Pápa és Vidéke, 24. évfolyam 1-52. sz. (1927)

1927-03-20 / 12. szám

Tervezete mint a pénzügyi bizott­ság, s valószínűleg a tanács együt­tes javaslata kerül tárgyalás alá. Tekintve a kérdés évszázados hord­erejét, s azt az érdeket, amely ahhoz főzödik, hogy javaslata kellően meg­világítva és megfontolva kerüljön a közgyűlés elé és a kloakák világá­ban városunk el ne tévedjen, hogy ne Széchenyi-fürdőt építsünk, s el ne számítsuk magunkat, hogy késő bánattal bánjuk felületességünket, szükségesnek tartom a terv rövid ismertetését és annak kritikai meg­világítását. Az előadó szíves készséggel ren­delkezésemre bocsájtotta előadói ter vezetét, mely egyúttal a pénzügyi bizottság javaslata lesz, s az anyag nagy volta miatt ma mindössze arra szorítkozom, hogy ezt a tervet rövi­den ismertessem, méltatását e lap jövő számára hagyom fenn. A terv „szükséglet" nek nevezett első része azt mondja, hogy béké­ben a megejtett számitások szerint egymillió aranykoronába került volna a csatornázás elkészítése. Tekintve, hogy a város azóta terjeszkedett, az anyagárak emelkedtek, s általában a drágasági index növekvő tenden­ciát mutat, ma ugyanezen mű el­készítéséhez kontemplálni kell ezer­négyszázmillió aranykoronát, tehát ca húszmilliárd papirkoronát. (A terv még papirkoronában készült, így én is megtartom továbbra is ezt a szá­molási értéket.) A terv úgy véli, hogy ezt az ÖBZ­szeget 50 évi amortizációra meg­szerezhetjük évi 63 0/* annuitással, mert reméli, hogy a Nemzeti Bank mostani 6°/o os kamatlába a közel fövőben 5°/o-ra csökken. Ezen kalkulációs bázis alapulvéte­lével az évi annuitások összege ezerkettőszázhatvanmillió K-t tenne ki, amihez százmillió korona évi üzemfenntartási költséget véve fel, az évi kiadás kitenne ezerháromszáz­hatvanötmillió koronát. A terv rámutat arra, hogy ezt a pénzt a polgárok zsebéből előterem­teni nem lehet, mert ez a kereseti adónak 6% ra emelését és 50% os pótadót jelentene, amit az adózó polgárság ki nem bír, ilyen kísérlet is végzetes lehetne. Más fedezetről kell tehát gondos­kodni és erre mutat rá a javaslat második, úgynevezett fedezeti része. A fedezet előteremtésének kérdé­sében a javaslat egy merész újítás eszméjét veti fel, s ez a kötelező tűzbiztosításnak szabályrendeletbe foglalása. Abból indul ki a terv ké­szítője, hogy a város eddig rengete­get áldozott a tűzoltói felszerelés tökéletesítésére és ennek közvetlen hasznát végeredményben a város területén érdekelt biztosító társasá­gok látták, mert a tűzoltó felszerelés tökélefesítésének arányában kocká­zatuk csökkent. Rengeteg kárbiztosí­tási díjat fizet a polgárság és ennek hasznát a társaságok látják, ebből a közjóra semmi vissza nem háramlik. Ezért a biztosítások hatósági kézbe vételét javasolja, úgy hogy minden háztulajdonos hatósági kényszer foly­tán köteles legyen házát biztosítani a biztosítás pedig csak a várossal, e végre megszerződött biztosító tár­saságnál legyen megköthető. A város ugyanis árajánlatra hivja fel a biz­tosító társaságokat és amelyik díj­bevételeinek legmagasabb százalé­kát ajánlja fel haszonrészesedésül a városnak, a város annak juttatja a monopóliumszerűén a területén kö­tendő összes biztosításokat, melyek lebonyolítása a hatósági adminiszt­ráció bevonásával történnék. A javaslat azt