Pápa és Vidéke, 24. évfolyam 1-52. sz. (1927)

1927-06-19 / 25. szám

Politikai hetilap. — Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóh FŐ-«. 12. Tel. 151 Előfizetési árak: negyedévre 2 pengő, egézs évre 8 pengő. Egyes szára óra 20 fillér Hirdetések miliméteres díjszabás szer iat; kasábmiliraéter a hirdetések köeöU 4 fillér, a szöveg között 5 fillér. Főszerkesztő: DR. BKRitSKfn FÍBIái. Felelős gzerkesztő: BOKSÁT SÍDRE. Előfizetéseket és taird etéseket felvesz : A kiadóhivatal (Fő-*tca 12. Telefon 151.). A Kér.-szoc. párttitkárság (Szentilonai utca 12.). A „Pax" könyvkereskedés (Fő utca 9.). A Ker. Nemzeti Nyomdavállalat (Török Bálint u. 1. Telefon: 157.). A pápai katholikusság ünnepe. Epilógus. Az íinnep utáni reggel hangulata mindig a legjózanabb. Sajátságos természete az emberi lelkeknek, hogy célokat tüz maga elé, azokért fárad, megfeszíti erőit, lelkesedik és nem kritizál, nem mérlegel, hanem vakon tör előre s mikor a célját elérte, midőn vágyai beteljesültek: akkor a lehiggadt öntudat megcsinálja a maga rigorozus mérlegét, felállítja az eredményszámlát és inkább pesszimista, mint bizakodó hangulatban kimondja az önkritika Ítéletét. Ez az Ítélet rendszerint helyes, mert objektív. A pápai katholikus egyház és társadalom is karöltve megcsinálta a maga katholikus napját, szervezte, előkészítette, simítgatta, csiszolgatta a programmot, hogy minden egybevágjon és minden a lehető legjobb legyen, azután felvirradt egy egészen szép, meleg, felhőtlen és sugaras júniusi nap, festett öltött mindaz, amit az előkészítés megtervezett, lepergett a film és, miután minderre aludtunk egyet, felvirradt a hangulatmentes reggel. S ezen a reggelen elfelejtve a sok szónokot, akik igen szépen és igen okosan beszéltek, mint az más helyen megolvasható, felmerül előttünk mint a nap legmegragadóbb eseménye, az esti szentséges körmenet. Hatezer embert nem hoz össze a kíváncsiság, sem a terror bármely faja, sem a külszín farizeus mentalitása, hatezer embert csak meggyőződés és hit, lelki készség és jó akarat hoz össze oda, ahol pengő valutában ki nem fejezhető imponderabilis javakat adnak. Ezen körmeneten pedig, amíg a harangok zúgtak, az ajkak énekeltek és a zenekar szent himnuszokat zengett : a magasra tartott Szentség után ennyi ember haladt a nyugalom és önérzet kimért lépéseivel. S ez a tény az, amit a józan reggel nem tud megcáfolni, csak megvilágítani, Hogy a huszadik század hangulata megváltozott, hogy ami a mult század haldokló tizedének még mosolygásra való naivitás, e század zsenge korának gúnyos támadások céltáblája volt, e valláserkölcsi élet legmodernebb reneszánsza, az ma már a pozitívumok közé lépett elő, ott is a legelső sorba. Hogy a felvilágosodott hitetlenek fölé kirajzott a még felvilágosodottabb hivők csoportja, hogy a materiális világszemlélet a természetes fejlődés útján is metafizikai ösvényekre jutott, hogy a legrégibb út lesz megint legújabb a veritas et vita útja. Érdekes ez a kép, mert megnyugtató arra nézve, hogy ha fejlődünk is a földiekben, ezért nem kívánja tőlünk a sors áldozatul, hogy bucsuzzunk el az égiektől. Hogy a légcsavar és a kereszt nem taszítják, hanem vonzzák egymást, hogy a vasbeton arra is jó, hogy templomot építsünk belőle és a gépek zakatolása ugyanolyan hullámrezgéseket vált ki a világűrben, mint a harangzúgás. Hogy nem kell a miatt fölényeskednünk, mert mindannak a kincsnek, mely kezdettől vala a világmindenségben, hosszú fáradság után egy milliomod részét megtaláltuk. Azért, mert az Uristéh a tizparancsotatot a zsidóknak nem rádióleadón adta tudtára, nem kell azt hinnünk, hogy valamely rádió állomás felolvasója tökéletesebb, mint az Úr. Hogy egetverő ambíció e fizikai világban parallel is mehet a transzcendentális egetverő ambíciókkal s a kettő nem öli meg egymást. Megnyugtató az, hogy a modern ember is gyermeke, habár kevésbé jól nevelt gyermeke ugyanazon atyának, aki