Pápa és Vidéke, 23. évfolyam 1-54. sz. (1926)

1926-03-21 / 12. szám

PAPA É8 V1DEKE 2 1926 március 21 :ju— NEUBRUER FERENC N5i divat. :: :: "A. PAPfl, KOSSUTH LAJOS UTCA 32. SZ. . (A postapalotával szemben.) Nagy választék férfi- és női fehérnemüekben, harisnyákban, j| nyakkendőkben, keztyükben, kötött-, szövött- és rövid- j: árukban, valamint bőröndökben és bőrdíszmű árukban. Sj SS kában csakhamar szép eredményeket értek el. 1907 tÇI Jdndi Bernardin vezette az egyesületet s az ő idejében alakult meg a jótékony sági szakosztály, a szeretet munkásainak ezen elit-gárdája. 1910 ben Teli Anasztáz lett a vezér, aki meghonosította a havi konferenciákat a szociális munkában való kiképzésre. E konferenciákból fakadt az első női lelkigyakorlatok eszméje, melyeket Hanauer István tartott, valamint innen indult ki az a terv is, mely a Nők Mária kongregációjának megalapítására vezetett. Teli Anasztáz távozásával Barcza Leánder lett az igazgató s fejlesztette tovább az egyesületet. Ekkor csatlakoztak a Kath. Nöszövetséghez s helyezték az egyesületet a megyéspüspök véd nöksége alá. A forradalmak után a Leánykört alapította meg két lelkes vezető hölgy: luhdsz Imréné és Galamb Ilona. Ekkor már a felejthetetlen Meisel Ignác apát volt az elnök. 1920-ban Blazovich Jákót kérték fel vezetőnek. Az ő lángoló lelkesedése, nagy szervező tehetsége, hatalmas lendületet adott az egyesületi életnek. Megalakult a háziipari szakosztály, melynek óriási jelentősége volt leszegényedett középosztályunk segítésében. 1924-ben Niszler Teodóz dr. vette át Blazovich Jákó örökét. Az 6 buzgóságának köszönhető a közös szentmise hallgatás, a közös szent áldozás és a havi szentségimádás megvalósítása. A női vezetők közül az első Kobera Károlyné volt, aki nagy odaadással dolgozott, mig ereje bírta. Később Juhász Imréné, majd Wohlmuthni Galamb Ilona lett az elnöknö. Mindketten önzetlen lelkesedéssel, fáradhatatlan szeretettel tettek meg mindent, hogy az egyesület szép céljait megvalósíthassák. A fent vázolt kereteken kívül rengeteget dolgozott az egyesület a háború idején a kórházakban és a katonavonatok fogadásánál. Tagjaiból kerültek ki a Kath. Munkásnő Egyesület vezetői is és nem volt olyan városi karitatív, szociális munka, melyben közreműködésüket ne kérték volna. Hálával emlékezett OLCSÚN VÁLLALOK női ruhák, kosztümök és kabátok VARRÁSÁT. ENGEL ILONA sxabAnS Pápa, Szentllonal-utca 9. Tanulóleányok felvételnek Ugyanott nyahhendőh készítése szép kivitelben, hozott anyagból is. Szivemen kéreg, avaros a lelkem. Csonkán zokognak a feslö dalok. Téli zsivalyban mindent elfeledtem, Belsőm jobb része suta, rossz, balog, Csonkán zokognak a feslö dalok. Szilaj kéz lerázná rólam az avart, Nótázó kedvem szitnd lany meleg. Nem lennék ily fáradt, ténfergő, [zavart, Nem lenne lelkem és szívem beteg. Nótázó kedvem szllná lany meleg. Füttyös, böjti szelek vihognak fkevélyen, S elfutnak gyorsan az ablak alatt, Bimbóz az élet, a termékeny éjben, [aj, de a vágyam csak éhes marad, S futnak a szelek az ablak alatt. Márc. 8. NÉMETH ISI VÁN. .BÖJTI SZELEK. . . Füttyös, böjti szelek sírnak az éjben, S elfutnak gyorsan az ablak alatt: A vén Tilt cibálják ifjú keményen, Söprik a jöldről a sárgáit havat. Elfutnak gyorsan az ablak alatt. Szellő fürge léptei utánuk nyomul, S hinti kacagva a dél illatát. A lankadt, bús talaj liheg a szomjtúl, S keblén remegés, élet suhan át. Szellő meg hinti a dél illatát. Én lesem játékát az élet-viharnak, Villogó szemmel a téli tanyán. Várom csak várom, hozzám is [szaladnak, Tavaszos léptek s meglátnak talán, Sóvárgó szemmel a téli lányán. meg az elnöknö a Szent Benedekrendről, mely vezetőit adta, otthont nyújtott az egyesületnek és minden munkájában segítette. Végül hangsúlyozta az elnöknö, hogy az eddig elért eredményekből erőt merítenek a jövőre, melyben még nagyobb szükség lesz a Nővédő munkájára. Az Eucharisztia és imádság lesznek azok a források, melyeknél lelkük újra és újra megtelik áldozatos szeretettel. A lelkesen fogadott szép beszámoló után finom női lelkek találékony szeretete kedves meglepetést szerzett az elnöknőnek. Piatsek Gyuláné a választmány nevében keresetlen, szívből fakadt szavak kíséretében művészi plakettet nyújtott át az elnöknőnek, aki az áldozatos, önzetlen szeretetben nemcsak vezére, hanem példaképe is volt az egyesület működő tagjainak. Az elnöknö meghatva köszönte meg a gyengéd figyelmet s ígéretet tett a további odaadó munkára. Gróf Zichy Raffaelné emelkedett ezek