állítja, hogy a város területén évi négymilliárd koronát fizetnek ki a polgárok biztosításra, s azt hiszi, hogy ennek 20% a a város részére megszerezhető költség­mentesen, hogy tehát ebből a város­nak évi nyolcszázmillió korona be­vétele lesz. Továbbá százötvenmillió koronát remél a város az állam támogatása révén, melyet állítólag egy régebbi földmivelésügyi miniszteri rendelet helyezett a város részére kilátásba. Ugyanilyen összeget vár a terv a csatornázás révén lerakodó és az üllepesztő aknákban felfogható féká­liák feldolgozásából, sőt ezen jövö­delem emelése céljából egy hulladék­feldolgozó telepet akar létesíteni, amelynek a részére a megyétől kon­cessziót kér arra, hogy a járás terü­letén elhulló állatok oda beszállf­tandók és ott feldolgozhatók legye­nek. Ezzel a fedezet ezeregyszázmillióra emelkednék, a fennmaradó fedezet­len részt a javaslat úgy óhajtja elő­teremteni, hogy a mai vizdíjjal azo­nos összegi csatornázási pótlékot NEUBAUER FERENC ari és n5! divatárúháza PÁPA, KOSSUTH LAJOS-UTCA 32. SZÁM. (A postapalotával szemben.) Nagy választék: Férfi és női fehérnemüekben. A legdivatosabb haris­nyák, nyakkendők, bőrkeztyűk, sapkák, eső- és napernyők, sétából okban. Csipkék, hímzések és szalagokban. Kötött, szövött és rövidárúkban. 2 Menyasszonyi koszorúk és fátyolokban. Bőröndök és bőrdíszműárúkban. Nagy raktár játékárűkban. Szabott árak. Szolid és pontos kiszolgálás. kíván szabály rendeletileg statuálni, melynek fele részét az ingatlantulaj­donos, fele részét a lakó, vagy az ingatlan használója fizetné. Minthogy a vizdíj Összege a mult évben is háromszázhatvanmillió kor. volt, egy ezzel azonos összegű csa­tornázási járulék teljes mértékban fedezné a hiányt. Mindezek alapján a memoran­dum javasolja, hogy mondja ki a közgyűlés, hogy a csatornázás létesítése érdekében szükséges elő­munkálatok elvégzését elrendeli, ezzel a tanácsot és a pénzügyi bizottságot megbízza, hogy továbbá a terv támo­gatására a főispánt és a város ország­gyűlési képviselőjét felkéri. Látnivaló, hogy a tervnek nem egy újszerű, szinte meglepő gondo­lata van, ami részben csak nálunk új, külföldön már gyakorlatban van, látnivaló az is, hogy egyelőre sok a feltevés és következtetés benne, amivel szemben kevés a pozitívum. Minthogy azonban a terv részletes kritikája nagy teret venne igénybe, ma nem megyek túl az ismertetésen, aminek a fentiekben lényegileg ele­get is tettem. b Dr. Sulyok De»0. Mi történt a héten ? Idehaza. Klebelsberg Kunó gróf kultuszmi­niszter megérkezett Olaszországba. Mindenfelé nagy ünnepségekkel fo gadták. A fővárosi Széchenyi fürdő építése •körüli szabálytalanság a hét legna­gyobb szenzációja. Sok volt ott is a pótmunka. Jó néhány, mintegy 15—20 milliárd értékű. A kormány, a városi tanács és a közgyűlés lázasan keresi a bűnbakot. Külföldön. Japánban a mult héten lezajlott földrengés 3.274 ember életébe került. — Talán csak a világháború kitörése előtt látogatták úgy egymást államférfiak s kötötték a békét célzó szerződéseket, mint mostanában. Meglepőbbnél meglepőbb szerződé­sek hire pattan ki napról-napra. Ki hitte volna még egy évvel ezelőtt, mikor Mussolini a római városház erkélyéről fenyegette Németországot, hogy a két ország egy év múlva szövetséges lesz. Vagy Lengyelország és Litvániáról ki