Pápa és Vidéke, 24. évfolyam 1-52. sz. (1927)

1927-03-20 / 12. szám

BÁRfl r Hr 11 VIDEKE Politikai hetilap. — Megj elenik minden va asá r nap. Szerkesztőség és lriadóh Fő-u. 12. Tel. 151 Előfizetési árak: negyedévre 2 pengő, egész évre 8 pengő. Egyes szám ára 20 fillér Hirdetések miliméteres dijszabás szerint; hasábmiliméter a hirdetések közitt 4 fillér, a szöveg között 5 fillér. Főszerkesztő : DR. BERZSENYI FÁBIÁ.V Felelős szerkesztő: BOKSÁT EVÜKF. Előfizetéseket és hird etésekét felvesz : A kiadóhivatal (Fő-utca 12. Telefon : 151.). A Ker.-szoc. párttitkárság (Főtér 2.). A „Pax" könyvkereskedés (Főutca 9.)- A Ker. Nemzeti Nyomdavállalat (Török Bálint utca 1. Telefon: 157.). * A rendőrségi palota ügye. Úgy halljuk, hogy a rendőrségi építkezésre felajánlott telek kijelölése körül nehézségek vannak. A város képviselőtestülejének fegy tekintélyes csoporlja arra az álláspontra helyezkedett, hogy a belügyminiszter kiküldöttei által az építkezésre egyedül célszerűnek és megfelelőnek talált Zimmermann-utca 9-ik és 11-ik számú telkeket a város ne engedje át a belügyi kincstárnak. Többféle terv merült fel. Beszélnek a Jókai-utcán, a polgári leányiskola előtt levő teleknek e célra való megvásárlásáról. Vannak, akik azt kívánják, hogy a Czuczor Gergely és Széchenyi utcák sarkán levő Má« day-telket vásárolják meg az építkezés céljára. Sőt olyan hangokat is hallottunk, melyek a villanytelep melletti üres telekre kívánják az épít kezést. Legújabban pedig vannak olyanok is, akik nem építkezést akarnak, hanem egy főtéri épületnek a megvásárlására szeretnék rávenni a belügyi kincstárt. Őszintén szólva, nem tudjuk megérteni, mi az oka ennek a nehézségtámasztásnak akkor, amikor a városnak örülnie kellene, hogy a város országgyűlési képviselője és polgármestere, valamint más tényezők folytonos offenzivájának sikerült végre kieszközölni, hogy a belügyi kincstár elhatározta, hogy más városokat megelőzően Pápán épít cirka 2 milliárdos építési költséggel rendőrségi palotát. Ezen elhatározás egyszersmind véget vet annak az áldatlan s a városra is hátrányt jelentő állapotnak, melyet a rendőrségnek a Várkastélyban való elhelyezése idézett elő. Mindig azt hallottuk, hogy a város közönségének őszinte óhaja az, hogy a hitbizomány birtokosa ősei kastélyát elfoglalva, Pápára tegye át lakását. Ha őszinte ez az óhaj, miért ez a nehézségtámasztás ? Annál furcsábban kell hogy hasson reánk e nehézségtámasztás, mert tudomásunk szerint a város polgármestere, mielőtt a többi telek között a Zimmermannutca 9—11. számú telket felajánlotta volna, az illetékes tényezők, a városi pénzügyi bizottság részéről e terv ellen kifogás nem merült fe». Amint tudjuk, most éppen e tényezők azok, akik nehézséget támasz tanak, akadályokat gördítenek a rendőrségi építkezés elé. Miért-e Pálfordulás ? A város képviselőtestülete 77/1926. kgy. számú jogerős határozatával kimondotta, hogy a város hozzájárulásként 400 G-öl területet később megállapítandó, megfelelő helyen, díjmentesen bocsát rendelkezésre a rendőrség építkezési céljaira. Lehet e és szabad-e egy erkölcsi testületnek ilyen határozat után ezt a közérdekű kérdést úgy elintézni, amint ezt egyesek akarják? Hogy melyik telek, terület a céloknak megfelelő, azt talán mégis csak az építtető tudja legjobban, s talán mégis csak figyelembe kellene venni, hogy cirka 2 milliárdot nem lehet akármilyen, a rendőrség speciális céljainak nem megfelelő helyre beépíteni. A megnyilatkozó indokolatlan huza vona vagy azt fogja eredményezni,* hogy az építkezés oly későn kezdődik, hogy ez évben azt befejezni nem lehet. Ez a jobbik eset. Vagy azt fogja eredményezni, hogy a belügyminiszter a pápai kapitányság építkezése céljára a költségvetésbe felvett összeget egy másik, a belügyminiszter építési törekvését és intencióit jobban honoráló városban építendő rendőrségi palota céljára fogja felhasználtatni. E feltevés alaposságát kétségtelenül támogatja azon átirat tartalma is, melyet e tárgyban a kerületi főkapitány a város vezetőségéhez intézett. A Zimmermann utcai telkeken kívül felajánlott és felajánlani tervbe vett telkek, mint értesülünk, részben kisebb s e miatt középítkezésre alkalmatlan területük, részben