Pápa és Vidéke, 24. évfolyam 1-52. sz. (1927)

1927-09-18 / 38. szám

tegséget Magyarországba bc ne hurcolják. Külföldön. Mar dini gróf párisi olasz alkonzutt egy elmebajosnak látszó bányamunkás agyonlőtte. Francia hangok is hallatszanak már a trianoni béke revíziója érdekében. Louis Villát francia egyetemi tanár magyarbarát cikket irt egy francia folyóiratban. Duraut képviselő pedig a Daiiy Maiiban nyilatkozott mellettünk. Igen Örvendetes jelenség, hogy végre a franciák is kezdik felismerni a velünk történt igazságtalanságokat. Szerbiában megtörténtek a képviselő választások. Kellő óvóintézkedések és hivatalos erőszak mellett természetesen nagy többséget szerzett a kormány. Minket magyarokat anynyiból érdekel a választás, hogy két magyar ember is tagja lesz a belgrádi szkupstinának. Apponyi Albert gróf a Népszövetség genfi ülésén gyönyörű beszédet mondott a magyar helyzetről. Vasúti közlekedésünk jövője, Már évek óta ki sért rossz álom ként, mely városunk jövő fejlődésére sötét árnyékként nehezedik, annak a lehetősége, hogy a MÁV. a Szombathely—Budapest közötti gyorsvonat! forgalmat Pápa mellőzésével a Szombathely—Celldömölk—Székesfehérvár—Budapest közötti útvonalon fogja lebonyolítani. Sokáig nem hittünk ennek a veszedelemnek komoly voltában, mígnem most már befejezett ténykényt emlegetik, mint olyan vasutpolitikai programmot, amely a legközelebbi jövőben megvalósításra kerül. Már a kompromisszumot is emlegetik, amely a pápaiak érzékenységét van hivatva leszerelni, hogy t. i. a ma meglévő két gyorsvonatpárnak egyike megmaradna a mai vonalon s csak a másikat helyeznék át a Celldömölk—Székesfehérvár közötti első rendű vonallá kiépítendő sínpárra. A kérdés itt van előttünk, ha azt nem akarjuk, hogy későn ébredve már helyre nem hozható befejezett tények előtt álljon városunk, akkor valamit tennünk is kell, mert ölhetett kézzel a sült galambot ugyan hiába várjuk, az ilyen várakozás mellett senki sem veszi észre a mi veszélyben forgó egyetemes városi érdekeinket. Hogy a vasút ma és még belátható száz éven belül mit jelent egy városnak, arra nem kell sok szót pazarolni. Vasúti gócponttá megtett jelentéktelen helyek egy-két évtized alatt empóriumokká nőtték ki magukat, mig városok, amelyek elhárították maguktól a vasutat, vagy fekvésüknél fogva nem kerültek bele a főbb közlekedési vonalakba, ugyanannyi idő alatt jelentőségüket vesztve, a csendes visszafejlődés irányzatába estek vissza. Nem lehet tehát kétséges senki előtt, hogy egy ilyen vasúti visszafejlesztés városunk közlekedésügyi és azzal egész forgalmi jelentőségét lényegesen lecsökkentené és rövid időn beiül az amúgy is nehézségekkel küzdő gazdasági életünket megbénítaná. Már pedig azzal a ténnyel, hogy a Celldömölk-Székesfehérvár közötti vasúti vonal elsőrendű vonallá lép elő, feltétlenül számolnunk kell. Számolnunk kell pedig nemcsak azért, mert a Szombathely—Budapest közötti vasúti távolság Pápán és Győrön keresztül 267 km„ mig ugyanazon két város között Székesfehérváron keresztül 226 km., tehát több mint 40 km-rel kevesebb, nemcsak azért, mert Veszprém élni és fejlődni akar és Veszprém képviselője Vass miniszter, aki kerülete közérdekeit a legnagyobb mértékben támogatja, hanem ezeknél sokkal fontosabb közérdek kívánalmai miatt is, Ma ugyanis az ország felső nyugati részét Budapesttel csak a Szombathely—Pápa—Győr—Budapesti vonal köti össze, egy olyan vonal, amelyet a csehek Komárom előtt és után hosszú szakaszon közvetlen tüzérségi tüz alatt tarthatnak, amely teháf mint stratégiai vonal számításba nem jöhet. Egy ilyen vonalra pedig az ország védelmi biztonsága végett feltétlenül szükség van, mert ez a Dunántúl megtartásának az alfája az esetre, ha védenünk kell magunkat valamely külső, vagy belső ellenség eilen. Ezen a fogyatékosságon tehát se gíteni kell és Pápa városa megmozgathat minden követ, nem fogja meggátolhatni ennek az országos ér deknek a megvalósulását, nem is szólva arról, hogy erkölcsileg is képtelenség lenne szembe helyezkedni egy ilyen fontos nemzetvédelmi eszköz kiépítésével. Ebben a harcban, ha egyáltalában botorul felvennénk a harcot, csak mi bukhatnánk el, még pedig nem is a becsület mezején. Más megoldás után kell tehát néznünk, amire most hála Istennek, kitűnő alkalmunk is van a főváros elektromos központjának kiépítése révén. Ezt a központot, mint köztudomású dolog, Bánhidán építik fel, amivel ez az eddig másodrangú fontossággal biró állomás elsőrendű jelentőségre tesz szert. Nekünk Bánhidával közvetlen vasúti összeköttetésünk van a Pápa— Bánhida helyiérdekű vasút alakjában, adva van tehát a lehetőség a vasutpolitikai problémánk megoldására. A távolság Szombathely—Pápa— Bánhida—Budapest Kelenföld között 227 km., tehát pontosan 1 km.