Pápa és Vidéke, 24. évfolyam 1-52. sz. (1927)

1927-06-19 / 25. szám

Társadalmi baiaink forrása a család romlása. Kongregáció* diszgyülés a zárdában. Szombaton d. u. 5 órakor mintegy a Katholikus Nap vigiliájaként a a helybeli kongregációk közös díszgyűlést tartottak a zárda tornatermében, dr. Rott Nándor megyéspüspök elnöklete alatt. A tornatermet zsúfolásig megtöltötte városunk intelligens férfi- és különösen hölgy közönsége. A zárdai növendékek Veni Sancteja és a megyéspüspök imája után Wimmer Károly pápai kamarás mondott megnyitó beszédet. Rámutatott arra, hogy a Boldogságos Szűz mindenütt ott volt Isten nagy gondolataiban. Ott volt a bűnbeesés utáni isteni ígéretben, ott volt a hosszá évezredek zsidó édesanyáinak mindennapi imádságaiban, ott volt a megtestesülés tény énéi és az isteni Mester jászolánál; ott volt a megváltás fényénél a kereszt alatt, de az Anyaszentegyházból sem hiányzott: ott volt születésénél az első Pünkösdkor, ott volt a katakombákban és a későbbi évszázadokban mindig és mindenütt, amikor és ahol az Egyház nagy dologra készült. Mi is nagy dolgokat akarunk: nagy gondolatokat akarunk magunkba szedni a Katholikus Napon. Ha azt akarjuk, hogy ezek a nagy gondolatok gyümölcsözők legyenek, hatás nélkül el ne röppenjenek, Szűz Máriáról kell megemlékeznünk és hozzá kell járulnunk a nagy nap vigiliáján. A kongregációs induló eléneklése után P. Bus Jakab S. J. tartotta meg ünnepi beszédét. Ma egy éve ötezer kongreganista jött össze Budapesten és a társadalmi bajok orvoslását lüzte ki legfőbb céljául. A pünkösdi tűz heve megkapta lelkünket. Ezt a pünkösdi tüzet akarjuk magunkban felébreszteni, hogy rávilágítsunk társadalmi bajaink forrására. ^ Társadalmi bajaink forrása a család megromlása, mert a család alapja a társadalomnak. A család Isten alkotása. Szeretettel és szeretetre alkotta. Remekelt az Isten, mikor megalkotta a jó hitvesi szívet, a jó apai szívet, a hű, mosolygó, engedelmes gyermeki szívet. Az örök élet fáját ültette Isten a földre, és leikévé az élet szeretetét tette. Azonban ezek a nagy isteni gondolatok eltörpültek a pogányság életében. Mivé lett a család, az apa, az anya, a gyermek a pogányságban ? A romlás egyre nagyobblett, ember annak gátat vetni nem tudott. Jézus Krisztus legnagyobb alkotása az volt, hogy a családot renoválta Isten gondolata szerint. Harminchárom évéből harminc évet a család megszentelésére fordított a názárethi ház rejtekében. A Karácsony ünnepe mutatja meg, mit tett Krisztus a családban. Erről beszél a karácsonyfa, mely megdicsőítette az élet fáját. És nézzünk körűi, mit akar tenni a modern világ Krisztus családjából. A Krisztus gondolata szerinti családot rabszolgaságnak mondta, elkövette azt a borzasztó dolgot, hogy a családot kivetkőztette az isteni gondolatokból, polgári hatóság elé hurcolta és polgári szerződéssé tette. És lett belőle a legnemtelenebb szerződés. Azt mondta, hogy kegyetlenség az emberek örök összetűzése és széttépte a kötelékeket. És mi lett ennek a következménye? Felszabadultak a nemtelen szenvedélyek. Van község, ahol többet választanak el évenként, mint ahányat Összefűznek. Borzasztó nyilatkozata egy édesanyának, mikor leánya nem megfelelő vőlegényére azt mondta, hogy elsőnek ez is jó lesz. Megtépdesték a család szimbólumát, a karácsonyfát. Az