Pápa és Vidéke, 23. évfolyam 1-54. sz. (1926)

1926-12-05 / 51. szám

PAPA É8 VIDEKE átszámításnál a 17.000-es szorzószámot kellett alkalmazni. Minthogy azonban papirkoronánk értéke az aranykoronával szemben javult, ennek a szorzónak az alkalmazása látens adóemelést jelentett. Ezt megszüntette — a földadó kivételével — az összes közadóknál a 14.500-as szorzószám elrendelése. Melyek a tervbe vett adó- és illetékmérséklések? A földadó 16%-al fog csökkenni. A földadó mai terhe 16 százalékkal csökkenni fog, ami körülbelül megfelel annak, hogy itt sem nyer többé alkalmazást a 17.000-es szorzó. Ma ugyanis a kataszteri tiszta jövedelem minden koronája után 4241 korona a földadó, ezután pedig csak 3750 korona lesz. A földadó kisebedése természetesen maga után fogja vonni az összes pótlékok kisebbedését is. 2. A házadó mérséklése. Az elviselhetetlenül nagy házadó az eddigi 24, 20 és 15 százalék helyett 20, 16 és 14 százalék lesz. Pápán 20 százalék helyett 18 százalék, ami nemcsak az alapadóknak, hanem az összes járulékainak csökkenését is jelenti. Az adómérséklésnek a házak jókarba helyezésével kapcsolatos kedvezménye még p jövő évben végzendő tatarozásokra is ki fog terjesztetni. A magánalkalmazottak legkisebb illetményei kiengedteinek a jövedelmi adó alól. A magánalkalmazottak illetményei ma már évi 2400 aranykoronán felül megállapítják a jövedelmi adó kötelezettségét. Igy még a testi munkások közül is sokan jövedelmi adó alá vonattak. A jövöben ez az adókötelezettség csak évi 3600 pengőnél fog beállani. Az adók megrögzítése. 4. A kisebb adózóknak, akiknél az adóalap nem haladja túl az évi 6000 pengőt (már pedig ez az adózók 90 a), megszűnik évről-évre való zaklatása a kereseti adó, a jövedelmi adó és a vagyoni adó kivetésével, mert ezek adója meg lesz rögzíthető. Természetesen az adózónak azért mindig fenn fog maradni a a joga arra, hogy ha ezt az adót aránytalanul soknak találja, adójának újabb megállapítását kérhesse. Az adónak a megkövesítése nagy teherkönnyebbítést jelent az adó pénzügyi igazgatásra nézve is. Az öröklési és az ajándékozási illetékek mérséklése. Leszáll az öröklési és az ajándékozási illeték maximális kulcsa is 18, 22, 30, 35 és 45 százalékról 10, 12, 20, 22 és 30 százalékra. Az Ítéleti illeték és a fokozatos ill tékek mérséklése. 6. Mérsékeltetni fog az ítéleti illeték. Az úgynevezett fokozatos illetékek (I., II. és III. fok) százalékos illetékekké alakulnak át és ezzel kapcsolatban leszállíttatnak. Az okirati illetékek mérséklése. 7. A termelő munka fokozása és a hitelélet fellendítése érdekében jelentós újítás lesz az ezekkel kapcsolatos okiratok (mint a bérleti és haszonbérleti szerződések, a kölcsönszerződések és kötvények, a jelzálogot alapító okiratok, a hitelbiztosítéki okiratok, a törlési en2 1926 november 14 gedélyek és a nyugták) illetékének a mai illeték egyharmadára való mérséklése. Tengerire vonatkozó határidőQzlet. 8. Az árú- és értéktőzsdén kötött árúügyletekból származó bevételek forgalmi adójának tervbe vett mérséklése lehetővé fogja tenni a tengerire a határidőüzletek köté,sét, ami eddig 2 százalék forgalmi adó mellett lehetetlen volt. A liszt- és kenyérárak csökkentése. A liszt, a kenyér és minden más péksütemény a malmon túl terjedő forgalmában mentesülni fog minden további forgalmi adótól. Ezek azok a kedvezmények, amelyeket az adóztatás terén a pénzügyminiszter úr is kilátásba helyezett. Ezeken felül még szándékom kérni olyan kedvezményeket, amelyeket a pénzügyminiszter úr még nem helyezett kilátásba, de amelyeknek keresztülvitelét célszerűnek tartom, ezekből felsorolhatom a kővetkezőket: Mellette vagyok annak, hogy a forgalmi adó egy fázisú rendszerré alakíttassék át, ami által a kincstár károsodását ugyan nem kívánom, de kívánom kis polgárnak, különösen a kereskedőnek és a gazdáknak a zaklatás alóli mentességét. Ezt elérhetjük Jakkor, ha a forgalmi adó csupán a termelőnél lesz behajtva. Kívánom továbbá jövedelmi adóztatás terén már első fokon az adókivetésnél a polgárok részvételét olymódon, hogy már elsőfokon elkerültessék, hogy egyes esetekben oly nagy adókat vessenek ki, amelyeket másodfokon nehéz "reparálni. Követelem továbbá azt, hogy az állam a nála elfekvő adóelőlegek és befizetések után hasonló kamatot téritsen, mint amennyit késedelmi kamat cimén számit fel. Az államgazdaság szanálása kell, hogy maga után vonja a magángazdaság szanálását. Ez a nagy erőfeszítés azonban, amellyel államhiteléletünket rendbehoztuk és amellyel államháztartásunk jövö egyensúlyát biztosítottuk, ez a nagy erőfeszítés a háború, a forradalmak, a pénzügyi szanálási kísérletek által meggyengített magángazdaságunkat sajnos még jobban elgyengitette. Ha tehát Önök azt kérdezik ma tőlem, hogy mi a jövő programmom?, úgy azt felelhetem, a magángazdaság, a polgárok gazdaságának megerősítése és ott, ahol az kritikus helyzetbe jutott, annak szanálása és gyógyítása. Hogyan érhetjük el már most a magángazdaság szanálását ? Hogy erre a kérdésre alapossággal válaszolhassak, először általános európai szempontból kell vizsgálat tárgyává tennünk a magángazdaság krízisének okait, mert hiszen a magyar magángazdaság nem választható széjjel a világgazdaság helyzetétől és így azok az okok, amelyek egész Középeurópában a gazdasági krízist okozták, kell, hogy a mi gazdasági helyzetünkre is ki hatással bírjanak. Az európai gazdasági krízis oka. Az európai gazdaság krízisének az az oka, hogy a háború alatt az európai termelöországok legnagyobb része elvesztette tengerentúli piacuk felvevő képességét. Ennek következtében itt csökkennie kellett a termelésnek, mert hiszen a hadihajók blokádja miatt, a tengeralattjáró kárhozatos veszélye miatt az európai termelés éveken át úgyszólván teljesen el volt vágva a tengerentúli fogyasztás lehetőségeitől. Amig a háború elölt a világ nyersanyagainak legnagyobb részét az európai ipar dolgozta fel és azután mint kész árút eladta a tengerentúli országoknak, most az a helyzet, hogy a tengerentúli országok maguk is kezdik feldolgozni és ennek következményeképen az európai gyáripari és mezőgazdasági iparok már nem tudják árúikat a világpiacon olyan könnyen elhelyezni.