Pápa és Vidéke, 24. évfolyam 1-52. sz. (1927)

1927-03-27 / 13. szám

szereplő 150—150 millió koronával megvalósítható, sőt egy kis utánjárással mindkét tétel lényegesen emelhető is. Ugyanígy a csatornázási s a vízdíjjal egyenlő mérvű járulék, melyet én a háztulajdonosok, vagy haszonélvezők által fizettetnék, mint akik vagyonát a csatornázás első sorban teszi tartósabbá és ériékesebbé. Ez az összeg nem nagy és nagyon kifizetődik a háztulajdonosoknak, mert a csatornázás elkészítése után a hálózat a talajvíz elvezetésére is szolgál és ezzel elérjük azt, hogy a házak nem nedvesednek. Ez az egyedüli mód a várospolitika utolsó 50 évében elkövetett legnagyobb baklövésnek, a Tókertek beépítésének reparálására, amit, ha meg nem teszünk, ez a városrész mint tíj Pompéi, egy szép napon föld alá kerül. A háztulajdonosok ezen áldozatával szemben egyrészt, másrészt a biztosításnál tervezett bevétel előre látható csökkenésének ellensúlyozására helyesnek és célravezetőnek tartanám, ha a város szabályrendeletileg a lakásrendelet szerint ma a lakóktól szedhető közüzemi pótlékot a lakásrendelet hatályának megszűnése után is, bár kisebb, előreiátkatólag 15—2mértékben szedetné és ezzel a még fedezetlen annunilások hiányát pótolná. A lakásrendelet korlátozása 1928 május 1-én megszűnik, viszont a most szedett 5% os közüzemi pót lék helyett 2®/o os pótlék csatornázási célra szedve nagyon üdvös és célra vezető lenne és ennek terhe a lakókat nem sújtaná nagyobb mértékben. Bmvs erofís, CKMWtÁobg HASHAJTÓ • 5 A csatornázás gondolatát ma már napirendről levenni nem szabad, ezt a tervet, mely alapjában nagyon életre való és nagyon okos, pártolni és fejleszteni kell, mert a kérdés megoldása a város továbbfejlődésének elmellőzhetetlen feltétele. Remélem, hogy a legközelebbi jövőben már a város képviselőtestülete előtt fog ez a kérdés bővebb megvitatás alá kerülni és az eszmék és gondolatok forgatagából megszületik a tett is. Dr. Sulyok Dezső. Mi történt a héten T Idehaza. Egy megtévelyedett törvényszéki biró, Nagy István ügyével foglalkozik a közvélemény és a sajtó immár két hete. A kény szeregyezségek körül követett el Nagy István súlyos visszaéléseket. Párbajban egyeztek meg Scítovszky belügyminiszter és Gaál Gaszton segédei égy kis parlamenti csetepaté miatt. A kormányzó nem engedte meg a párbajozást a belügyminiszternek. Németh Károly űj győri főispánt e hó 21-én iktatták be hivatalába. Az ünnepi szentmisét dr. Bárdos Rémig pannonhalmi főapát mondotta. Dsida Ottót, a győri tankerület főigazgatóját ünnepelték Győrött e hó 23 án névnapja, 10 éves főigazgatói és 30 éves tanári jubileuma alkalmával. Városunkból dr. Niszler Teodóz igazgató és Faragó János főigazgató voltak jelen az ünnepségeken. Ugyanekkor volt Győrött a tankerület igazgatóinak gyűlése, melyen Faragó János főigazgató elnökölt. >4 budapesti Ganz-gyárban a szociáldemokraták véresre vertek két keresztényszociálista vasmumkást, mivel azok nem voltak hajlandók a vörös szakszervezetnek tagjai lenni. Szomorú állapot, hogy a kereszténynek neve?ett kormányzás idején is megtörténhetik olyan felháborító eset, hogy a hazafias keresztény munkásokat kenyerüktől is megfoszthatják a gyilkos Számuellynak utódai. Az elszakított területeken. A trianoni ellenséges gyűrű Ma gyarország körül bomladozik, A kisántántot teljes felborulással fenyegeti az a tény, hogy Olaszország ratifikálta azt a szerződést, amely Romániának garantálja Beszarábiát. A ju goszlávok ebben Románia árulását látják, Olaszország megerősödésétől ! félnek és ezért készek Magyaroszág támogatását keresni. Más hírek valószínűnek mondják, hogy Románia Olaszország kedvéért Magyarországnak engedményeket fog tenni. Benes cseh külügyminiszter is bukófélben Kong a Somló vészharangja! van és így talán legádázabb ellenségünktől is megszabadulunk. Csupa örvendetes hír, de mégis csak halvány reménysugár, amig a trianoni határok megmaradnak, amig elszakított véreinket csak hitegetik, miközben nyelvüktől, iskoláiktól, birtokuktól, hitüktől, állásuktól és kenyerüktől megfosztják őket. Külföldön. Az olasz szerb konfliktus áll az európai politika előterében. Mindkettőnek Albániára fáj a foga. Talán egyenlőre elkerüljük még a háborús veszedelmet, azonban az angol és a francia világhatalmak versengése előbb utóbb újabb európai bonyodalmakra vezet. Az olasz is, a szerb is szövetségeseket keres a nagy és a kis országok között. Ezért hízeleg mindkettő nekünk is. A somlói szőllőbirtokosok alábbi panaszát egész terjedelmében magunkévá téve a legnagyobb örömmel közöljük. Alkalomadtán még visszatérünk vidékünk büszkeségének, a Somlónak tervezett megcsonkítására. „Az Isten kezének csodálatos mü vészi alkotását: a harangalakú, szőllő borította szépséges hegyet nagy veszedelem fenyegeti. Bazaltbányát akarnak rajta nyítani, hogy szétteregessék az