ily családba kóró illik,^melyről a ragyogó díszek helyett halálfej vigyorog felénk; az angyalok Glóriája helyett az elkárhozott lelkek zokogása hallik. A modern kor sok vívmánnyal dicsekedhetik, de vívmányai közepette a társadalmi bajok nehéz súlyként nehezednek reá. Ezer kérdés tátong felénk, mindegyik nyitott seb, melyet a család szétzüllesztése okozott. Az elmegyógyintézetek nem győzik befogadni az őrülteket, a kórházak a vérbajosokat. A csecsemő-, nővédő egyeiületeket és a gyermekvédő ligákat alig győzi megalapítani az a modern társadalom, amely a házasságot megrontotta. A modern viiág alkotásainak keserű gyümölcse a nő sikoltása, amely mindenünnen hangzik felénk. A nők szabadságért, egyenlőségért, testvéri ségért kiáltanak. Döngetik az egyetemet, a parlamentet, a hivatalokat. Együtt vannak mindenütt a férfiakkal, együtt cigarettáznak, simmiznek, söröznek, strandolnak és nadrágban járnak velük. És közben eltemették az Isten gondolata szerint való édesanyát. Mert a nő nagyságának egyedüli helye a család. Onnét dirigálhatja a világot. Nevelhet nagy embereket, a világ irányítóit, Julius Caesarokat, Napóleonokat. A modern társadalom berendezkedett a család megsemmisítésére. Száz milliárdokat költ strandokra és erkölcstelen mulatóhelyek építésére, ugyanakkor, mikor a tömeglakásokban az emberek ezrei rothadnak. Ezután a szónok elrettentő eseteket mondott el a tömeglakásokban tapasztaltakról. Házaink felett gyászlóbogó leng, a modern ember a sírba készül. A kongreganisták kötelessége az, hogy a mindenfelől jelentkező családi romlásnak példájukkal gátat vessenek. A nagyhatású beszéd után Meners A ve Máriá-ját énekelte el a tanítónőképző külön kara. Dr.,. Rott Nándor megyéspüspök zárószavában a kongregációk felada tait a Minta életben . és a világi apostolkodásban jelölte meg. Külö nös elismeréssel szólt az OltáregyestUetnek városunkban való megalakulásáról és működéséről. Végül Isten áldását kérte a kongregációk működésére. A pápai Himnusz eléneklésével ért véget a katholikus család védelmében lefolyt díszközgyűlés, méltó keretet adva ezzel a Katholikus Napnak. Vacsora n plébánosnál. Este Németh József plébános adott vacsorát a megyéspüspök tiszteletére. A vacsorára hivatalosak voltak a helybeli papság és a katholikusság vezető emberei közül többen. * Vasárnap reggel a bencés reálgimnázium cserkész zenekara zenés ébresztőt tartott. Utána egyre sttfbben hullámzott a nép az utcákon. Különösen a bakonyaljai községekből jöttek el sokan. Mire 10 órakor a megyéspüspök megkezdette tábori miséjét, a nagytemplom előtti tér zsúfolásig megtelt és áhítattal Imádkozott Isten szabad ege alatt A főtéri dfszgyttlés. Több ezerre rúgó hatalmas tömeg szorongott a Fő téren 11 órakor, a gyűlés megkezdésekor. S ez a hatalmas tömeg rendületlenül kitartott a helyén a tikkasztó hőség ellenére egészen a gyűlés végéig. Elsőnek Németh József plébános lépett a szószékre. Üdvözölte a megyéspüspököt és a megjelent pesti szónokokat és kifejtette röviden a Kath. Nap célját és jelentőségét. Utána Hunyady Ferenc gróf beszéde következett, ki a többi közt a következőket mondotta: Hunyady Ferenc gróf beszéde. — Kedves Keresztény Testvéreim f Nekem jutott az a megtisztelő feladat, hogy e díszes helyen elsőnek álljak fel beszélni. Az első szónoknak Vass József