Pápa és Vidéke, 24. évfolyam 1-52. sz. (1927)

1927-09-18 / 38. szám

tegséget Magyarországba bc ne hur­colják. Külföldön. Mar dini gróf párisi olasz alkonzutt egy elmebajosnak látszó bányamun­kás agyonlőtte. Francia hangok is hallatszanak már a trianoni béke revíziója érde­kében. Louis Villát francia egyetemi tanár magyarbarát cikket irt egy francia folyóiratban. Duraut képviselő pedig a Daiiy Maiiban nyilatkozott mellettünk. Igen Örvendetes jelenség, hogy végre a franciák is kezdik fel­ismerni a velünk történt igazság­talanságokat. Szerbiában megtörténtek a képvi­selő választások. Kellő óvóintézkedé­sek és hivatalos erőszak mellett ter­mészetesen nagy többséget szerzett a kormány. Minket magyarokat any­nyiból érdekel a választás, hogy két magyar ember is tagja lesz a belgrádi szkupstinának. Apponyi Albert gróf a Népszövet­ség genfi ülésén gyönyörű beszédet mondott a magyar helyzetről. Vasúti közlekedésünk jövője, Már évek óta ki sért rossz álom ként, mely városunk jövő fejlődésére sötét árnyékként nehezedik, annak a lehetősége, hogy a MÁV. a Szom­bathely—Budapest közötti gyors­vonat! forgalmat Pápa mellőzésével a Szombathely—Celldömölk—Székes­fehérvár—Budapest közötti útvonalon fogja lebonyolítani. Sokáig nem hittünk ennek a ve­szedelemnek komoly voltában, míg­nem most már befejezett ténykényt emlegetik, mint olyan vasutpolitikai programmot, amely a legközelebbi jövőben megvalósításra kerül. Már a kompromisszumot is emlegetik, amely a pápaiak érzékenységét van hivatva leszerelni, hogy t. i. a ma meglévő két gyorsvonatpárnak egyike megmaradna a mai vonalon s csak a másikat helyeznék át a Celldö­mölk—Székesfehérvár közötti első rendű vonallá kiépítendő sínpárra. A kérdés itt van előttünk, ha azt nem akarjuk, hogy későn ébredve már helyre nem hozható befejezett tények előtt álljon városunk, akkor valamit tennünk is kell, mert ölhe­tett kézzel a sült galambot ugyan hiába várjuk, az ilyen várakozás mel­lett senki sem veszi észre a mi ve­szélyben forgó egyetemes városi ér­dekeinket. Hogy a vasút ma és még belát­ható száz éven belül mit jelent egy városnak, arra nem kell sok szót pazarolni. Vasúti gócponttá megtett jelenték­telen helyek egy-két évtized alatt empóriumokká nőtték ki magukat, mig városok, amelyek elhárították maguktól a vasutat, vagy fekvésük­nél fogva nem kerültek bele a főbb közlekedési vonalakba, ugyanannyi idő alatt jelentőségüket vesztve, a csendes visszafejlődés irányzatába estek vissza. Nem lehet tehát kétséges senki előtt, hogy egy ilyen vasúti vissza­fejlesztés városunk közlekedésügyi és azzal egész forgalmi jelentőségét lényegesen lecsökkentené és rövid időn beiül az amúgy is nehézségek­kel küzdő gazdasági életünket meg­bénítaná. Már pedig azzal a ténnyel, hogy a Celldömölk-Székesfehérvár közötti vasúti vonal elsőrendű vonallá lép elő, feltétlenül számolnunk kell. Szá­molnunk kell pedig nemcsak azért, mert a Szombathely—Budapest kö­zötti vasúti távolság Pápán és Győ­rön keresztül 267 km„ mig ugyan­azon két város között Székesfehér­váron keresztül 226 km., tehát több mint 40 km-rel kevesebb, nemcsak azért, mert Veszprém élni és fejlődni akar és Veszprém képviselője Vass miniszter, aki