a régmúlt korok embere fölött is áldólag tárta ki kezét és ezzel lehetővé tette, hogy a dacos unoka az égre nézhessen. Ez a tény és az ennek nyomán felfakadó kellemes, bátorító, biztató érzés teszi aktívvá a mult vasárnap mérlegét akkor is, ha azt a mérleget mámortól és lelkesedéstől mentesen szigorúan a modern könyvvvitel szerint zárjuk le. Dr. Sulyok Dezső. * A Kath. Napról részletes tudósításunk a következő: Dr. Rott Nándor megyéspüspök a papság feladatairól. A pápai esperes! kerület papságának gyűlése. A Katholikus Napnak méltó bevezetése volt a pápai esperesi kerület papságának gyűlése június 11-én, szombaton délelőtt 10 órakor a ferencrendi zárdában. A gyűlésen Szentgyörgyi Ignác esperes elnöklete alatt jelen volt a kerületi papság majdnem teljes szám « mai és a helybeli szerzetes há?ak képviselői. Megtisztelte a gyűlést megjelenésével dr. Rott Nándor megyéspüspök is, kit a jelenvoltak nagy lelkesedéssel fogadtak és Szentgyörgyi esperes közvetlen szavakkal üdvözölt. Kovdts József hitoktató a gyűlés elején Szent Pál leveleiből olvasott fel részletet, utána felolvasta a leg utóbbi két gyűtés jegyzökönyvét. Szentgyörgyi Ignác esperes elnöki megnyitójában arról a nagy veszteségről emlékezett meg lendületes szavakkal, mely a magyar kathoiicizmust Prohászka Ottokár halálával érte. Rajzolta azokat a szomorú állapotokat, melyekben a XIX. század második felében, Prohászka fellépésének idején a magyar katholicizmus volt. A papságot a jozefinizmus, a híveket a liberalizmus tartotta karjaiban. Prohászka Aj papi generációt nevelt. Ezen nagy munka elvégzésére képesítette őt mindenek előtt az eucharisztiából táplálkozó eleven hite, azután nagy tudománya. Ezekhez járult veleszületett tehetsége és szinte költői lelkülete, melyek áltat Pázmány után legnagyobb egyházi j szónokunkká lett, a magyar egyházi irodalom terén pedig nem is tudunk hozzá hasonló egyéniséget fel matatni. Mi, papok, tanulhattunk tőle eleven hitet, a gyóntttószék szeretetét és az összes papi funkciókra, különösen a prédikációra a buzgó előkészületet A nagy hatást kiváltó beszédet Wimmer Károly köszönte meg a jelenlevők nevében. Ezután P. Bús Jakab S. J. tartotta meg előadását Krisztus királyságáról. Ezt az ünnepet nem ok nélkül rendelte el a szentséges Atya. Krisztus Urunk főpapi, prófétái és királyi hármas hivatalából mindig a királyi hatalmat tartotta legnagyobbnak. Ezért üldözték és a végén ezért feszitették keresztre. A mi hármas papi ténykedésünk közt is ez a legnagyobb. Uralkodnunk kell a lelkeken és Krisztus uralmát kell az egész világra kiterjesztenünk. Rámutatott azokra a tényekre, amelyek azt mutatják, hogy a Krisztus-király nem űr mindenütt, ahol úrnak kellene lennie. Dr. Rott Nándor megyéspüspök P. Bús előadását megköszönő szavaiban rámutatott a beszéddel kapcsolatban a falu pasziorációjának fontosságára. Legfontosabb az, hogy minden plébános egyénileg foglalkozzék híveivel. Legalább évenként keresse fel minden*hivét és győződjék meg arról, hogyan érez egyházával és vallásával szemben. Kováts József hitoktató a katholikus sajtó támogatásának fontosságáról tartott előadást. Beszédét azzal a nagy igazsággal vezette be, hogy a katholikus sajtó sorsát nem egyesek nagylelkű adománya, hanem a nagy katholikus tábor érdeklődésének fölkeltése dönti el. Gyönyörű párhuzamba állította a szószéket és a rotációs gépet, melyek közül ez utóbbinak hatása sokkal egyenesebb. Szavaival kapcsolatban dr. Rott Nándor megyéspüspök beszél a katholikus sajtó fontosságáról. Nagyon sok gyakorlati utasítást adott a katholikus sajtó praktikus terjesztésének módozatairól. Azután a péteifillérek gyűjtésének fontosságáról beszélt. Minden katholikus hivő okvetlenül adja meg a maga egy fillérjét évenként. Végül a missziók ügyének intenzív felkarolására hivta fel a papság figyelmét. Szentgyörgyi Ignác esperes zárószavaival és a megyéspüspök áldáfával ért véget a gyflés.