Pápa és Vidéke, 24. évfolyam 1-52. sz. (1927)

1927-03-27 / 13. szám

PHPH VIDEKE Politikai hetilap. — Megjelenik minden vi asárnap. Szerkesztőség és kiadóh Fő-u. 12. Tel. 151 Előfizetési árak: negyedévre 2 pengő, M;ész érre 8 pengő. Egyes szám ára 20 fillér Hirdetések miliméteres díjszabás szériát: hasábmiliméter a hirdetések között 4 fillér, a szöveg közitt § fillér. BS. Főszerkesztő: BERiesEm FÁniM. Felelős szerkesztő: BfKSiT ENDRE. Előfizetéseket és hird etéseket felvesz : A kiadóhivatal (Fő-atca 12. Telefon : 151.). A Ker.-szoc. párttitkárság (Főtér 2.). A „Pax" könyvkereskedés (Főutca 9.). A Ker, Nemzeti Nyomdavállalat (Török Bálint stca 1. Telefon: 157.). A győri gyűlés. Ki ne ismerné a tölgyfának azt a sajátságos szokását, hogy szinte túlzott konzervativizmussal ragaszkodik az előző esztendőnek sárga, száraz lombjához, melyet csak akkor vet le, ha már az új rügyek sarjadzanak? Nem is a rügyfakadás, hanem a tavalyi lombnak a lehullása az első hirnőke a tölgyerdő tavaszának. Szép dolog a régihez való ragaszkodás, a multak megbecsülése, a hagyományok őrzése, az öröklött intézményekbe való bekapcsolódás, a történelmi patina, vagy akármi névvel, akármi dicsérettel illessük a jelennek törekvését, hogy a multat egykönnyen oda ne adja akármi ujdonat délibábért. Szép ez a ragaszkodás, de fakó lombhoz, értéktelen semmiséghez, üres címhez ne ragaszkodjunk, mert ez sem nem dicsőség, sem nem ékesség. Ilyen fakó, sárga, zizegő levele az ősi magyar tölgynek a .. . magyar királyi cim is. Minden hivatalunk, közintézményünk, pénzünk ezzel a címmel ékeskedik — de hol van ennek a névnek a hatalmas, az igazi realitása ? Régi név, valaha méltó is volt, hogy lombkoszo ú gyanánt zöldelő életet jelentő dísze legyen az ősi törzsnek; de mostan az ember önkéntelenül is kérdi, hogyha királyság is vagyunk, hol van a király ? Erre a mélyen szántó kérdésre felelt meg a Magyar Szentkorona Szövetségének vasárnapi győri gyűlése. A gyűlés külső kereteiről, a termet zsúfolásig megtöltő, sőt az utcára szorult tömegek lelkesedéséről, Gratz Guszláv v. miniszter és Huszár Károly országgyűlési alelnök tartalmas beszédeiről olvasóközönségünk már értesült a napilapokból. Bennünket más szempontok vezetnek, amidőn a győri gyftlésröl vezetőhelyen emlékezünk meg. Yan ugyanis egy gondolat, amelynek nem szabad a nemzet öntudata alá kerülnie. Van egy eszme, amelynek át kell mennie mindnyájunk vérébe. Van egy igazság, mely nem tehet e világon semilyen alkunak a tárgya. Van egy történelmi örökségünk, melyet nem vethetünk oda áldozatul a változandó napi politika jelszavainak. Van egy szent kötéssé günk, amelyet csak a Károlyi-Jásziféle kalandorok, meg a Kun Béla pribékjei mertek nyíltan megtagadni: az, hogy ha királyság vagyunk, akkor királyunknak is kell lennie, hogy ha pedig királyt keresünk, csak egy lehet, az, kit isteni és emberi, ősi és öröklött jog annak tud és vall. Ennek a nemzeti színvallásnak az ünnepe volt a győri gyűlés. És hogy ez az ünnepi hangulat szárnyat bontson az egész országban és átmenjen minden magyar embernek a köztudatába, a lelkiismeretébe: kívánatos és szükséges, hogy mindenfelé tartsunk ilyen gyűléseket, ahol ünnepélyes formában teszünk vallomást lojális hitünkről, törvényes alkotmányunkhoz való ragaszkodásunkról. Pápa városa maga-magát tiszteli meg, ha ama nagy befolyásánál fogva, amelyet a mi vármegyénkben és annak tág szomszédságában gyakorol, összegyűjti az ősi tölgynek számos sarját, hadd lássa országvilág, hogy a mostani viharok, ha meg is tépték a fának z koronáját, de törzsét sem meghajlítani, sem megdönteni nem tudták. Nem verjük mi le gyermekded kézzel a tavalyi sárga lombot, van bennünk türelem és bölcseség kivárni a rügyfakadást — de bizunk abban, hogy az új rügy az igazi lesz: taj vaszi rügy, még bimbó, de a tölgy számára az új életet jelenti. Dr. Magyarász Ferenc. Városunk csalornahiáá&saf&tftak kiépítése. Az ismertetett tervre csak egy gene rális megjegyzésünk lehet, hogy minél előbb a megvalósulás stádiumába kell juttatni. Ahhoz azonban, hogy a megvalósulás bekövetkezhessék, igen nagy és alapos előkészítésre és körültekintésre van szükség, amelynek alapelvei között talán a legfontosabb, hogy a szükségleti részt alapos talajvizsgálattal alátámasztott megbízható számitások alapján pontosan össze kell állítani, hogy a kellemetlen meglepetéseket eleve kizárjuk és hogy a fedezet előteremtésének a tervben is ajánlott és még felmerülhető és ajánlatos módozatait a legminuciozusabb gondossággal előre kell biztosítani. Az első kívánalom megokolása talán felesleges is, elég itt utalnom például arra, hogy a hirtelen és kellő előkészítés nélkül keresztül hajszolt városi bérház építésénél már az építés folyamata alatt kerültek nyilvánosságra olyan durva tervezési hi bák, amelyek a tervek későbbi módosítását vonták maguk után és végeredményben a városnak kellő körültekintés mellett könnyen elkerülhető sokmilliós kiadási többletet okoztak. Ennek a veszelynek az elhárítására minden óvóintézkedést mtg kell tenni, mert elképzelhető, hogy egy huszmilliárdcs munkánál mire vezetne az, ha kellő szakértelem nélkül elkészítve a terveken utólagos módosításokat kellene eszközölni. Ez a tény a vállal kozó kénye-kedvére szo!gál^tí»á ki a várost, mert a pótmunka mindig az a tényező volt és lesz, amelynél a konkúrrencia miatt leszállított árakkal a pályázó vállalkozó regresszálni akarja és tudja magát. A fedezet előteremtése terén a terv első helyen a kötelező tűzbiztosítás bevezetése révén elérhető hasznot emiiti s ily módon 4 milliárd biztosítási díj 20 •/•-át, azaz 800 milliót tart elérhetőnek. Ennek a számitásnak két igen nagy hátránya van, egy tényleges állapoton alapuló s egy jogi akadály. Tény az, hogy ezt a tételt a terv túlságosan magas díjbevételek mellett számította ki, olyan bevételek mellett, amelyek még akkor sem fognak valóra válni, ha kötelező erővei biró szabályrendelet alapján a város minden háztulajdonosa köteles is lesz házát biztosítani. Kétségtelen ugyanis, hogy még egy ilyen szabályrendelet létesítése esetén is engedélyezni kell a háztulajdonosoknak azt, hogy 50% ér! téK erejéig önbiztosítók legyenek, vagyis, hogy házvagyoiuknak csak 50 %-át biztosítsák. Ez esetre pedig a biztosító ingetektől nyert információim szerint az egész város tűzbiztosítás! díjait alig lehet többre taksálni az évi 2 milliárd koronánál. A biztosító idézetektől beszerzendő adatok, tflzbfctosttási értékkataszter felállítsa és statisztikai adatok beszerzése alapján ez az összeg nagyon kis hibával megközelítően kiszámítható, de a nyert információk szerint alig haladja meg a felvett 2 milliárdot. Feltéve, hogy adminisztrációs költség nem fogja a várost terhelni és feltéve, hogy a 20% os nyereségrészesedés elérhető, ami valószínű, így csak 430 milliót jelentene ez a tétel a fedezet szempontjából, tehát ugyanennyi hiány maradna fenn, amelyről gondoskodni kell. De van ennek a gondolatnak, t. i. a kötelező tűzbiztosítás státutum utján való szabályozásának és elrendelésének szerintem; egy másik akadálya is: bármennyire kívánatos volna is, a magánjog és a községi jog egybeveté' diapján a mai törvények megváltoztatása nélkül nem yihető kereszt tül, a község ugyanis mai törvényes jogköre alapján nem nyúlhat bele efrbe a ma még kizárólag magánjogi kérdésb*

