Pápa és Vidéke, 24. évfolyam 1-52. sz. (1927)

1927-06-19 / 25. szám

ménynek előbb vagy utóbb el kell következnie. Ezután arról beszél, hogy a kormánynak legyen elsőrendű kötelelessége, hogy az adó feleslegből necsak a városok csinosítására költsön, — mert bár ez is szükséges — hanem pótolja belőle azokat a mulasztásokat, amiket a faluval szemben eddig elkövettek. Hozza rendbe az elhanyagolt utakat, karolja fel a községi állategészségügyet, állítson fel mezőgazdasági továbbképző tanfolyamokat. Legyen gondja a mezőgazdasági hitelkérdés rendezésére. Szállítsa le a mezőgazdák adókulcsát, hisz az gyermekeinek katonasorba való állításával úgy is háromszorosan- négyszeresen adózik. A mindvégig nagy figyelemmel és érdeklődéssel kisért beszédét be nem fejezhette, mivel az iparosgyűlésre kellett mennie. Meleghangú beszédének végén arra kéri hallgatóit, hogy legyenek ők is harcosai a keresztény nemzeti politikának, amely kiterjeszti gondoskodását a társadalom minden osztályára. Iparosgyűlés a Polgári Kör kerthelyiségében. Délután Va5 órakor iparosgyűlés volt a Polgári Kör kerthelyiségében, mintegy 500 főnyi iparos jelenlétében. Szónokok voltak: dr. Czettler Jenő egyetemi tanár, országgyűlési képv. és Haller István. Czettler Jenő a keresztény iparosság szervezkedésének szükségességéről beszélt. Találó példákkal bizonyította, mit tehetne a magyar iparosság, ha szervezete kellőképen ki lenne építve. Megyéspüspökünk megtisztelte ezt a gyűlést is megjelenésével. Az iparosság nevében Trauner Lipót üdvözölte, mire a megyéspüspök Czettler beszédébe kapcsolódva hangsúlyozta a keresztény iparosság szervezkedésének szükségességét. Utána általános éljenzés közepette Haller István országgyűlési képviselő így kezdte nagyhatású beszédjét: Volt olyan időszak, amikor a kormányokat indusztriálódási láz szállotta meg. És ebben a lázban nem nézték meg, milyen ipar való nekünk és milyen nem. Nem a kézműipar tett-e bennünket már 500—600 évvel ezelőtt is hiressé ? Úgy ez teheti megint a magyar ipart becsültté és nevessé. Mert a külföldi gyáripar különbet produkál, mint a miénk. Kézműiparunk azonban felveszi a versenyt a külfölddel is. A politika sokáig a gyáripar fej lesztése tervének volt rabja. Az iparosság folyton pusztult. Tönkretette őket a tisztességtelen konkurencia. Most végre azon az úton vannak a politikusok, hogy belátják ostobaságukat és átnyergelnek az iparos politikára és keresik az orvosságot. Az orvosság, a megerősödés módfának megkeresése az iparosok feladata. Ha megtalálták, győzzék meg róla képviselőiket és azok tűzön vizén keresztül is harcolnak érte. Haller két módot vázol; a szociá ]is biztosítás megszervezését és a kereskedelmi szerződés teljes meg változtatását. Mit a honi kisipar termelni képes, pártfogolják úgy, hogy magas vámokat szabjanak rá. Kéri az iparosokat, hogy egyesül jenek, hányják vessék meg a gyógyulás föltétlen ható módját, teremtse nek közszellemet, győzzék meg p>li tikusaikat és ök készséggel harcolnak elveikért t Az iparosok elnöke a gyűlést — Hallernek mondott köszönete után — bezárta. Hunyady Ferenc gróf beszéde a kath. intelligencia feladatairól. A kath. Intelligencia gyűlése a bencés reálgimnázium udvarán. A kath. intelligencia gyűlése a bencés reálgimn. udvarán volt d. u. Va 5 órakor. A gyűlést dr. Niszler Teodőz bencés igazgató nyitotta meg. Meleg szavakkal üdvözölte a gyűlés szónokait: Hunyady Ferenc grófot és dr. Bendy Nándort, a kath. mozgalmak lelkes, fáratdságot nem ismerő vezérférfiait. Majd rátért a pápai katholikusok helyzetének ismertetésére. Hogy a pápai kath. intelligencia még nem jutott el hivatása ma* gaslatára, azt részben a régebbi idők mulasztásaiból, részben külső okokból : intézmények hiányából és a gazdasági helyzetből lehet megérteni. De a közönség élénk érdeklődése és