Pápa és Vidéke, 23. évfolyam 1-54. sz. (1926)

1926-03-21 / 12. szám

Pápa, 1926 március 21, vasárnap

. Ara 2000 kor. XXIII. évfolyam, 12. szám. pfir^ g5 VIDÉKE t atticelésl órák : negyedévre 24.000 kor., egy hónapra 8000 kor. (Uli i:tm ára darabonként 2000 kor. POL !Tí KAI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal i FS-utca 12 Téietonszém : 151. Hirdetések milliméteres dliszabés szerint Mi történt a héten ? Bethlen István miniszterelnök Genfben ismertette az ország helyzetét. Az ország pénzügyi ellenőrzésének megszüntetését célzó előterjesztésre nem került sor. A frankügyet nem tárgyalták. 0 A genfi népszövetségi konferencián Németországnak felvételét a népszö vétségbe Braziliának makacssága miatt őszre halasztották. Chamberlain angol külügyminiszter bukása lesz a kudarc eredménye. A titkos rugók Olaszország felől működnek. 0 Március 14 én a fővárosban szétverték a vörösöket, kik a szabadság Innepléséböl fenyegető utcai tüntetéseket s felfordulást akartak rendezni. 0 Zichy Gyula pécsi megyéspöknek Kalocsára való távozásával megír esedett pécsi püspökségre a szentszék Virágh Ferenc szekszárdi plébá nost nevezte ki. 0 A kormány a tisztviselői létszám nak Genfben megígért újabb leépítési programmjit a kihalási rendszer alapján akarja végrehajtani. 0 Zichy János és Sigray Antal grófok a nemzelgyûlésen a ker. gazdasági párt nyilatkozatában megállapították, hogy a frankügyben a kormány nem bűnös, csak a hanyagság és felületesség vádja érheti, mert kellő időben nem tett határozott lépéseket a botrány ellen. 0 Mikes János püspök a Nemzeti Összetartás Körében nagy beszédet mondott s kijelentette, hogy „a legitimizmus nem egyes pártok kisajátított tulajdona, a legitimizmus nemzeti kincs, uraké, proletáré egyaránt. A legitimizmus gondolatát, mint közkincset aem szabad pártokra bízni." 0 Most ünnepelték a budapesti tudományegyetemen 25 éves évfordulóját annak az eseménynek, hogy a liberalizmus repedezett frontján áttört a kereszt s Pázmány Péter egyetemének előadó termeibe bevonult. Ez Is konszolidáció 7 Az az expozé, melyet Bethlen István gróf, a „független* trianoni Magyarország miniszterelnöke a népszövetség pénzügyi bizottsága előtt tett, mélys V " megdöbbenést keltett mindenit, a,'\>l Magyarország jövőjével azitfllanifqniarló elemnek, a kereszléh^tnng^/ középosztálynak rettenetesen súiyos helyzetével törődnek. A Genfből érkezett jelentés úgy szólt, hogy az államtisztviselők ujabb létszámapasztására fett a miniszterelnök ígéretet s ezt rövidesen be is tartja, illetőleg végrehajtja. Azzal a tisztelettel, mellyel Magyarország miniszterelnökének tartozunk, fordulunk Bethlen István grófhoz s mindazokhoz, akik a keresztény és nemzeti jelszót hordják ajkukon, s akiket mi is, mint a keresztény és magyar tömegek védelmezőit ismerünk, hogyan és mikép tudják összeegyeztetni a konszolidációra irányuló lelkes szanálási munkájukkal ezeket a büszkén hangoztatott jelszavakat? Bethlen István gróf miniszterelnök úr ott Genfben magyarázta-e a nemzetek képviselőinek, hogy mit jelent ebben az országroncsban harmincezer ember munkahelyéről való elküldése ? Vájjon megmondta-e, — és mi hisszük, hogy erre rámutatott, — hogy az állami szolgálatból elbocsá tottak családtagjait is figyclembevéve, százhúszezer intelligens magyar embernek proletárizálásáról van szó. De hát ezt nevezik és ezt értik Genfben egy ország konszolidálásá nak, egy ország szanálásánák ? Ez vájjon az az útja és az a módja a nemzeti és keresztény Magyarország megteremtésének ? És egy állam pénzügyeinek rendezéséhez csak a munkanélküliek elégedetlen és éhező tömegén keresztül vezet az út ? És éppen a keresztény középosztályi kell proletárizálni ? Hát nem 1000 év óta a középosztály, illetve ennek első elődje, a magyar köznemesség és a magyar városi polgárság volt a magyarságnak fentartója és a nemzeti gondolatnak és a nemzeti ön céluságnak zászlóvivője. Nem