1 és azt Vényszerítő parancs erejével nem szabályozhatja. Amint ma kizárólagos jogom, hogy vagyonomat a törvény és mások jogának sérelme nélkül konzerváljam, vagy elkőütsem, épúgy kizárólagos jogom az is, hogy vagyonomat tűz ellen biztosíthatom, vagy a biztosítást elhagyhatom. Ez magánjog. Magánjogba pedig a község a kimondottan és törvényileg hatáskörébe utalt esetektől eltekintve nem avatkozhatik, s ha ilyen szabályrendeletet hoz, azt a miniszternek ma a törvény alapján meg kell semmisi enie. A jövendő szociális törvényhozás szempontjából ez a kérdés elsőrendű fontosságú, nagy befolyású képviselőnk útján, aki eddig a pápaiakat inkább csak privát kérelmeikről tanulta nem mindig előnyösen megismerni, szorgalmaznunk kell, hogy a törvényhozás ezt a kérdést mielőbb akként intézze el, hogy egy ilyen szabályrendelet alkotása lehető legyen, vagy hogy a kérdés közvetlenül törvényhozási úton szabályoztassék. A tervezett államsegély és feldolgozó telep jövedelme a tervben PAPAGAI ruHojRTFíiC, otthoni. rejtááhezuQ~ti lagtők-éle teSQbb jMin dQnútt kapható.Oyárt

r r • - -í-nm rf^'r *