Pápa és Vidéke, 24. évfolyam 1-52. sz. (1927)

1927-03-27 / 13. szám

PHPH VIDEKE Politikai hetilap. — Megjelenik minden vi asárnap. Szerkesztőség és kiadóh Fő-u. 12. Tel. 151 Előfizetési árak: negyedévre 2 pengő, M;ész érre 8 pengő. Egyes szám ára 20 fillér Hirdetések miliméteres díjszabás szériát: hasábmiliméter a hirdetések között 4 fillér, a szöveg közitt § fillér. BS. Főszerkesztő: BERiesEm FÁniM. Felelős szerkesztő: BfKSiT ENDRE. Előfizetéseket és hird etéseket fel­vesz : A kiadóhivatal (Fő-atca 12. Tele­fon : 151.). A Ker.-szoc. párttitkárság (Fő­tér 2.). A „Pax" könyvkereskedés (Fő­utca 9.). A Ker, Nemzeti Nyomdavállalat (Török Bálint stca 1. Telefon: 157.). A győri gyűlés. Ki ne ismerné a tölgyfának azt a sajátságos szokását, hogy szinte túl­zott konzervativizmussal ragaszkodik az előző esztendőnek sárga, száraz lombjához, melyet csak akkor vet le, ha már az új rügyek sarjadzanak? Nem is a rügyfakadás, hanem a ta­valyi lombnak a lehullása az első hirnőke a tölgyerdő tavaszának. Szép dolog a régihez való ragasz­kodás, a multak megbecsülése, a hagyományok őrzése, az öröklött in­tézményekbe való bekapcsolódás, a történelmi patina, vagy akármi név­vel, akármi dicsérettel illessük a jelennek törekvését, hogy a multat egykönnyen oda ne adja akármi uj­donat délibábért. Szép ez a ragaszkodás, de fakó lombhoz, értéktelen semmiséghez, üres címhez ne ragaszkodjunk, mert ez sem nem dicsőség, sem nem ékesség. Ilyen fakó, sárga, zizegő levele az ősi magyar tölgynek a .. . magyar királyi cim is. Minden hivatalunk, közintézményünk, pénzünk ezzel a címmel ékeskedik — de hol van ennek a névnek a hatalmas, az igazi realitása ? Régi név, valaha méltó is volt, hogy lombkoszo ú gyanánt zöl­delő életet jelentő dísze legyen az ősi törzsnek; de mostan az ember önkéntelenül is kérdi, hogyha király­ság is vagyunk, hol van a király ? Erre a mélyen szántó kérdésre felelt meg a Magyar Szentkorona Szövetségének vasárnapi győri gyű­lése. A gyűlés külső kereteiről, a termet zsúfolásig megtöltő, sőt az utcára szorult tömegek lelkesedésé­ről, Gratz Guszláv v. miniszter és Huszár Károly országgyűlési alelnök tartalmas beszédeiről olvasóközönsé­günk már értesült a napilapokból. Bennünket más szempontok vezet­nek, amidőn a győri gyftlésröl vezető­helyen emlékezünk meg. Yan ugyanis egy gondolat, amely­nek nem szabad a nemzet öntudata alá kerülnie. Van egy eszme, amely­nek át kell mennie mindnyájunk vérébe. Van egy igazság, mely nem tehet e világon semilyen alkunak a tárgya. Van egy történelmi öröksé­günk, melyet nem vethetünk oda áldozatul a változandó napi politika jelszavainak. Van egy szent kötéssé günk, amelyet csak a Károlyi-Jászi­féle kalandorok, meg a Kun Béla pribékjei mertek nyíltan megtagadni: az, hogy ha királyság vagyunk, akkor királyunknak is kell lennie, hogy ha pedig királyt keresünk, csak egy lehet, az, kit isteni és emberi, ősi és öröklött jog annak tud és vall. Ennek a nemzeti színvallásnak az ünnepe volt a győri gyűlés. És hogy ez az ünnepi hangulat szárnyat bont­son az egész országban és átmen­jen minden magyar embernek a köz­tudatába, a lelkiismeretébe: kívána­tos és szükséges, hogy mindenfelé tartsunk ilyen gyűléseket, ahol ünne­pélyes formában teszünk vallomást lojális hitünkről, törvényes alkotmá­nyunkhoz való ragaszkodásunkról. Pápa városa maga-magát tiszteli meg, ha ama nagy befolyásánál fogva, amelyet a mi vármegyénkben és annak tág szomszédságában gya­korol, összegyűjti az ősi tölgynek számos sarját, hadd lássa ország­világ, hogy a mostani viharok, ha meg is tépték a fának z koronáját, de törzsét sem meghajlítani, sem megdönteni nem tudták. Nem verjük mi le gyermekded kézzel a tavalyi sárga lombot, van bennünk türelem és bölcseség kivárni a rügyfakadást — de bizunk abban, hogy az új rügy az igazi lesz: ta­j vaszi rügy, még bimbó, de a tölgy számára az új életet jelenti. Dr. Magyarász Ferenc. Városunk csalornahiáá&saf&tftak kiépítése. Az ismertetett tervre csak egy gene rális megjegyzésünk lehet, hogy mi­nél előbb a megvalósulás stádiumába kell juttatni. Ahhoz azonban, hogy a megvaló­sulás bekövetkezhessék, igen nagy és alapos előkészítésre és körültekin­tésre van szükség, amelynek alap­elvei között talán a legfontosabb, hogy a szükségleti részt