a jelenleg folyó komoly • munka azt bizonyítja, hogy a pápai kath. intelligencia fölfelé tör és biztosítani akarje magának azt a helyet, mety számarányánál fogva méltán megilleti. Felkéri Hunyady Ferenc grófot, segítse beszédjével a helybeli kath. középosztályt a fölfelé törekvés munkájában és kapcsolja bele a országos kath. reformmozgalomba. Hunyady Ferenc gróf beszédében a kathoiicizmussal, mint 2000 év óta legnagyobb tömegmozgalommal foglalkozik, hogy belőle a ma szükséges kath. világfelfogást vázolja. Első pillantása a katholikumnak jelen helyzetére esik Magyarországon. A nagy konstruktív erők aláásásara törekvő titkos faktoroktól ered — gyanítása szerint — az a sokszor hallható nézet, hogy a nemzeti Magyarországnak a katholikusok csak másodrendű támaszai a jogaiért folytatott évszázados harcokban, az áldozók a protestáns egyház tagjai voltak. Ha e nézetet az utolsó másfél század küzdelmeire nézve el is fogadjuk, joggal kérdezhetjük, hol állottak a protestáns testvéreink akkor, mikor mi koronás királyunkkal vállvetve folytattunk heroikus harcokat a nemzet létéért. „Ha ők a nemzet jogait védték a nemzettel szemben, mi nemzeti fennmaradásunkért küzdöttünk a török ellen/ Egy másik, újra felszínre jutott szemrehányás, hogy internacionáiisak vagyunk, egy nemzetközi érdekközösségnek kívülről irányított tagjai. Ezzel szemben megjegyzendő, hogy a kath. egyház nem nemzetközi, ha nem nemzetek feletti intézmény, mert az emberi életet olyan vonatkozások ban irányítja, melyek mindennapi problémákon felülállanak, tudniillik balhatatlan lelkünkre vonatkoznak. „Ha Hegedűs Lóránt érdemnek tudja be, hogy a reformátusok angol es amerikai érdekkapcsolatuk által legjobban védnetik a magyar nemzet életjogait, akkor joggal hivatkoz ha unk arra, hogy mi egy 2000 eves konzervatív és nemzetfenntartó alapüKon nyugvó közösségnek tekin télyes tagjai, e közösség erkölcsi erejét minden igazságos ügyben Magyarország mellé tudjuk állítani.* A destruktív elemek egymásközt nyilvánosán is, de főkép titkosan minck'g igyekeztek a keresztény ele mek Közt gyűlöletet szitani s amikor ezek egymás marcangolásaban elfáradtak, igyekeztek a vezetést ma gu hoz ragadni és eszméiket valóra Vi>tani. A konzervatív elemeknek is m g kellene tehát találni nemzet közi kapcsolataikat, hogy lehetetlenné téve az egész emberiség ellensegeinek fáradozását, egymást megértve és megbecsülve sajat nemzetiségük üdvét hatásosan munkálhassák. A föntebb említett téves nézetek mindenkit meggyőzhetnek arról, hogy a katholikum ma Magyarországon az üllő szerepét tölti be. Elhanyagoltak, háttérbeszorítottak vagyunk. A modern katholikus ember szívébe írt hármas alapelv veszélyben van, gyengül közéleti befolyásunk, bizonytalannak látszik a legitimizmus, akonzervatizmus csődje fenyeget főkép a gazdasági életben. Nem segíthet itt panasz, duzzogás, ősi magyar siralmi tempó, csak magunk segíthetünk korszerű és becsületes munkával. A katholikus intelligenciának ma kultűrmissziója és vallási missziója van, melyet a mindennapi életben szilárd állásfoglalással teljesíthet. Kell, hogy mindenki lerakja a maga kicsiny tégláját ott, ahova Isten az életben állította. „Azok fogják képezni a jövő Magyarország fundamentumát, kik lelkük idealizmusát megtudják tartani s ki hivatottabb erre, mint a katholikus intelligencia, mely Krisztus isteni Önmegtagadását a kath. egyház soraiban szolgálja." Ma katholikusnak lenni már nem heroizmus. Zichy Nándor és Prohászka alapvető munkája meghozta, hogy a katholikum sem a közéletben, sem a hitéletben nem tehet többé gúny tárgya. Többen vagyunk, erősebbek is lettünk, de éppen ezért súlyúnk tudatában megint bizonyos közönyösségbe estünk. A katholikus intelligenciának ez űj helyzetben is a régi tűzzel kell szolgálnia azt, amit hitélet és közélet szempontjából