miniszter úrnak kellett volna lennie, ő azonban nagy elfoglaltsága miatt nem tudott eljönni. Engem kért, hogy jöjjek el és adjam át üdvözletét a pápai katholikusságnak. Ezután bőven kitért arra, mit jelent Vass József a keresztény Magyaror szágnak. Üdvözli általam a pápai katholikusságot a keresztény politika második nagy vezére, Zichy János gróf is. Zichy János gróf egyéniségének rövid és találó jellemzése után arról beszél bővebben, hogy Pápa városa a katholikus többségű Dunántúlnak főerőssége. Beszélt a harcos katolicizmusról, amely azonban fegyvereit mindig megválogatja. Lelkes beszéde után Czettler Jenő egyetemi tanár, nemzetgyűlési kép viselő lépett az emelvényre. Czettler Jenő beszéde. — Kedves Katholikus Testvéreim 1 Hunyady Ferenc gróf úr úgy em lékezett meg a Katholikus N pról, mint a katonaságról. Én azt hiszem, hogy ez a nagy hadsereg nem \A nti azt, hogy mi más országgal állunk szemben, hanem inkább azt, hogy más országok katholikusaival akarunk egyesülni. A nyugati államok felhívjak Európa többi keresztény népeit, hogy együtt harcoljanak a pogányok ellen. Ebben a harcban, amelyik a kereszténység és a sátán között folyik, szükségűnk van önmagunkra. Ha mi nem vagyunk jó kaiholikusok, ha nem megyünk templomba, nem hajtunk térdet Isten előtt, épp olyan formája lesz vallásosságunknak, mint a világháború előtt, mikor csak a gyermekek és az öregasszonyok jártak templomba. Ezután részletesen beszélt arról, milyen szükséges a mélységes, eleven vallásos élet társadalmunknak. Sokan azt mondják, hogy a vallás magánügy. Pedig nem igy van. A vallás a legelsőrendű közügy. Az egyes élete alapja a családnak, a család élete a községi és városi életnek. Ha nincs meg az egyes emberben a hit, az erkölcs, megromlik a család, tönkre megy a társadalom. Azután arról beszélt, hogy ezt a társadalmat mennyire át kell hatnia a szociális érzésnek. Krisztusi gondolat ez, nála nélkül nincs igazi vallásosság, nincs társadalmi béke. A katholikus öntudat alapja a nemzet újjáébredésének. Ezt hirdeti ő minden gyűlésen, ahova csak hívják. Tömörüljön a katholikusság, mint a nyáj a pásztor köré. — Kedves Keresztény Testvéreim I A katholikus öntudat ne legyen a farizeusság öntudata. Az egyházat Krisztus alapította. Az Ö őszinte, tiszta egyénisége legyen példaképünk, vezérünk. A következő szónok Haller István volt. Haller István beszéde. — Katholikus Testvéreimi Ha valaki körülsétál ebben az embertömegben, azt kérdezheti, hogy miért jöttünk mi össze. Azért jöttünk össze, hogy a kath. öntudatot felébresszük és a hitet szolgáljuk annak megvallásával. Ha kérdezik, honnét jöttünk ? A Kriszíus nevében az Ő átjárói jöttünk. Krisztus útja eiindil a pásztorok között, akik őt legelőször meglátogatták Csak később jöttek a királyok és a gazdagok. Az elsők szegények voltak, akiknek társaságában vezetett az útja 33 éveá keresztül. Szegényen élt Ó, akié volt minden. Megelégedett a szegény emberek eledelével, a búzaszemmel. Ez az át elvezetett a templomba, ahol igéi hirdetése közben az Isten házát' megszentségtelenítő árősokat kiverte a templomból. Ez az ót to" vább vezetett, a Golgotára. Ezután jött a feltámadás. A katakombákból kijőve az át már más volt Ennek az útnak a mentén épültek fel a templomok. Az első szociális Intézkedések is ezea út mellett vannak.