alapos talaj­vizsgálattal alátámasztott megbízható számitások alapján pontosan össze kell állítani, hogy a kellemetlen meg­lepetéseket eleve kizárjuk és hogy a fedezet előteremtésének a tervben is ajánlott és még felmerülhető és ajánlatos módozatait a legminucio­zusabb gondossággal előre kell biz­tosítani. Az első kívánalom megokolása talán felesleges is, elég itt utalnom például arra, hogy a hirtelen és kellő előkészítés nélkül keresztül hajszolt városi bérház építésénél már az épí­tés folyamata alatt kerültek nyilvá­nosságra olyan durva tervezési hi bák, amelyek a tervek későbbi mó­dosítását vonták maguk után és vég­eredményben a városnak kellő körül­tekintés mellett könnyen elkerülhető sokmilliós kiadási többletet okoztak. Ennek a veszelynek az elhárítására minden óvóintézkedést mtg kell tenni, mert elképzelhető, hogy egy husz­milliárdcs munkánál mire vezetne az, ha kellő szakértelem nélkül elkészítve a terveken utólagos módosításokat kellene eszközölni. Ez a tény a vállal kozó kénye-kedvére szo!gál^tí»á ki a várost, mert a pótmunka mindig az a tényező volt és lesz, amelynél a konkúrrencia miatt leszállított árak­kal a pályázó vállalkozó regresszálni akarja és tudja magát. A fedezet előteremtése terén a terv első helyen a kötelező tűzbiztosítás bevezetése révén elérhető hasznot emiiti s ily módon 4 milliárd biz­tosítási díj 20 •/•-át, azaz 800 milliót tart elérhetőnek. Ennek a számitásnak két igen nagy hátránya van, egy tényleges állapoton alapuló s egy jogi akadály. Tény az, hogy ezt a tételt a terv túlságosan magas díjbevételek mel­lett számította ki, olyan bevételek mellett, amelyek még akkor sem fognak valóra válni, ha kötelező erő­vei biró szabályrendelet alapján a város minden háztulajdonosa köteles is lesz házát biztosítani. Kétségtelen ugyanis, hogy még egy ilyen szabályrendelet létesítése esetén is engedélyezni kell a ház­tulajdonosoknak azt, hogy 50% ér­! téK erejéig önbiztosítók legyenek, vagyis, hogy házvagyoiuknak csak 50 %-át biztosítsák. Ez esetre pedig a biztosító ingetektől nyert infor­mációim szerint az egész város tűz­biztosítás! díjait alig lehet többre taksálni az évi 2 milliárd koronánál. A biztosító idézetektől beszerzendő adatok, tflzbfctosttási értékkataszter felállítsa és statisztikai adatok be­szerzése alapján ez az összeg na­gyon kis hibával megközelítően ki­számítható, de a nyert információk szerint alig haladja meg a felvett 2 milliárdot. Feltéve, hogy adminisz­trációs költség nem fogja a várost terhelni és feltéve, hogy a 20% os nyereségrészesedés elérhető, ami valószínű, így csak 430 milliót jelen­tene ez a tétel a fedezet szempont­jából, tehát ugyanennyi hiány ma­radna fenn, amelyről gondoskodni kell. De van ennek a gondolatnak, t. i. a kötelező tűzbiztosítás státutum ut­ján való szabályozásának és elrendelé­sének szerintem; egy másik akadálya is: bármennyire kívánatos volna is, a magánjog és a községi jog egybe­veté' diapján a mai törvények meg­változtatása nélkül nem yihető kereszt tül, a község ugyanis mai törvényes jogköre alapján nem nyúlhat bele efrbe a ma még kizárólag magán­jogi kérdésb* 1 és azt Vényszerítő pa­rancs erejével nem szabályozhatja. Amint ma kizárólagos jogom, hogy vagyonomat a törvény és má­sok jogának sérelme nélkül konzer­váljam, vagy elkőütsem, épúgy kizá­rólagos jogom az is, hogy vagyono­mat tűz ellen biztosíthatom, vagy a biztosítást elhagyhatom. Ez magánjog. Magánjogba pedig a község a kimondottan és törvé­nyileg hatáskörébe utalt esetektől eltekintve nem avatkozhatik, s ha ilyen szabályrendeletet hoz, azt a miniszternek ma a törvény alapján meg kell semmisi enie. A jövendő szociális törvényhozás szempontjából ez a kérdés elsőrendű fontosságú, nagy befolyású képvise­lőnk útján, aki eddig a pápaiakat inkább csak privát kérelmeikről ta­nulta nem mindig előnyösen meg­ismerni, szorgalmaznunk kell, hogy a törvényhozás ezt a kérdést mielőbb akként intézze el, hogy egy ilyen szabályrendelet alkotása lehető le­gyen, vagy hogy a kérdés közvet­lenül törvényhozási úton szabályoz­tassék. A tervezett államsegély és feldol­gozó telep jövedelme a tervben PAPAGAI ruHojRTFíiC, otthoni. rejtááhezuQ~ti lagtők-éle teSQbb jMin dQnútt kapható.Oyárt r r • - -í-nm rf^'r *

Next

/
Thumbnails
Contents