Pápa és Vidéke, 26. évfolyam 1-52. sz. (1929)

1929-03-31 / 13. szám

mm Politikai hetilap. — Hfiegjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóh. Fő-u. 12. Tel. 151 Előfizetési árak: negyedévre 2 pengő, egész évre 8 pengő. Egyes szám ára 20fillér H ird etések mili méteres díjszabás szerint; hasábmiliméter a hirdetések között 4 fillér, a szöveg között 5 fillér. Főszerkesztő: DB. BERZSENYI FABIAK. Felelős szerkesztő: BOKSAY ENDRE. Előfizetéseket és hird etéseket fel­vesz : A kiadóhivatal (Fő-utca 12. Telefon 151.). A Ker.-szoc. párttitkárság (Szent­ilonai-utca 12.). A BPax* könyvkereske­dés (Fő utca 9.). A Ker. Nemzeti Nyomda • vállalat (Török Bálint u. 1. Telefon: 157.). Két húsvét. Irta: Dr. Magyarász Ferenc. Tíz esztendő csak egy arasznyi idő a népek és nemzetek éleiében, kevés ahhoz, hegy nagy gondolatok, korszak­alkotó tervek szülessenek és meg tudjanak ér'elődni. Tiz esztendő sok­szor még az egyes ember életében sem jelent sok vállozást a minden­napiság taposó malmában. Tíz esz­tendő alatt a történelemnek száza­dokra berendezett óramutatója alig észrevehetően zökken előre. De vannak évtizedek, kivételes idők, mgy eseményekkel, véres har­cokkal telített korszakok, amelyek viszont az utánuk kővetkező idők sokadalmának szabnak irányt és hosz­szú, hosszú évekre rányomják kitöröl­hetetlen bélyegüket. A most tíz éve kezdődő és hála Istennek oly hamar be is végződő időt tagadhatatlanul a nagy idők sorába kell iktatnunk. Isten ments, hogy akár a szereplő és vezető em­berek jellemét vagy tehetségét érté­kelnők nagyon magasra, akár a küzdelem hősiessége váltaná ki be­lőlünk a késői csodálkozást, akár pedig a nemes célok elbukásának tragikumát siratnók bennük. A tíz évvel ezelőtti húsvéti ünne­pet a szenvedés, a veszteség, a kétségbeeséssel határos lelki fásult­ság egyfelől, a példátlanul pusztító lelkiismeretlenség, minden hazafias érzést, nemzeti hagyományt és vallá­sos kegyeletet lábbal tipró cinikus önzés véste véres vésővel a történe­lem márványlapjára. A »íz évvel ezelőtti húsvét nem tudta lelkünket a föltámadás verő­fényében füröszteni, az élet dalát, az alleluját belénk fojtotta az első lövés, az első vörös gyilkosság, mely éppen húsvétkor szedte ártatlan ál­dozatait. Akkor és most.. . Akkor kaján irigységgel jósolgat­ták, hogy az új rend gyökeresen vé­gez mindennel, amire az új rend nem ok nélkül büszkélkedett. Akkor az élet- és vagyonbiztonság válságá­nak érzetében kislelkűvé, megalku­dóvá lettek azok is, kik négy évnek minden borzalmait rettenhetetlen biz­tonsággal állották. Akkor azt hitték sokan, hogy többé nem lesz föl­támadási körmenet, mert nem lesz föltámadás sem. Akkor és most . . . Vannak igazságok, melyeket nem lehet eltemetni, vannak eszmék, me­lyek erőszakos sírjukból is diadal­masan kelnek ki, vannak küzdelmek, melyek nem végződhetnek bukással, és viszont, vannak győzelmek, me­lyeknek ideiglenes mámorára föltét­len bizonyossággal be kell következ­nie a kiábrándulásnak, a csalódás­nak, sőt a bűnhődésnek is. A mostani húsvét az igazságnak föltámadását, a nemzeti érzésnek megszilárdulását, a vallásos meg­győződésnek hódítását jelenti. A mos­tani föltámadás a tiz évvel ezelőtti húsvét sírjának a megpecsételése. A mostani húsvét igazán annak az apostoli szózatnak a visszhangja, hogy Krisztus szabadságával szaba­díttattunk meg; mert az a szabad­ság, melyet a tíz év előtti húsvét ho­zott, rosszabb volt a szolgaságnál, a fölszabadult pokolnak tombo- j lása volt. Szicília megőrizte az ő vecsernyé­jének, az Anjou-olasz vérfürdőnek emlékét. Anglia történetébe Ethelna király írta be véres betűkkel a dán tömeggyilkolásnak dátumát. Francia­országnak szomorú nevezetessége a Bertalan-éj. Törökországban a jani­csárok végső napja egy véres óceánba bukott el. Magyarországnak dies ne­fastus-a a tíz év előtti húsvét. Adja Isten, hogy ha már megér­tük az idei húsvétot, meg is becsül­jük Istennek ezt a nagy jótéteményét és minden erőnkből, vállvetett egye­tértéssel dolgozzunk, hogy az eltaka­rított romok fölé új életet, szebb ta­vaszt, igazi föltámadást varázsoljunk. A jubiláló bencés Rend üdvözlése. A magyar