Pápa és Vidéke, 24. évfolyam 1-52. sz. (1927)

1927-06-19 / 25. szám

örül annak, hogy pápai hivei a mai napon nyilvános vallomást tesznek hitükről. A mult század végén, mikor Franciaországban az intelligencia vallásos élete oly szomorú képet mutatott, egy francia püspök azt szokta feladni penitenciául gyónóinak, hogy az úrnapi körmeneten egyenesen az Oltáriszentség után menjenek. És milyen nehéz volt nekik megtenniök! Buzdította pápai hiveit erre a nyilt hitvallásra. Nyilatkozzék meg az egész életükben, gyermekeik nevelésében, olvasmányaikban egyaránt. Végül a jó sajtó támogatására hivta fel figyelmüket. Bankett a Griff-ben. A diszgyülés után 200 terítékes bankett volt a Griffben az előkelő vendégek tiszteletére. Ott láttuk városunk egész katholikus társadalmának képviselőit. A legelső felköszöntőt a polgármester mondotta, üdvözölve a város közönsége nevében a Főpásztor! és szónokokat. Nagy elismeréssel szólt a rendezőség munkájáról és különösen arról a nemes hangról, amellyel a szónokok a felekezeti béke szükségességét hangsúlyozták. Utána Németh József plébános üdvözölte a megyéspQspököt, és köszöntötte külön- külön az egyes szónokokat. Lillin József, a ker.szoc. szakszervezetek főtitkára köszönte meg a Főpásztornak a pápai keresztény munkásság iránti szeretetét. Beszédje további részében a munkásság megbecsülését és szere tétét kötötte a jelenlevők szivére. Dr. Magyarász Ferenc bakonykop pányi lelkész abból az alkalomból üdvözli Németh József plébánost, hogy már egy éve működik Pápán. Méltatta érdemeit, rövid ideig tartó munkásságának nagy eredményeit. A plébános közvetlen szavakkal köszönte meg a nem várt ünneplést. Dr. Sulyok Dezső a legifjabbak nevében beszélt, akik már annak az intelligenciának tagjai amely nyíltan és büszkén meg meg meri valí lani katholikus voltát. Megköszönte a rendezőség fáradozását és a legfiatalabbak nevében ígérte, hogy a munka nem lesz hiábavaló. A bankettről a különféle szakgyűlésekre mentek a szónokok és a közönség. Délutáni szakgyülések. Ezen az éton épültek fel a zárdák, kolostorok, kórházak és ha tovább megyünk, itt látjuk az iskolákat. Vagyis a tudományi is ez az ít szerezte meg nekünk. Az is régi igazság, hogy az államok sem fognak előbbre jutni, ha nem a kereszténység vezeti Őket Az államnak legfőbb kelléke á rend és a vagyon biztonsága. Mi katholikusok biztosan tudjuk, hogy ezt nem lehet megcsinálni, ha nem a vallási érzés vezérel bennünket. Ha nem tisztelünk vallása miatt minden embert, nem lehet igazi rend. Mindenki dolgozzék azon, hogy a hite jó legyen. Akkor nem keii annyi biró meg rendőr és a rend mégis biztos lesz. Az állam tartsa tiszteletben a kath. vallást műit ja, jelene és jövője miatt. A társadalom minden tagja, elkezdve a legalacsonyabbtól a legmagasabbik köteles dolgozni a hazáért. A szociáldemokraták Marx tanításait hirdetik. Mi nem Marx után indulunk, hanem egy régibb próféta után, aki vérével bizonyította be az igazságot. Mi nem azt fogjuk tartani, amit Marx hívei, hogy el kell venni attól, akinek van. Mi azt tartjuk, hogy becsületes és szorgalmas munkánkkal megszerezhetjük magunknak, amije szükségünk van. Nem az a hiba, hogy sok embernek van valamije, hanem hogy még többnek nincs semmije. Az állam a politikájával azt akarja, hogy mindenki tudjon boldogulni. Ha Isten ellátja az ég madarait táplálékkal, minket is el fog látni. — Krisztus tanítása szerint a társadalom minden embere egyforma és a jogai is kell, hogy egyformák legyenek. Csak egyetértéssel lehet igazi béke. Nem csak a felekezetek között kell béke, hanem az államok között is. Az országot és a világot csak úgy lehet megvédelmezni, ha mi katholikusok összefogunk és keressük az