Pápa és Vidéke, 25. évfolyam 1-53. sz. (1928)

1928-02-05 / 6. szám

Politikai hetilap. — INegjelenik iiinden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóh- Fő-u. 12. Tel. 151 Előfizetési árak: negyedévre 2 pengő, egész évre 8 pengő. Egyes szám ára20fillér Hird etések miliméteres díjszabás szerint: hasábmiliméter a hirdetések között 4 fillér, a szöveg között 5 fillér. Főszerkesztő: DK. BKBXSKSYl FABlÁZV. Felelős szerkesztő: BOKSÁI E\I)RE. Előfizetése ket és hird etéseket fel­vesz : A kiadóhivatal (Fő-utca 12. Telefon 151.). A Ker.-szoc. párttitkárság (Szent­ilonai-utca 12.). A „Pax" könyvkereske­dés (Fő utca 9.). A Ker. Nemzeti Nyomda­vállalat (Török Bálint u. 1. Telefon : 157.). Szakértői vélemények pergőtüzében. Pápa város polgármestere a mult év végén szétküídötíe a városi kép­viselőknek azt a szerződéstervezetet, mely szerint városunk villanyáram szolgáltatását 25 évre a Veszprém­vármegyei Villamossági Szövetkezet látná cl. A tervezethez mellékelve volt a főispán úr ajánló levele és Hanauer mérnök szakértői véleménye. Ezeket követte a pénzügyi bizottság memoranduma. Ezek után Iglauer Istvánnak és Hanauer Jenőnek terje­delmes szakértői véleményeit tanul­mányozták a városatyák, hogy rövi­desen Siark Lipót vezérigazgatónak terjedelmes szakértői véleményében gyönyörködhessenek. Akiknek még ez sem lesz elég, azoknak a számára rövidesen értekezlet tesz a városhá­zán, ahol azután a főispán úr, a szakértők, a városi tanács és a pén­zügyi bizottság tagjai részletes fel­világosítást nyújtanak a centráléhoz való csatlakozás összes kérdéseiről. Az események távoli és érdektelen szemlélője kíváncsian áll meg szak­értői véleményeknek ezen szokatlanul erős pergőtüzében. Mi készülődik itt? Vármegyénk agiiis főispánja azt az eléggé fel sem becsülhető és ne­hezen méltányolható, következményei­ben szinte beláthatatlan tervet akarja megvalósítani, hogy az egész vár­megyében, annak minden községé­ben viüamos árammal világisanak és majdan azzal hajtsák az összes gépeket. Olyan cél ez, amelyért dol­gozni és fáradozni érdemes, sőt elé­rése végett az áldozatoktól sem sza­bad visszariadni Ezen nemes terv mellett mást is megtudtunk a pergőiíuben. Meg­tudtuk azt, hogy 25 éves villany­^SZOLOOLTYANYOk mm .. mma-ES : • • fój • CYOKEREVVESSZOk' > rti «:•*'PDÍ Ba.:.bt. iÁ úo ^s.,?' telepünk immár elavult, gépei ko pottak, úgyhogy annak regenerálása és kibővítése hova tovább égetően szükségessé válik. Tehát városunknak rövidesen sú­lyos áldozatot kell hoznia a villamos ellátás zavartalan biztosítása érdeké­ben. És ezen a ponton találkozik városunk és a centrálé kérdése. Nem lehetne-e megoldani városunk villa­mosságának kérdését ügy, hogy fel­adjuk önálló viilanytelepünket és a jövőben a vármegyei központtól vá­sároljuk az áramot. Természetesen nem a fogyasztók közvetlenül, ha­nem a város közvetítésével, mert hi; szen a város a villanytelepbői eddig húzott hasznot a jövőben sem nél­külözheti. Erről szólnak a szakértő vélemé­nyek. Azt egész tárgyilagosan meg Isiiéi álbpíiam, hogy a villamos áram előállítása a csatlakozás után a városnak nem kerülne többjébe és a fogyasztók a mai áron juthatnának az áramhoz. Bár azt is el keil ismerni, hogy a különböző vélemények áttanulmányo­zása és így a kérdésben való helyes állásfoglalás olyan szakértelmet kí­vánna, amilyennel a városatyák nagy többsége természetszerűleg nem ren­delkezik. Azt azonban könnyű be­látni a nem szakértőnek is, hogy a kultúra áldásait nélkülöző vidék ter­ményeit a városban adja el, pénzét a városban költi el. Ha tehát a vá­ros áldozatot hozna ezen vidék kultú­rájának emelésére, voltaképen csak kötelességet teljesítene. Pláne köte­lesség ez akkor, ha ez, mint a jelen esetben, anyagi áldozatot nem is kíván. Azonban ezen elvi megállapítás mellett súlyos és jogos aggodalmak merülhetnek fel a centrálé körül. Ne­vezetesen : Ha a város 25 évig 45 ezer pengő