helyesnek tart. Mi tehát a kath. intelligencia feladata ? Először: átértése es átélése a kriszmsi tanításnak: a szeretetnek, megértésnek és békességnek. Ez mindenütt kötelessége a katholikusnak, de fokozottan kötelessége a sem egyfajú, sem egy vallású Magyarorszag katholikusainak. Második kő telesség a krisztusi életből való példaadás, mert ez az egyszerűbb nép számára szótlan nevelő munka. Harmadik feladat a katholikus szolidaritás kimélyíiése. Katholikus szeretet tel £s megértéssel keli kinek-kinek a saját hatáskörén belül azokkal a szociális bajokkal fogialkozni, melyekkel éppen találkozik. Végül a kaih. szolidaritás ápolása által kell men nél rugalmasabban beleilleszkedni az eccesia miiitans harci szervezetébe, mely szervezetét minden felforgatással szemben képes megvédeni. A beszéd végén foglalkozott a szóa szervezkedés módjával- Legnok alkalmasabbnak az egyházközségi szervezetet gondolja. Ez a küzdelemben nagy tömegerőt jelentene, megtanulnánk a szent célok érdekében egységesen és iskolázottan dolgozni, továbbá tisztán látnánk feladataink sorrendjét is. Az egyházközségi szervezet minden megmozdulást figye^ lemmel kisérhetne, magát mindig ellátná munkával. Megfelelne az Egyház szellemének. Legállandóbb szer^ vezet volna, mert minden katholikus beleszületik. Alkalmas a tömegek lekötésére és vezető emberek nevelésére. Végül ez volna a legbiztosabb út a régóta óhajtott és sokat sürgetett katholikus autonomia megvalósításához. Hunyady Ferenc gróf vaslogikával kidolgozott és irányokat mutató, eszmekeltő beszédét a megjelent közönség lelkes együttérzéssel fogadta és a nagyon szinpatikus főurat kitörő lelkesedéssel ünnepelte. A gyűlés második szónoka dr. Bendy Nándor volt Szomorúan állapítja meg, hogy a katholikusság újjáteremtésére alakult szervezetek megalakulásuk után elernyednek, nem szolgálják a maguk elé tűzött célt. E nagy hibának főokát abban látja, hogy a szsrvezkedés munkájában sok a tervszerűtlenség, szalmaláng és öntudathiány. A sok liga, szervezet mellett az intelligencia nem tudja, hol a helye, mi a teendője a katholikusság megerősödésnek megáj hodásának munkájában. A szervez kedésben azt tartja az alaptévedésnek, hogy sokan azt hiszik, ha megvan a temérdek katholikus szervezet (gazdaszövetség, tanoncoíthon, munkásszövetség, szívgárda stb.) akkor már a munka befejezéshez jutott. Pedig az említett kath. szervezetek mind csak keretek, melyeket lélekkel, tartalommal kell kitölteni. A szervezkedés belső megújhodás nélkül beteg, életképtelen. Öntudatos ka h. közvélemény kell e szervezetekbe tartalomnak, mely kiveti magából a betegség csiráit és megindítja a reorganizálás folyamatát. Meg kell változtatni az ország lelki képét. Ebben a nagyértékfi munkában mindenkinek fontos szerep jut. Nem védekezhetünk azzal, hogy nem kapunk részletes utasításokat és ezért nem tudunk tervszerűen dolgozni. Nem várunk senkitől rendkívüli, emberfeletti munkát. A mi programmunk a krisztusi evangélium, ezt mindé fi kinek ismernie kell, mellette mindenkinek hiven ki kell tartania. Ez a krisztusi evangélium megmondja minden egyes katholikusnak, mikor mit kell tennie. Csakhogy ránk is áll Macchiavellinek saját koráról mondott Ítélete: Korunk legfőbb baja, hogy Krisztust sem egészen el nem fogadta, sem teljesen el nem vetette. Megalkuvást nem szabad ismernünk az újraépítés munkájában. NEUBAUER FERENC uri és b5í divatárúháza PÁPA, KOSSUTH LAJOS-UTCA 32. SZÁM. (A postapalotával szemben.) Nagy választék: Férfi és női fehérnemüekben. A legdivatosabb harisnyák, nyakkendők, bőrkeztyűk, sapkák, eső- és napernyők, sétabotokban. Csipkék, hímzések és szalagokban. Kötött, szövött és rövidárukban. Menyasszonyi koszorúk és fátyolokban. Bőröndök és bőrdiszmöárúkbaa. Nagy raktár játékárúkban. Szabott árak. Szolid és pontos kiszolgálás.