igazságot. A világhábotú után nem volt igazság. Mi magyarok érezzük azt legjobban. Elvették földjeinket, amelyekből az ország élt. Ti nagy nemzetek, ha féltek a kommunizmustól, állítsátok vissza régi helyzetünket, akkor képesek leszünk benneteket megvédeni. A Krisztus útján jöttünk. Büszkén valljuk hitünket, melynek igazságait már a katekizmusból is mindenki tudhatja. — Kerüljük a lélekrontó sajtótermékeket, mert sok szülő nem is tudja, hogy mi rontja el gyermekei lelkét. Nem is gondol arra, hogy az asztalon hagyott újság is elegendő arra, hogy egy fiatal lelket beszennyezzen. De sokszor még az ágynevezett ítélettel bíró embereket is megrontja az újság. Mert ha pl. egy fehérrahás leány megy hét kéményseprő közé, akkor nem a kéményseprők lesznek fehérebbek, hanem a leány ruhája lesz feketébb. Ha idefén kikerüljük a veszedelmet, távol tarthatjuk tőlünk az ördög hatalmát. Dr. Rott Nándor megyéspüspök záróbeszéde. A gyűlés végén dr. Rott Nándor megyéspüspök mutatott rá, mennyire Munkásgyulés a Ker. Munkásegyesfilet kerthelyiségében. A munkásgyűlést délután 3 órakor a Ker. Munkásegyesület keríhelyiségében tartották meg a pápai és környékbeli ipari és mezőgazdasági munkásságnak nagy érdeklődése mellett. A gyűlést Szalay Lajos kerületi titkár a magyar hiszekeggyel nyitotta meg és a keresztényszociálista munkásság nevében üdvözölte a gyűlésen megjelent dr. Rott Nándor főpásztort, mint a munkásügyek melegszívű pártfogóját, kinek atyai jósága és áldozatkészsége tette lehetővé, hogy Pápán a keresztény munkásságnak ma saját otthona van, ahol a munkástömegek kultúrális, valláserkölcsi, szociális és gazdasági előbbre jutásuk érdekében tevékeny munkát végezhetnek. Mi keresztény munkások — mondotta — nagy hálával tartozunk nemes szívű főpásztorunknak és ezt a nagy jóságát azzal kívánjuk meghálálni, hogy hűek maradunk Krisztushoz, az 0 egyházához és szívünk egész hevével ragaszkodunk a r

f. agyar hazához. Ezért dolgozunk, küzdünk s ezen eszmékért, ha kell, meg is halunk és ezen hitünkben és meggyőződésünkben köszöntjük körünkben megjelent kegyes Főpásztorunkat. Az üdvözlés után Kovárczik Mária dohánygyári munkásnő gyönyörű virágcsokrot nyújtott át beszéd kíséretében a főpásztornak, ki meghatódva mondott köszönetet a lelkes fogadtatásért és nagy figyelemmel kisért beszédben útmutatást adott a keresztény munkásságnak, amely felé haladnia kell, ha boldogulásukat el akarják érni. Az út, amely ide vezet, göröngyös és tövisekkel van szegélyezve, de célhoz vezet, ha Krisztus tanítását követtük és lépésről-lépésre megvalósítani igyekszünk mindazon kérdéseket, amelyek a munkásság szociális jólétének alapjául szolgálhatnak. Ezután Haller István mondott le* bilincselő beszédet, melyben a keresztényszociálista politikának a törvényhozásban gyakorolt eredményeit ismertette. Majd a szociális biztosítás kiterjesztésének szükségességét fejtegette és azon nézetének adott kifejezést, hogy a baleset és betegség elleni biztosítás praktikus megoldása után sorra kell hogy kerüljön az aggkori és nyugdíjbiztosítás is, mert a magyar irredentizmusnak azzal teszünk legnagyobb szolgálatot, ha Csonka- Magyarország dolgozó népét gazdaságilag felemeljük és erősítjük. A nagy hatást keltő beszéd után Lillin József, a ker.