a középosztály volt a legproduktiv és legönzetlenebb rétege az állam lakót, agának, ápolója a tudománynak, a művészetnek és az irodalomhak ? Kiket üldözött ki az utódállamok kormányzata legelőször az elrablott magyar területekről ? Kitől félt és kitől tartott leginkább? Balogh Elemérnek, a Hangya vezérigazgatójának kiáltását vagyunk kénytelenek átvenni és megsokszorozva tovább adni : ha így folytatódik a konszolidáció nagy munkája, akkor hdtelmiség proletárizált ifjúságának ezreiből forradalmi haáspreg fog alakulni, mert hiába ajánljuk nekik, nem széledhetnek szét a világban, itthon kell maradniok és itthon kelt előbb utóbb felrobbanniok". A magyar nemzetgyűlés mondja ki végre, hogy elég ebből a konszolidációból ! Munkát, kenyeret, életet kérünk a keresztény magyar középosztály i észére I rom négy év alatt a keresztény érA kath. Nővédő Egyesület jubileuma. Húsz esztendő nemcsak az egyes ember életében nagy idő, hanem intézményekében is, különösen ha olyan húsz évről van szó, mint a legutóbbi, mely változatosságában, csapásaiban és nyomorúságában gazdagabb vett, mint máskor száz. Határánál érdemes megállani egy kissé és visszapillantva okulást és erót meríteni a jövó munkájára. Egyesü letek életében ezen visszapillantás mint ünnepi demonstráció is szükséges, hogy a szürke hétköznapok közönyéből kiemelje a lelkeket és friss lendülettel, lelkesedéssel töltse et őket. Húsz esztendő munkájára tekintett vissza mult vasárnap a Kath. Nővédő Egyesület is. Jubileumi ünnepségei olyan fényes keretek közt zaj lottak le, aminőket csak megérdemelt ez a csendben, de annál áldásosabban működő egyesület. A központ mindig nagyrabccsülte a pápai Nővédőt. Ez a megbecsülés nyilvánult meg abban is, hogy az ünnepségekre maga az országos elnöknő, Zichy Raffaelné grófnő is eljött, sőt a központ még Mészáros János érseki helytartóval, Balázs Benediklával és Schaád Paulával is képviseltette magát. A pesti vendégek fogadásán^ választmány lelkes hölgyei Niszler Teodóz dr. igazgatóval az élükön vettek részt. Az ünnepségek vasárnap délelölt 9 órakor a bencések templomában kezdődtek. Az ünnepi szentmisén nagy számban jelent meg kath. tárÉhgyomorra még agy Ml pohár Scbmldtbauer világhír! Igmándi jó étvégyat, kellemes közérzést és munkakeóblztoslt. keserűvíz. sadalmunk és sokan járultak szent áldomáshoz is a hálaadó szentmisén. Az ünnepi hangulatot nagyban emelte a reálgimn. vegyeskar szereplése, mely Schubert miséjét adta elő magyar szöveggel Németh Döme vezényletével a tőle megszokott precizitással. A díszgyűlés délután 4 órakor kezdődött a reálgimn. dísztermében. Az ünneplő közönség zsúfolásig megtöltötte a termet és lelkes éljenzéssel köszöntötte az országos elnöknö vezetésével bevonuló pesti vendégeket és az egyesületi tisztikart. Elsőnek Niszler Teodóz dr. egyházi elnök emelkedett szólásra s az ünnepi hangulat sugallta, meghatott szavakkal nyitotta meg a jubiláris közgyűlést, köszöntötte a grófnőt, az érseki helytartót, a többi vendéget, a hatóságok és testvér-egyesületek megjelent képviselőit, majd a megyéspüspök üdvözlő levelét olvasta fel. Főpásztorunk szavai mindig közvetlenek, szívhez .szólók, mégis meglepő volt az a mély szociális érzékből és megértő szeretetből fakadt elismerés, mellyel a Nővédő munkáját méltatta, a továbbiakra buzdította s főpásztori áldását küldte. A levél felolvasása nyomán kitört lelkes éljenzés mutatta, mennyire szeretik a pápai katholikusok fópásztorukal Az egyesület húsz éves munkáját ismertette ezután Wohlmuthni Galamb Ilona elnöknö. A rendkívül ügyesen Összeállított beszámoló eleven, fordulatos, színes előadásban vonultatta el elöltünk az egyesület eddigi életét a megalapítástól kezdve. 1906 tavaszán állt össze az a lelkes kis csapat, mely Stanlls Fulgent bencés tanár vezetésével megkezdte sz úttörő munkát. A kezdet nehéz volt az akkori hideg, közönyös világban, de kitartottak s a pitronizs-mun-