nem központi fekvésük miatt nem felelnek meg. Ilyenek a polgári iskola előtti telek, a Máday féle telek, a Jókaiház telke A villanytelep melletti telek pedig talajviszonyainál fogva nem jöhet szóba, mert a telek nedvessége már a Tapolca patak közelsége miatt is olyannyira megdrágítaná az építkezést, hogy e helyen építkezésbe a belügyi kincstár semmi körülmények között sem mehet bele. Az pedig, hogy a belügyi kincstár épületet vásároljon, kizártnak tekinthető. De közérdeket sem képez a kész ház vásárlása már abból a szempontból sem, hogy az építkezés munkaalkalmat jelent sok pápai polgár részére, s hozzájárulna az elég nagy munkanélküliség csökkentéséhez. Mi, akik eddig is tárgyilagosan kezeltük a kérdést, közérdekűnek tartjuk rámutatni azokra a szempontokra is, melyeket az illetékes tényezőknek nézetünk szerint a kérdés megoldásánál figyelmen kivül hagyniok nem lehet. A város a rendőrség államosítása által egy óriási terhet jelentő kiadástól szabadult meg, mely teher az intézmény kényszerű fejlesztése folytán évről-évre nagyobbodott volna. Csak egypár számadatot sürokínk fel, ennek^ga-^ zolására. A városnak a városi rendőrség fentartása 1912. évben 62.320 aranykorona 30 fillérbe, vagyis 903,644.350 papirkoronába, vagyis 72.201 pengőbe került. 1914. évben, a rendőrségi kiadások kitettek 64.693 aranykorona 55 f-t, vagyis 938,056.475 papirkoronát, vagyis 75044 pengőt. Ha csak az 1912. évi kiadást veszszük figyelembe, 1919 november óta, tehát az államosítás óta a város. 7 milliárd papirkoronás kiadástól szabadult meg. Ha pedig ez idő alatt az intézmény kényszerű fejlesztését is figyelembe vesszük, kb. 12 milliárd papirkoronát tesz ki az a kiadás, mely az államosítás óta nem terheli a várost. Ezzel szemben a város az államosított rendőrségnek semmit sem nyújtott. Miglnás városok, illetve a legtöbb város értékes épületet, értékes berendezést adott át a m. kir. rendőrségnek, addig Pápa városa a rendőrség megfelelő elhelyezéséről egyáltalán nem gondoskodott, s úgyszólván semmi berendezést nem adott. Nem közömbös az sem, hogy a 2 Vidéki utakra egyedül alkalmas az évtizedek óta bevált, kltiinS 126 ITALA AUTÓ. Megbktkafóeága, teljesítménye felülmúlhatatlan. Magyarországi vezérképviselet FÁBRI B. Budapest, VI., Andrássy-ut 61. Telefon: Teréz 159—75. milliárdos építkezés szociális szempontból mit jelent a város lakosságának, az építkezéssel munkaalkalomhoz jutó rétegeknek. Nem hagy^ ható figyelmen kivül az a körülmény sem, hogy a lakosság kényelme, az időveszteség elkerülése is azt kívánják, hogy a rendőrség épülete lehetőség szerint központi fekvésű legyen. Ezt kívánja a közbiztonsági szempont is. Még folytathatnánk a fejtegetésünket, s más szempontból is megvilágíthatnánk, hogy mily helytelen úton járnak azok, akik kicsinyes szempontok felvetésével igyekeznek elgáncsolni ezen, már majdnem kerékvágásba jutott közérdekű ügyet, de nem tesszük, mert reméljük, hogy a cikkünkken eddig elmondottak is elegendők arra, hogy az ügyet megértőbben kezeljék azok, kik e kérdésben a döntésre hivatottak. Úgy legyen' Városunk csatornahálózatának kiépítése. Ha azt a sok hiányt akarjuk felsorolni, amelyek útját állják annak, hogy városunk modern kultűrvárosnak legyen tekinthető, talán els6 sorban kell hivatkoznunk arra, hogy nálunk még mindig hiányzik a csatornázás. Hiánya nem új probléma, mióta vízvezetékünk van, azóta állandóan ott kísért minden városfejlesztési gondolat hátterében, s folyton azon szükségletek között szerepel, amelyeknek kielégítését csak halogatni lehet, de mellőzni nem. Embrionális tervek gyakran merültek fel mikénti megoldására vonatkozólag, ezek azonban mindeddig a jámbor óhajtás, vagy a naiv tervezgetés küszöbén maradtak, úgy hogy komolyan még nem nézhettünk ennek a problémának a szemébe. Most a pénzügyi bizottság agilis és termékeny agyú előadója, dr. Fehér Dezső vetette fel újból az eszmét és hogy az első kezdeményezés kátyújából előbbre haladjunk, a pénzügyi bizottság útján legközelebb, az 1926-os „költségvetés

0 tárgyalásánál (úgy tudom, nagyon sokan ezeket a költségeket már le is aratták) konkrét javaslattal is járul a közgyűlés, 8 így közvetve i város közönségének egyeteme elé.