pontifikálta a gyászistentiszteletet, melyen az egész magyar nemzet képviseltette magát. Acebro olasz főldmivelésügyi miniszter az Orsz. Mezőgazdasági Kiállítás megtekintése végett Budapestre jött. A kiállítást az elmúlt héten tekintette meg, majd bejárt egy két mintagazdaságot és megtekintette a kisbéri ménest. A tapasztaltak felett a legteljesebb elismeréssel adózott. A magyar-török barátság egyre szorosabbá válik. Erről tanúskodik az új kereskedelmi szerződés, de ezt támasztják alá azok a politikai megegyezések is, melyeket Walkó külügyminiszter készített elő Ankarában. A Magyar Nemzeti Bank főtanácsa pénteki ülésén a kamatlábat 7 százalékról 6 5 százalékra szállította le. A keleti jövátéteti kérdés újra tárgyalás alá került Párisban. A csehek nem engednek az A) pénztárra vonatkozó álláspontjukból, viszont gróf Bethlen követeli, hogy a szerződést a hágai intencióknak megfelelően most már szövegezzék meg. A békési kisgazdák vasárnapi gyűlésén Metz József és még számos kisgazda képviselő nyiltan állást foglalt a kormány ellen. Hangoztatták, hogy a pártban sok olyan ember van, akinek nincs ott helye. A gyűlés egyébként azt is kimondotta, hogy nem kérnek ezután a kormánytól semmit, mert mint eddigi próbálkozásaik, úgy az újabbak is hajótörést szenvednének a kormány nemtörődömségén. A Felsődunántúli Szarvasmarhatenyésztő Egyesületek Szövetsége és az abban tömörült Vármegyei Szarvasmarhatenyésztő Egyesületek f. hó 6-án d. e. 8 órától Győ.bín a régi ágyúgyár (Győri Ipartelepek R.-t.) egyik csarnokában tenyészbikavásárt rendeznek. Ezen vásáron kizárólag a Felsődunántúli Szarvasmarhatenyésztő Egyesületek tagjai által felnevelt és azok tulajdonában levő, törzskönyvezett szülőktől származó tenyészbikák és üszők, valamint szarvasmarhatenyésztő egyesületi és szövetségi tagok tulajdonát képező ellenőrzött tehenek vehe'nek részt. A költségvetéssel kapcsolatban most tették közzé a kimuütást az állami közalkalmazottak és nyugdíjasok számáról. Eszerint az állami közigazgatási alkalmazottak száma 77.822, az üzemi alkalmazottak száma 45.525. Az összes aktiv alkalmazottak száma 123.347, ami a mult esztendei létszámhoz képest 503 főnyi csökkenést jelent. Az összes állami, közigazgatási és üzemi nyugdíjasok száma 109931, itt 733 főnyi emelkedés mutatkozik az előző esztendei költségvetéssel szemben. fájdalmak ellen! Minden ^ csomagoláson és tablettán a Bayer-kereszt látható.