hitte volna, hogy oly megértéssel tudnak valaha egy­mással szövetségről tárgyalni, mint most teszik ? És szegény hazánkról elmondhattuk- e csak két évvel ezelőtt is, hogy ilyen kapósak leszünk, hogy versengjenek volt ellenségeink szö­vetségünkért. Ez a nagy buzgóság a szövets/g keresés terén új vihar előszele, mely úgy látszik Kína felől fenyegeti az angolokat. B/zrw 6TOJ?S. £NYH e OOKOIÍDJ* o> MASMAlTCao Dr. Proltászka püspök beszédei az úrin6k lelkigyakorlatain. Programmszerfileg 14 én este 6 órakor kezdődött az első lelkigyakor­lat, mely alkalommal a zárda dísz­terme teljesen megtelt, s így volt ez egész csütörtök estig. Lenyűgözte a hallgatóságot a kiváló, híres szónok meggyőző hite. s alkalma volt a hallgatóságnak a legbensőbb vallási kérdéseket a legszebb szónoki stí­lusban élvezni. Igazi mély lelkigyakor­latok voltak ezek a napok, amelyek­nek hatása nem veszhet el nyom nélkül a lelkekben. Az első nap a lelki békéről beszélt, amit mindenki megtalálhat, ha keresi az Istent, a Végtelent. A nagy filozófus, Balnies magas hegyre ment, hogy közelebb jusson a Végtelen fogalmához. A mi lelkünk is végtelen, igénye a Szellemi fény, a Levegő^ Az élet egyúttal nagy . titok is, sok a rejtély; ha az éjsza- © D kát ércz:ük, Murüló szép képe jusson eszünkbe Istenes Szt. János- ftnnnnn ról, ki nehéz beteget visz sötét éj- 800000 szakában s Krisztus világít neki. lárvái Most nagyböjtben vagyunk, érezzük 60 0­c a penitencia szent szellemét, s vala- M eg* mint az árkok déli oldalán már van Bezeréd virág, úgy a mi lelkünkbe is jöjjön a tavasz, a kibontakozás. Kedden az elhagyatottság síüksé ges érzetéről beszélt, mely közelebb visz bennünket a Végtelenhez, a nagy Titokhoz, a Fölségeshez; meg­érezzük az elhagyatottságban, hogy Vele viszonyban vagyunk, Hozzá közünk van, s tudatára ébredünk, regnó mily súlyúak ezek az örökkévalóság­ban, érezzük: több vagyok, mint tjjzIlElj az egész világ, s nekem ezt a mél- b4rlu tóságot el kell fogadnom. A lélek & fajsúlya fölségesebb, fölfelé törőbb flflgjgj mindennel. A viszony legyen az Úr pápa Jézus Krisztussal, hogy átadom ma- ' w gam eszemben, hitemben, erkölcsöm- Kályhák ben. Mi az ember ? Isteni mértékek átalakftá átplántálása életünkbe. Senki sem és itttá mondhatja életét céltalannak; tar­talma : nagy akarások, nagy lendü­letek, s az az öntudat, hogy Isten­nek szolgálok. Higyj Istenben, add magad oda, ragaszkodjál Hozzá szivszakadásig, s muzsika lesz léted. Legyen lelkünk tisztelettől inficiált lélek. Szép példáját adta IX. Szent Lajos király, kövessük s vallásos­ságunknak jó alapja lesz. Szerdán a vezérgondolat az evan­gélium volt; ez a világtörténelem­ben az érték, a gyöngy; ezt Krisz­tus adta a világnak, s mi Krisztus világosságának verőfényében állunk. Az evangéliumot élni kell, mi vég­telen értékek vagyunk, meg kell becsülni magunkat, kik ily nagy misztériumot, az emberi lelket hord • juk. Az hozza ki az igazi gyöngyöt, aki mindent, még életét is odaadja érte. Hallgassunk Krisztusra, hozzuk egy dalra lelkünket; ez az igazi húsvéti szózat, ez az evangélium. Két hegyet látunk, egyik csupa grá­nit, másik csupa virág; egyik a Sínai, másik a nyolcboldogság hegye. Ott a törvényalkotó Istenség, itt a es: H Belvárosi Katta. Kör e hó 20-án d. u

Next

/
Thumbnails
Contents