után szólásra. Az országos elnöknöt lelkes éljenzés köszöntötte s időbe telt, míg megkezdhette mély gondolatokban gazdag előadását. Megrendítő vonásokkal ecsetelte, milyen rombolást végzett évtizedeken át a liberalizmus nemcsak az állam és társadalom alap pilléreiben, hanem az egyesek lelkében is. A látszat a virágzás képét mutatta minden vonalon, de a háború utáni teljes összeomlás megmutatta, menynyire alá volt aknázva minden. Társadalmunk azóta a teljes romlás útján halad. A nyomor és kétségbe esés s vele szemben az esztelen fényűzés és mulatozási őrület kiáltó szimptómái a teljes Iezüllésnek. A liberalizmus csődbe vitt bennünket, melyből nem szabadulhatunk más kép, csak a kereszténység jól bevált eszközeivel. A meglevő kalh. intézményeink rendelkeznek ezen eszközökkel, tehát az újjászületés e kereeredményben a kommunizmushoz vezet, de nem az ideálishoz, melynek eszményi formája a szerzetesség, hanem ahhoz, mely minden igazi értéknek sírásója. Mi tehát szociális érzület elsajátítására nem a materializmushoz, hanem az Egyházhoz fordulunk. Csak az Egyházban élő Ur tudja úgy átformálni a lelkeket, hogy a társadalom is meggyógyúljon. Apostolok kellenek a természetfeletti szociális szeretet gyakorlására, akiknek vérébe ment át az evangélium. Az egyháztörténelem megmutatja, mit tudtak ilyen apostolok létrehozni. Mi előttünk Szt. István példája lebegjen, aki bebizonyította, hogy az igazi Krisztus- és emberszeretet egyúttal a legszebb hazaszeretet is, mely megóvja a romlástól országunkat. A jövő alakulása attól függ, mint valósítjuk meg magunkban e szeretetet. A közönség lelkesen ünnepelte a magas vendéget, ki nem kiméit fáradságot, hogy megjelenésével és szavával emelje az ünnep fényét. Igen kedves formában beszélt ezután emlékeiről az egyesület első igazgatója, Stanits Fulgent, aki az első úttörők élén állott. Ügyes vonásokkal festette meg a jólelkű nő tfpusát s azt kívánta a jubileumra, hogy minél több ilyen nője legyen a pápai Nővédöiwk. Bojzs Benedikta a Kath. Nöszöve'..5g nevében köszöntötte az egyesü'etet. Ha a bűn és nyomorúság ellen küzdünk, elsősorban a szellem ellen kell küzdenünk, melyből ezek fakadnak, tehát a létekmentés a fontos. S itt a nő hivatása sokkal magasabb, mint a technikai kultúrát fejlesztő férfiaké. A lélekmentéshez azonban alapos tudás is kell, azért nyomatékosan sürgeti az állandó Önképzést. Példákat is hoz fel, hogy az Egyház buzgóságban híres leányai mennyit tanultak épen egyházi biztatásra. A pápai nőket is kéri, hogy az Önképzésre gondoljanak. A város hivatalos képviseletében Tenzlinger József dr. polgármester üdvözölte Ejz ünneplő egyesületet s felolvasta a városi tanácsülés jegyzőkönyvi kivonatát mely magasztaló hangon emlékszik meg az egyesület és Wohlmuthné Galamb Ilona áldásos munkájáról. tekből indulhat ki, de az internacionális métely ellen csak úgy küzdhetünk eredményesen, ha mi is belekapcsolódunk a katholicizmus internacionális intézményeibe. Az országos elnöknő mélyen szántó fejtegetéseit feszült figyelemmel hallgatta a közgyűlés s melegen ünnepelte azt a kiváló magyar asszonyt, aki a világ kath. női szervezeteinek vezetőségében olyan előkelő helyet biztosított számunkra értékes személyével. A díszgyülés ünnepi beszédét Mi szaros János érseki helytartó mondta. Abból a kath. igazságból indúlt ki, hogy az Ur nem ad kereszteket anélkül, hogy kegyelmet is ne adna értékesítésükre. Nemcsak egyesekre áll ez, hanem társadalmakra is. Tizenkét év óta csapás csapás után zúdul fánk, de mi nem keresztekként viseljük ezeket s innen van, hogy már a család alapjai, a társadalmi és erkölcsi rend iránt is megingott a lelkekben a bizalom. Nem vonjuk le a tanulságot, pedig van remény a javúlásra. A világpolitikában beállott változások már annak a jobb belátásnak köszönhetők, hogy ilyen állapotokat nem lehet tartóssá tenni az egész világrend veszélyeztetése nélkül. A népek is, az egyesek is egymásra vannak utalva, tehát az egyik romlása a másikra sem maradhat hatás nélkül. Persze a bajokat nem fogja megszüntetni a materialista altruizmus, melynek egoizmus a forrása. Az ilyen megoldás vég HOTEL FENSIONE METROPOLE 9BBÍIZIÍ1 flFMQN A sud3tran

d legszebb pontján. n^MiÍN U LUI H11 A fürdőhely centrumában. Erkélyes szobák. U

l

HI

m

II ES BLUM „,

r , Tándere

m ÉS BLUM 4.1 -j . Kitünö francia, magyar konyha. " tulajdonoson. Är

ak 35 h?Lu y tulajdonoson. Felvilágosításokkal szolgál ; UflROSI IRODA: Budapest, Fabanft, 0., Nádor-utca Zl.sz. TELEFÖN.