-szoc, szakegyesületek orsz, főtitkára a munkásság kultúrális haladásának szükségességét és feltételeit hangsúlyozta. Tobler János orsz. képviselő rámutatott a munkásság nehéz helyzetére, amely sok tekintetben a trianoni béke következménye. Végül a mezőgazdasági munkáskérdés megoldását sürgette és kitartó munkálkodásra buzdította a szervezett keresztényszociálista munkásságot. A mindvégig lelkes gyűlés a Himnusz eléneklésével nyert befejezést. GazdagyOlés a Róm. Kath. Olvasókör kerthelyiségében. Ugyancsak 3 órakor gazdagy ülés volt a Róm. Kath. Olvasókör kerthelyi ségében. A nagy helyiség alig tudta befogadni a pápai és vidéki gazdák nagy tömegét. A gyűlést Ruip Jenő elnök nyitotta meg. Igen talpraesett és találó szavakban mutatott rá arra, hogy Magyarország régente is agrárállam volt, ma méginkább az s hogy éppen ezért a földm&ves nép érdekeinek fölkarolását nemcsak számbeli arányuk, de még inkább nemzetfönntartó hivatását követeli. Az elnöki megnyitó szavaiba kapcsolta beszédét a szakosztály, másosodik szónoka, dr. Magyarász Ferenc bakonykoppányi ciszt. r. plébános, aki viszont a gazdaközönség szellemi műveltségének fokozásáról, a kulturális többtermelésről beszélt. Szavait a közönség gyakori helyeslése szakította meg, kivált mikor rámutatott arra, hogy a falusi fiatalságnak nevelésében milyen fontos szerepe van a leventemozgalomnak, mely abban a korban foglalkozik a fiatalság lelkével, mikor legégetőbb arra a szükség, s mikor régente jóformán senki és semmi sem törődött fiatal Ságunkkal. Magyarász beszéde után Borján Károly a kath. népszövetség főtitkára emelkedett szólásra. Beszédében fog lalkozott a gazdák szakszerű kérdéseivel és vallási érzületével. Hosszú tapasztalatainak konklúziója gyanánt azt a következtetést vonja le, hogy a magyar társadalom legvallásosabb rétege éppen a gazdatársadalom és mint ilyen, nemcsak a nemzetnek, hanem az egyháznak is hatalmas erőssége. De ennek az osztálynak a szellemi fejlődése még nagyon el van maradva, mind a külföld fö dmivelő népének műveltségétől, mind a magyar társadalom többi ré egének kultúrájától Állítását statisztikai adatokkal bizonyltja. Tehát műveltségének előmozdítása nemzeti és vallási szempontból is érdekünk és kötelességünk. Borján beszéde közben érkezett meg a gyűlésre dr. Rott Nándor megyéspüspök. Lelkesen éljenezték és Ruip Jenő elnök meleg szavakkal köszöntötte a főpásztort. A megyéspüspök a magyar gazdatársadalom szeretetétől áthatott beszédben köszönte meg az üdvözlést. Beszédének elhangzása után Haltér István meleg ünneplés és ováció között lép a pódiumra. Beszédének vezérfonala az a gondolat, akié a föld, azé a hatalom. Már most tudnunk kell, hogy a magyar gazdának történeti joga van Ősei földjéhez, tehát az övé a föld. De mégsem teljesen így van. A közelmúlt liberális politika iránya mesterségesen igyekezett kihúzni lába alól a földet, hogy így gyengítse és végül megfojthassa a társadalom eme rétegét. S tagadhatatlan, hogy politikájuknak volt több-kevesebb sikere, de ezek mégsem olyan végzetesek, hogy ne lehetne rajtuk céltudatos komoly munkával segíteni. Hogy a bajokat orvosoljuk, a nép számára kell politikát csinálni, amelynek principiuma, a földmívelők megvédése legyen. Ezt a gondolatot részben magáévá tette már a parlament is, s hogy sikere legyen munkájának, a gazdaközönségnek azt kell szeme eíőtí tartania, hogy olyan képviselőket küldjön a parlamentbe, akik ennek az eszmének lesznek harcosai. De nem szabad elcsüggednünk, ha munkájuknak jótékony hatását nem élvezhetjük is egyszerre, hisz az eredGyógynövényeit a legmagasabb napi áron vásárolunk! Ezidő szerint székfűvirág. szarkalábvirág, pipacsszirom, buzavirágsz

:rom, fehérárvacsalánvirágszirom, csalánlevél, kerekmályvalevél, orvosi bolyhos pemetefű, bodzavirág, később kőrisbogár, maszlaglevél, beléndeklevél és hársfavirág gyűjtendő. Szíveskedjék készletét minta kíséretében nekünk felajánlani és gyűjtéséről bennünket állandóan tájékoztatni. Csomagoláshoz a szükséges zsákokat mi adjuk és nagyobb mennyiséget a feladóállomáson veszünk át HYDROFLORA R.-T. gyógynövényosztálya 254 Budapest VI., Király-utca 12.