országutakra, mintha nem volna a megye területén másutt is könnyen bányázható, bőséges menynyiségű bazaltkő. A bánya üzeme tönkretenné a hegy eredeti, termé szeli szépségét; tönkretenné a világhírű tüzes somlói bor termelését, mely óriási munkanélküliséget és kereseti lehetőség hiányát idézné elő a környékező falvak munkás népei között, kiknek jelenleg biztos megélhetést nyújt a szőllőmívelési munka, mely legtöbb kézinapszámost foglalkoztat. A somlóvásárhelyi hegyközség képviselőtestülete folyó évi január hó 29 én tartott ülésében egyhangúlag hozott határozattal tiltakozott a bányanyitás ellen. Az ülésen megjelent az államépítészeii hivatal mérnöke is, aki úgy nyilatkozott, hogy a bánya azért kell az útfenntartásnak, hogy a kartellba tömörült bányák magas árait mellőzhessék. A birtokosságot pedig azzal próbálta megnyugtatni, hogy a hegy külszíne semmit sem fog változni, mivel a hegytetőben összevásárolt területről függőlegesen hatolnának be lefelé a hegy gyomrába. A birtokosság aggodalmait ! azonban nem sikerült eloszlatni, mii ' vei semmi biztosítékot sem látnak arra nézve, hogy ha a hegy gyomrába mélyített akna megtelt szabad levegővel, nem lesz-e ennek valamely geológiai káros hatása a külső termő területre ? A hegy keleti és nyugati oldalában van egy-egy bővizű kristályCseri íüzbil bárk< * HREIZi Pápa, Si 19, Kályhák átalakít* és }«tá es A magyar asszony a jelen korban. Irta: Dr. Mlkl6s Istvftnn*. (Folytatás.) A történelem folyamán sokszor láttuk, ahányszor nemzeti létünkre űj feltámadás, új derengés virradt, mindig ráesett a derengő hajnal fénye egy egy női alakra, aki lelke szárnyalásával az elsők közt fordul az űj és jobb törekvések felé. A nagy világégés, a háború után is, mikor a férfi kezekből kihullott a fegyver és a lelkekben valami megbénító zsibbadtság támadt, akkor abban a szörnyű magyar éjszakában, az országvesztő forradalmak rombolásában egy kiváló magyar asszony, Tormay Cecil elindul megkeresni azokat a magyar asszonyleikeket, akikben még élt a magyar gondolat és a keresztény újjászületés vágya. Tormay Cecil hívó szava nem hangzott el hiába, hanem visszhangot talált a magyar nők szivében és életre kelt a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége most már 8 éves múltra tekinthet vissza, nemhogy veszített volna súlyából, hanem inkább erősödött, most a legnagyobb szervezet, vagy egyesület az országban, több mint 600 vidéki csoportja van már. Soprontól Makóig, a cseh határtól a szerb határig, Romániáig minden városban, sőt igen sok faluban nagy nemzeti munkába tömöríti a magyar asszonyok legjavát és legkiválóbbját. Ez a női szövetség nem mulaszt el egy alkalmat sem, hogy tekintélyes részt ne vegyen minden hazafias, minden kultúrmozgalomban ismeretterjesztő előadások, jubiláris ünnepségek rendezésével. Támogatja a tanuló ifjúságot, kiváltképpen a Horthy Miklós nevét viselő egyetemi internátust, ahol a vidéki csoportok egy egy szobát rendeznek be a tanuló ifjak részére és annak fenntartásáról gondoskodnak. Ugyancsak a tanuló leányok számára is létesített egy otthont: a Sarolta Leányotthont, ahol 68 főiskolai tanulóleány nyer elhelyezést. Legnagyobb méretű a házi ipari akciója, ezer és ezer szövőszéket állított fel az országban, hogy a házi ipart fellendítse. Legnagyobb szövőtelepe Szekszárdon van, ahol életre keltették a már csaknem feledésbe menő hajdan híres bodorvásznat, s így igen sok munkaalkalmat adtak a szekszárdi és környékbeli asszonyoknak. Jótékonysági tevékenységével is első helyen áll a magyar asszonyok szövetsége, ha szabad példákra hivatkoznom, az elmúlt esztendőben több, mint egy milliárd koronát érő élelmet, fát, ruhát és pénzt juttatott a szegények segítésére. Nincs olyan szerencsétlenség, vagy elemi csapás az országban, amelyen adományaival ne enyhítene. Mikor a békésmegyei árvizveszedelem volt, a kecskeméti csoport egymaga 50 milliót gyűjtött és természetben 7 láda ruhát,élelmet és sok-sok mázsa gabonát adott össze. Ennek a női szervezetnek, a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének a lelke, örökös országos elnöke, Tormay Cecil, aki írói tollának a hatalmával, nevének tekintélyével, egyéniségének minden varázsával súlyt ad ennek a szövetségnek. Visszaemlékezésünkben tehát eljutottunk a közvetlen jelenhez, a „ma" asszonyához. A háború és a háborút követő idők új életviszonyokat teremtettek nemcsak hazánkban, hanem az egész világon. Megindult a bomlás minden vonalon, eltolódtak az országhatárok, de az erkölcsi határok is: ledőltek a lelkekben emelt jó és nem jó, a szép és nem szép, az ideális és nem ideálisnak határát kijelölő sorompók. Meg kell állanunk és szembe keli néznünk a helyzettel. Föl kell tennünk a kérdést : milyen lesz a jövő, ha a bom • lásnak nem tudunk gátat vetni ? Pedig gátat kell vetnünk, meg kell keresnünk azt a megmaradt utolsó