Pápa és Vidéke, 22. évfolyam 1-52. sz. (1925)

1925-11-01 / 44. szám

a-^flxetésl iraki negyedévre 24.000 kor., POLITIKAI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal i Fő-utca 12 egy hónapra 8000 kor. r Telefonszám: ISI. i g y a s szára ára darabonként 2000 kor. ÜSegJeienSk minden vasárnap. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Halottak napfán. Ezen a napon, mikor mindenki elhunyt kedvesei emlékének áldoz, hadd essék szó a nemzet halottairól is. Ma, mikor friss koszorúk kerülnek a sirokra és új gyertyák fénye világítja meg a temetők szomorú virágoskertjeit, hadd tegyünk egy szál virágot a nemzet halottainak fejfájához, hadd gyujlsunk egy szál gyertyát a nagy közös sir fölött és boruljunk némán oda a képzeletbeni hatalmas kripta fölé, melybe hosszú pihenésre megtérlek az ériünk hadakozó névtelen fiaink. Különösen aktuális ez a szomorú ünnep nekünk magyaroknak, akik a legtöbbet és legdrágábbat vesztettük el a vérzivataros háború hosszú esztendei alatt s akiknek a legkevesebb maradt meg abból is, amit még meglehetett menteni. De ebből a kevésből telük még egy szál gyertyára. Ha márványoszlopra vagy emlékműre nem is tellett, mellyel a - névtelen hősök emlékét odaállíthattuk volna a halált mindig felejtő élők elé, de egy szál virág, a legszebb minden virágok között, ezen a napon hadd díszelegjen a nemzet halottainak sírján. Locarnóban most kötötték meg az egyezményt, mely a hatalmukban túlzottan bizó nagyhatalmak szerint, a világ békéjét fogja meghozni, Halottaink napján, mikor fájdalommal teli szivvel álljuk körbe elhunyt hőseink hatalmas sírhelyét, ennek az egyezménynek hallatára jogos bizalmatlansággal vetjük fejünket arra felé, ahonnan az egyezmény hirét hozzák felénk. Igenis kivánjuk, hogy szűnjön meg a további vérontás és hogy több halottja ne legyen sem a magyar, sem más nemzetnek, de ugyanakkor kérdezzük a konferencián résztvett bölcs államférfiaktól: hogyan képzelik el ennek a kérdésnek megoldását egy olyan nemzetnél, melynek testéből élő, hatalmas tagokat nyestek le az erőszak fegyverével s amely nemzetnek ezzel múlhatatlan fájdalmakat okoztak? És kérdezzük: hogyan képzelik el az elnyomottak vészkiáltásának elfojtását, hogyan képzelik a kétségbeesés jajszavainak elnyelését és milyen alapon kívánják a halálra üldözött nyugalmas béketürését ? A feleletnek komolynak kell lenni, legalább is olyan komolynak, amilyen látszólagos komolysággal a locarnói egyezményt világgá harsonázták. Várjuk ezt a feleletet. Mi, akik halottaink szent sírhelyénél most magunkba szállva meakulpázunk a mult bűnei fölött, mi nem akarunk több háborút. De mit akarnak azok az államok, melyek állandó leshellyel vették körül ezt a megtépve is virágzó darab földet és fegyvereik csillogtatásával figyelmeztetnek bennünket a „békés szándékaikra". Vájjon mit akarnak? Ezek a nemzetek soha nem muló gyűlölettel vesznek körül minden olyan népet, mely tudásával és nagyrahivatottságával élesen kiválik az ő körükből. Ők háborút szeretnének, ha győzni tudnának. De félnek. Félnek azoktól a magyar kezektől, melyek az elmúlt háború alatt megmutatták erejüket, s melyek az önvédelmi harcokra mindenkor készen állanak. Ezek a nemzetek a locarnói egyezményt sohasem fogják értékelni, sem respektálni, s csak az alkalomra várnak, hogy beleköthessenek a békésen tűrő szomszédaikba. A mi halottaink nekünk szentek és mi most itt állunk őrt a nagy sir előtt. És ennél a simái, halottaink kegyeletes ünnepén, fogadalmat teszünk békés szándékainkról, de arról is, hogy mindenkor készen S állunk kisebbségeink és területi épI ségünk védelmére. Mi történt a héten? Bud J. pénzügyminiszter a nemzetgyűlésen beterjesztette a pengővalutáról szóló törvényjavaslatát. 