kerülete közérdekeit a legnagyobb mértékben támogatja, hanem ezeknél sokkal fontosabb közérdek kívánalmai miatt is, Ma ugyanis az ország felső nyu­gati részét Budapesttel csak a Szom­bathely—Pápa—Győr—Budapesti vo­nal köti össze, egy olyan vonal, amelyet a csehek Komárom előtt és után hosszú szakaszon közvetlen tüzérségi tüz alatt tarthatnak, amely teháf mint stratégiai vonal számításba nem jöhet. Egy ilyen vonalra pedig az ország védelmi biztonsága végett feltétlenül szükség van, mert ez a Dunántúl megtartásának az alfája az esetre, ha védenünk kell magunkat valamely külső, vagy belső ellenség eilen. Ezen a fogyatékosságon tehát se gíteni kell és Pápa városa meg­mozgathat minden követ, nem fogja meggátolhatni ennek az országos ér deknek a megvalósulását, nem is szólva arról, hogy erkölcsileg is kép­telenség lenne szembe helyezkedni egy ilyen fontos nemzetvédelmi esz­köz kiépítésével. Ebben a harcban, ha egyáltalában botorul felvennénk a harcot, csak mi bukhatnánk el, még pedig nem is a becsület mezején. Más megoldás után kell tehát néznünk, amire most hála Istennek, kitűnő alkalmunk is van a főváros elektromos központjának kiépítése révén. Ezt a központot, mint köz­tudomású dolog, Bánhidán építik fel, amivel ez az eddig másodrangú fon­tossággal biró állomás elsőrendű je­lentőségre tesz szert. Nekünk Bánhidával közvetlen va­súti összeköttetésünk van a Pápa— Bánhida helyiérdekű vasút alakjában, adva van tehát a lehetőség a vasut­politikai problémánk megoldására. A távolság Szombathely—Pápa— Bánhida—Budapest Kelenföld között 227 km., tehát pontosan 1 km.-rel több, mint Szombathely—Celldö­mölk—Székesfehérvár—Budapest kö­zött. Ez nem távolság akkor, ha országos viszonylatú közlekedési problémák megoldásáról van szó. Ez a vonal keresztül szeli a Ba­konynak legkulturáltabb részét, a kisbéri állami birtokot érinti és köz­vetlenül beletorkolik a bánhidai szén­vidékbe. Közgazdasági jelentősége éppen akkora, mint stratégiai fontos­sága, nem is szólva arról, hogy Veszprémvarsányon keresztül egy nagy vidéknek teszi könnyen lehe­tővé a Balaton megközelítését. A kiépítendő Pápa—Bánhidai vo na!, melynek első osztályú alépít­ménnyel való felszerelése nem jelent leküzdhetetlen pénzügyi akadályt, mindössze 94 km. hosszú, teháí egy beruházási programm keretén belül könnyen kíépíthető. A kereskedelmi miniszter úr már nyilatkozott, hogy a nagyvasutak elektrifikálása során első sorban a Budapest—Hegyeshalom közötti vo­nalra gondol, igazán semmi sem volna észszerűbb, mintha a második e téren a Bánhida—Pápa—Szombat­helyi vonal lenne. Hiszen ezen vonal kiindulási, vagy ha úgy tetszik, vég­állomása ^Bánhidán, az elektromos centrálé középpontjában fekszik, ahonnét akkor már majd Budapes­tig meglesz az elektromos nagy vasút s így kis költséggel egy egész országrész kapcsolódnék a modern közlekedés egy nagyszerű eszközé­vel, a villanyos nagyvasutíal Pesthez. Ez a megoldás az országnak a Bakony hegység könnyű megközelí­tését, egy n2gy vidéknek a főváros­hoz kapcsolását, elsőrendű stratégiai vonalat, Pápa városnak pedig a jövő fejlődés lehetőségét jelentené. Énnek az itt felvetett gondolatnak visszhargot kell kiváltania Pápa