-rel több, mint Szombathely—Celldömölk—Székesfehérvár—Budapest között. Ez nem távolság akkor, ha országos viszonylatú közlekedési problémák megoldásáról van szó. Ez a vonal keresztül szeli a Bakonynak legkulturáltabb részét, a kisbéri állami birtokot érinti és közvetlenül beletorkolik a bánhidai szénvidékbe. Közgazdasági jelentősége éppen akkora, mint stratégiai fontossága, nem is szólva arról, hogy Veszprémvarsányon keresztül egy nagy vidéknek teszi könnyen lehetővé a Balaton megközelítését. A kiépítendő Pápa—Bánhidai vo na!, melynek első osztályú alépítménnyel való felszerelése nem jelent leküzdhetetlen pénzügyi akadályt, mindössze 94 km. hosszú, teháí egy beruházási programm keretén belül könnyen kíépíthető. A kereskedelmi miniszter úr már nyilatkozott, hogy a nagyvasutak elektrifikálása során első sorban a Budapest—Hegyeshalom közötti vonalra gondol, igazán semmi sem volna észszerűbb, mintha a második e téren a Bánhida—Pápa—Szombathelyi vonal lenne. Hiszen ezen vonal kiindulási, vagy ha úgy tetszik, végállomása ^Bánhidán, az elektromos centrálé középpontjában fekszik, ahonnét akkor már majd Budapestig meglesz az elektromos nagy vasút s így kis költséggel egy egész országrész kapcsolódnék a modern közlekedés egy nagyszerű eszközével, a villanyos nagyvasutíal Pesthez. Ez a megoldás az országnak a Bakony hegység könnyű megközelítését, egy n2gy vidéknek a fővároshoz kapcsolását, elsőrendű stratégiai vonalat, Pápa városnak pedig a jövő fejlődés lehetőségét jelentené. Énnek az itt felvetett gondolatnak visszhargot kell kiváltania Pápa város képviselőtestületében, a város ipari és kereskedelmi érdekképviseleteiben és a pápai járás bakonyaljai községeiben, mert ezeknek együttes és komoly érdeke, hogy vasúti közlekedésünk megváltoztatásával másodrangú provinciális fészekké ne sülyedjünk, Ha kellő erővel és kellő helyen lépünk fel, az eredmény ei nem ma radhaí. ez az eredmény pedig egyetemes városi érdeket jelent. Dr. Sulyok DtxsS. Leventéink Veszprémben. Folyó hó 11-én volt Veszprémben a vármegyei leventeve rseny, melyen a megye minden faluja kerületenkint összevonva képviselve volt. A mintegy 2000 levente teljesen betölté a MOVE sportpályáját, hatalmas tömegénél fogva is impozáns képet nyújtott a 4000 főre becsülhető nézőközönségnek. A pápai Leventeegyesület a hazafias cé! érdekébea minden telhető á'dozatkészséggeí vonult föl a megye székhelyére és 40 tagú zenekarával, fehérbe öltözött "magyar cimeres csapatával, valamint a kisérő 60 gyönyörűen festő magyarruhás pápai kislánnyal megadta az ünnepélynek azt a pompát, mely a fásult sziveket is megtöltötte hazafias érzéssel, fölébreszté, de magához is vonta a nagyközönség lelkesedését. Csapatainkat reggel 8 órakor Horváth Lajos dr. alispán úr fogadta az állomáson, majd zeneszóval a városban körülvonulva, 9 órakor a ouzapiacon gyülekezett megyei leventékhez csatlakoztak és együttesen hosszú vonalban indultak a MOVE sportpályára, hol akkor már nagyszámú közönség várta a leventeverseny főpróbáját. Próba után a csapatok templomba mentek, majd az egész várost betöltve lelkes éneklésükkel, vonultak ebédre. A déluiáni ünnepélyre a pálya minden elfoglalható helye megtelt közönséggel. Három órakor a pápai zenekar nyomában 60 magyarruhás lány nyitotta meg a fölvonulást, mely után Veszprém és a többi leventecsapatok között a pápai leventék kiemelkedő jó 45 tagú csapata következett. A tribün előtt elvonulva piros, fehér és zöld zsebkendőkkel üdvözölték a lányok a lelkes közönséget, mig a leventecsapatok azután a tribünnel szemben római üdvözléssel oszlopokban álltak föl. A zenekar a Himnuszba kezdett, mire hazafiúi áhítatba merülő csönd borult a mozdulatlan tömegre. Dr. Horváth Lajos alispán igaz magyar érzéstői áthatott beszéddel üdvözölte a közönséget és a magyar jövendő nagy feladataira buzdította a leventéket. „Szebb jövőt* kivánva fejezte be beszédét, melyre több ezer torok dörögte vissza az .Adjon Istent". Majd az ,Ég a kunyhó, ropog a nád" dallama hangzott föl, melyre 2000 levente és a magyarruhás lányok végezték bámulatos pontossággal és óriási sikert elért szabadgyakorlataikat. Utána 80 szebbnél szebb gula és a lányok élőképeiben gyönyörködött a közönség, majd a pálya négy pontján megindultak az NEUBAUER FERENC nrí és n6i divatárúháza PÁPA, KOSSUTH LAJOS-UTCA 32. SZÁM. (A postapalotával szemben.) Nagy válazték: Férfi és női febérnemüekben. A legdivatosabb harisnyák, nyakkendők, bőrkeztyűk, sapkák, eső- és napernyők, sétabotokban. Csipkék, hímzések és szalagokban. Kötött, szövött és rövidárúkban. Menyasszonyi koszorúk és fátyolokban. Bőröndök és bórdíszműárókban. Nagy raktár játékárfkban. Szabott árak. Szolid és pontos kiszolgálás.