1927 január 1-től kötelező lesz a pengőszámítás. Az osztószám 12.500. # A francia kabinet beadta lemondását. # A „Magyarság" c. politikai napilap révén az egész fővárosi sajtó tele van Petrichevich Horváth Emil báró népjóléti államtitkár súlyos visszaéléseiről. Az egész ország kívánja, hogy ez ügyben teljesen szabadon nyilvánuljon meg a tiszta igazság. # A tisztviselői státusrendezés csak kis mértékben emeli a tisztviselők illetményeit, ami körülbelül 15%-nak fog megfelelni. # A Letenyén megtartott képviselőválasztáson Somogyi és Fodor között pótválasztásra kerül a sor. # A nemzetgyűlésen arról vitatkoztak, hogy a Népszövetségből kilépjünk- e vagy bent maradjunk. Bethlen István gróf miniszterelnök nagy beszédet mondott, amelyben kifejtette, hogy a Népszövetséget nem hagyhatjuk ott. Érdekes villanyáram javaslat. A Vizierőt Hasznosító Szövetkezet Pápa város tanácsához a következő beadványt intézte: „A Rába vizének felhasználásával 1926 tavaszán Kenyeri és Kemenesszentpéter községek határában 4280 lóerős hydreelektromos telepet építünk és az építkezéseket 1926. év végén be is fejezzük. Tekinttel arra, hogy Pápát hálózatunkkal egyébként is megközelítjük, a város villanyszükségletét szívesen ellátnánk. Ennélfogva tisztelettel kérjük a tekintetes Tanácsot, méltóztassanak nekünk alkalmat adni arra, hogy pénzügyi és műszaki terveinket a várossal megismertessük. Végleges és kötelező ajánlatot csak akkor adhatunk, ha a tekintetes Tanács hajlandó ezt a kérdést tárgyalás alá venni és előzetes ajánlatunkat elvileg alapul elfogadja. Amennyiben Pápa városa hajlandó lenne tőlünk hosszabb időn át nagyobb mennyiségben áramot venni, számlásaink szerint egy kilowattóra villanyáram ab Pápa primár vezetékről mérve a városnak 11 aranyfillérbe kerülne, vagyis hektowattóránként 160 papírkorona lenne/ Éhgyomorra Schmidthauer világhírű keserfiviz Jó étvágyat, kellemes közérzést és munkakedvet biztosit. Városi közgyűlés. Csütörtökön délután 3 órakor közgyűlés volt a városház nagytermében, melynek tárgya a házépítési pályázatok elfogadása volt. A polgármester megnyitó beszéde után dr. Uzonyi Kálmán felolvasta a tanács javaslatát a pályázatokat illetőleg, melyben ajánlja, hogy pápai iparosnak adják ki az építkezési munkálatokat, névszerint ifj. Fa Mihálynak, kinek munkájával mindenki meg van elégedve. Ajánlja ezt az egyszerűsítés miatt is, mert így a felügyelet s az ellenőrzés könyebben hajtható végre. A képviselők közül több felszólalás történt s többféle képen akarták megoldani a dolgot. Ajánlják, hogy tanácskozást folytassanak Fa Mihállyal, hogy az ajánlat legalacsonyabb árán fogadja el az építést, sőt dr. Kende Ádám felemlítette, hogyha nem fogadja így el Fa Mihály, hirdessenek új pályázatot. Ezeket kellő indokolással természetesen elvetették, mert jogilag nincs megengedve, az utóbbi pedig gátolná az épületek gyors elkészítését. A hosszas vitának a szavazás vetett véget. Szótöbbséggel elfogadtál a tanács javaslatát, mely az össze! építkezést ifj. Fa Mihálynak adjí azzal a kikötéssel, hogy egy épüle építésével Czifra Józsefet bizza meg Ezután a gyűlést bezárta a polgár mester. A határozattal városunk mej lehet elégedve, mert annak mindéi pontja helyi érdekeink mellett szál lott síkra. Társadalmi kritika és a keresztényszociálisták. A történelemből azt hiszem, min denki tudja, hogy Szigetvárt mikc a török ostromolta, Zrínyi vitézei élé kirohant és hősies küzdelem utá mindnyájan elestek. Napjainkig a írók, költők és szobrászok fantáziá ját sokat foglalkoztatta Zrínyi hői tette. Ezenfelül egyik kiváló festC művészünk „Zrínyi kirohanását" W pen is megörökítette az utókor sz* mára. A hivatalos bírálók ezen tői ténelmi festményről azt állítottál hogy az teljesen kifogástalan alkotá s még ötven arany jutalmat is tü; tek ki annak, ki valami hibát tal benne. A nem festőművészek közi végre akadt egy munkás, ki ezek mondta: „Ezen a festményen vi