város képviselőtestületében, a város ipari és kereskedelmi érdekképvisele­teiben és a pápai járás bakonyaljai községeiben, mert ezeknek együttes és komoly érdeke, hogy vasúti közle­kedésünk megváltoztatásával másod­rangú provinciális fészekké ne sülyed­jünk, Ha kellő erővel és kellő helyen lépünk fel, az eredmény ei nem ma ­radhaí. ez az eredmény pedig egye­temes városi érdeket jelent. Dr. Sulyok DtxsS. Leventéink Veszprémben. Folyó hó 11-én volt Veszprémben a vármegyei leventeve rseny, melyen a megye minden faluja kerületenkint összevonva képviselve volt. A min­tegy 2000 levente teljesen betölté a MOVE sportpályáját, hatalmas töme­génél fogva is impozáns képet nyúj­tott a 4000 főre becsülhető néző­közönségnek. A pápai Leventeegyesület a haza­fias cé! érdekébea minden telhető á'dozatkészséggeí vonult föl a megye székhelyére és 40 tagú zenekarával, fehérbe öltözött "magyar cimeres csa­patával, valamint a kisérő 60 gyö­nyörűen festő magyarruhás pápai kislánnyal megadta az ünnepélynek azt a pompát, mely a fásult szive­ket is megtöltötte hazafias érzéssel, fölébreszté, de magához is vonta a nagyközönség lelkesedését. Csapatainkat reggel 8 órakor Hor­váth Lajos dr. alispán úr fogadta az állomáson, majd zeneszóval a város­ban körülvonulva, 9 órakor a ouza­piacon gyülekezett megyei leventék­hez csatlakoztak és együttesen hosszú vonalban indultak a MOVE sport­pályára, hol akkor már nagyszámú közönség várta a leventeverseny fő­próbáját. Próba után a csapatok templomba mentek, majd az egész várost betöltve lelkes éneklésükkel, vonultak ebédre. A déluiáni ünnepélyre a pálya minden elfoglalható helye megtelt közönséggel. Három órakor a pápai zenekar nyomában 60 magyarruhás lány nyitotta meg a fölvonulást, mely után Veszprém és a többi levente­csapatok között a pápai leventék kiemelkedő jó 45 tagú csapata kö­vetkezett. A tribün előtt elvonulva piros, fe­hér és zöld zsebkendőkkel üdvözöl­ték a lányok a lelkes közönséget, mig a leventecsapatok azután a tri­bünnel szemben római üdvözléssel oszlopokban álltak föl. A zenekar a Himnuszba kezdett, mire hazafiúi áhítatba merülő csönd borult a moz­dulatlan tömegre. Dr. Horváth Lajos alispán igaz magyar érzéstői áthatott beszéddel üd­vözölte a közönséget és a magyar jövendő nagy feladataira buzdította a leventéket. „Szebb jövőt* kivánva fejezte be beszédét, melyre több ezer torok dörögte vissza az .Adjon Is­tent". Majd az ,Ég a kunyhó, ropog a nád" dallama hangzott föl, melyre 2000 levente és a magyarruhás lá­nyok végezték bámulatos pontosság­gal és óriási sikert elért szabad­gyakorlataikat. Utána 80 szebbnél szebb gula és a lányok élőképeiben gyönyörködött a közönség, majd a pálya négy pontján megindultak az NEUBAUER FERENC nrí és n6i divatárúháza PÁPA, KOSSUTH LAJOS-UTCA 32. SZÁM. (A postapalotával szemben.) Nagy válazték: Férfi és női febérnemüekben. A legdivatosabb haris­nyák, nyakkendők, bőrkeztyűk, sapkák, eső- és napernyők, sétabotokban. Csipkék, hímzések és szalagokban. Kötött, szövött és rövidárúkban. Menyasszonyi koszorúk és fátyolokban. Bőröndök és bórdíszműárókban. Nagy raktár játékárfkban. Szabott árak. Szolid és pontos kiszolgálás.

Next

/
Thumbnails
Contents