amortizációt fizetne, nem lé­tesítheíne-e maga egy olyan villany­telepet, amellyel az egész járást el­láthatná villamossággal ? Azután van egy homályos része is ennek a pergőtfiznek. Biztonsági szempontból fenn akarják tartani viilanytelepünket úgy, hogy az bár­mikor használható legyen. Tehát a gépeket fenntartják és gondozzák és a személyzetet, habár redukáltan is, fizeiik. Nem jelent e ez olyan több íetkiadást, amely a centráléhoz való csatlakozás előnyeit ilSuzóriussá teszi? Végül jól meg kell jegyeznünk, hogy önálló villany telepünk városunk függetlenségének fontos tényezője. Ha tehát feladjuk, függetlenségünk­ből adunk fel egy jó nagy darabot. Tehát többet, nagyobbat áldozunk, mint ha pénzbeli áldozatot hoznánk. És ezért a nagy áldozatért vájjon kapunk e ellenértéket ? Erre a kér­désre sem adnak kielégítő választ a szakértői vélemények. Mindezekből látható, hogy a centrá­léhoz való csatlakozás kérdése sú­lyos és nehéz kérdés. Az egyik avagy a másik irányban való állásfoglalás súlyos felelősség. A városi atyákon múlik, hogy legjobb tudásuk és lelki­ismeretük szerint mérlegeljék, milyen áldozatoí hozhat a város közvetlen Vidékéért saját érdekeinek veszélyez­tetése nélkül és viszont mi saját jól kifogott ír deka. fcf. II hét eseményei. Idahaza. Serédi Jusztinián biboros herceg­prímás vasárnap foglalta el érseki trónját. Esztergomba való bevonulása és ünnepélyes installátiója betető­zése volt a hercegprímás eddigi dia­dalátiának külső fényben és benső­séges hódolatban egyaránt. A Faluszövetség országos kon­gresszusra hívja össze a községeket március 3 rs, hogy letárgyalják a magyar falu társadalmi, gazdasági és kulturális problémáit. A Magyar Férfiak Szent Korona Szövetsége jan. 28 án tartotta köz­gyűlését Budapesten, ahol újra sikra­szállt a legitim királyság mellett. A kíbővíletí választmányba városunkból Tenzlinger József polgármestert is beválasztották. A Nemzeti Pénzváltó Rt, több mint egy millió passzívával kényszerfelszá­molásí kért. / Griger Miklóst nem régen sikere­sen megoperálták, most azonban sú­lyos fülíőgyuiladást kapott Szeged társadalma nevében 30 egyesület bizalmatlanságot nyilvání­tott Rissay Károlynak, aki Szeged egyik képviselője, mert a szegedi egyetem és a vele kapcsolatos épít­kezések ellen szólalt feí az ország­gyiésen. Az elszakított terülatekan. Erdélyben negyedmillió hontalan idegen — persze magyar — van, mert a mult népszámlálás alkalmá­val nem vették fel az állampolgárok tisztájába. A készülő új állampolgár­sági törvény enne's a lehetetlen hely­zetnek orvoslását igéri. A Felvidéken a cseh kormány tiszte magyar vidéken 46 cseh telepet Lé­tesített. A prágai földhivatal 280.000 igénylőnek juttatott földet, de nem árulja el, hogy közülük mennyi a magyar. $ jugoszláv haíomk bevonulásuk­kor egy füzetet kapnak, ameíy kiok­tatja őket, hogy a magyarokat, ola­szokat, németeket és bolgárokat kell ellenségnek iekinteniök. Külföldön. A román külügyminiszter már na­pok óta Rómában tartózkodik és min­den diplomáciai ügyességének fel használásával igyekszik Mussolinit Románia ügyének megnyerni és a magyar barátságtól eltántorítani. Csak­hogy annyi a baja Romániának, a külföldön és odahaza, hogy külügy­miniszterük kis ember azok meg­szüntetéséhez. Oroszországban a száműzött Trocki hívei fellázadtak a mostani szovjet­uralom elten. Az antiszemita hangu­lat erősen terjed Szovjetoroszország­ban. Berlinben II. Vilmos császár neve­napján véres összeütközések voltak a szocialisták és a nacionalisták között. Erasrícanas tea-est. Az Emeri­cana pápsi konveníje és famíliája e hó 11 én este 9 órai kezdettel az Uri Kaszinó összes termeiben csalá­dias jellegi: ' - a-estet rendez. Tea-jegy 1-60 P 8 axlehoer András adl János természetes keserüvize világhírét és elterjedtségét szilárd alkatrészei állandó tömörségének, enyhe és mindig megbízható hatásának köszönheti. 32

Next

/
Thumbnails
Contents