bencés Rendet jubileuma alkalmával az ország minden részé­ből számosan üdvözölték. E helyütt ismertetjük azoknak az üdvözléseit, akik azt a pápai bencés székház út­ján juttatták el a Rend vezetőségé­hez. Lapunk mult számában már elso­roltuk azon küldöttségeket, amelyek Niszler Teodóz bencés igazgatót fel­keresték a jubileum alkalmából. Az üdvözlő iratok közt első helyen áll Pápa r. t. város tanácsának üd­vözlő irata, mely a többi közt a következőket mondja: „Nincs a ma­gyar társadalomnak egyetlen rétege és egyetlen nemesen gondolkodó tagja, ki élénk tudatában ne volna és teljesen át ne érezné a Szent Benedek Rend egyetemes nagy jelen­tőségét és különösen e Hazában a magyarság javára 950 éven át nyúj­tott megbecsülhetetlen értékek súlyát. A nemzet alapításától mind a mai napig a legnehezebb és legsúlyosabb időkön keresztül vezércsillagként ra­gyogott e Rend erkölcsi és kultúrá­lis ereje. Vezetősége és tagjai elöl­jártak a hazafiságban, a kultúra fáklyahordozói voltak és e kettőt az „Ora et labora" jelszavával elmélyí- j tették a társadalom legszélesebb köreiben, felemelve a magyarság nívóját és reáterelve arra a külföld figyelmét. A Rend pápai székházá­nak tagjai a Rend szellemében tel­jesített működésükkel és társadalmi előkelő szerepükkel mindenkor a leg­mélyebb hálára kötelezték a város vezetőségét és egész közönségét, melynek méltó viszonzása a minden­kori általános megbecsülés volt. Bár a történelem hivatása a Rend érde­meinek méltó megörökítése és hatal­mas, korszakokra terjedő méltatása, mégis úgy érzi a város tanácsa, hogy a jubileum alkalmából köteles­sége a tisztelet és hála szavát el­juttatni és midőn ezt teszi, kéri a főtisztelendő Rendet, illetve pápai székházának vezetőségét és tagjait, kegyeskedjenek továbbra is gazdag lelkük kincseivel e várost és annak kultúrális életét megajándékozni és továbbra is az eddigi szeretettel e város társadalmát szíves támogatá­sukban részesíteni. Az Isten bőséges áldását kéri a városi tanács a Rend vezetőségének és összes tagjainak értékes személyiségeire, hazafias, hit­életi, kultúrális és társadalmi műkö­désükre.* Kör mendy-Ékes Lajos főispán táv­iratilag tolmácsolta a Rend iránti nagyrabecsülését és mély tiszteletét, „azzal a benső óhajtással, hogy a magyar haza történelmével egybe­forrott, érdemekben annyira gazdag Rend Isten segedelmével további századokon át eredményesen folytat­hassa hazafias, áldásos munkáját." Dr. Paupera Ferenc képviselő a következő táviratot küldötte: „Szent Benedek Rendje alapításának 1400 éves fordulója alkalmából mélységes tiszteletemnek és kegyeletemnek adok kifejezést és kívánom, hogy Isten áldása a Rendet továbbra is kísérje azon útján, melyen az Örökkévaló­nak szent akarata a kereszténység üdvösségére eddig is vezérelte. Fiúi alázattal: Paupera Ferenc." Meleghangú táviratot küldöttek még dr.. Lukcsics József prelátus ­kanonok, Röder altábornagy, Fedora Sándor pápateszéri földmivesiskolai igazgató és Gasparics Vince Zircről. Levélben üdvözölték a Rendet: dr. Horváth Lajos alispán, Mátrai János magyaróvári, dr. Orbán János vesz­prémi kegyesrendi igazgatók, Pethő János pápakovácsi plébános és Nagy Gabriella nyűg. polgári iskolai igaz­gató. A pápai ref. főiskola nevében Tólh Lajos igazgató intézett meleghangú levelet dr. Niszler Teodóz igazgató­hoz, amelyben a maga és a főiskola tanári kara nevében a Szent Bene­dek Rend iránti nagyrabecsülését és elismerését fejezi ki. ,Kitörölhetet­lenül véste be e Rend nevét Európa és a mi magyar nemzetünk történe­tébe, s a jövőre nézve azt kívánjuk, hogy áldja meg a Mindenható Isten Nagy választék: Férfi és női fehérnemüek- • ben. — A legdivatosabb harisnyák, nyak­kendők, bőrkeztyűk, sapkák, eső- és nap- ! ernyők, sétabotokban. — Csipkék, hímzések | és szalagokban. — Kötött, szövött és rövid- • NEUBAUER FERENC nri és nél dlvatáráháza PÁPA, KOSSUTH LAJOS UTCA 32. SZAM. (A pattafalotAval w. Mbe..) árúkban. — Menyasszonyi koszorúk és fátyo­lokban. — Bőröndök és bőrdíszműárúkban. Nagy raktár kalapokban. :: Szabott árak. — Szolid és pontos ki­:-: :-: :-: szolgálás. :-: :-: :-:

Next

/
Thumbnails
Contents