Pápa és Vidéke, 21. évfolyam 1-52. sz. (1924)

1924-05-04 / 18. szám

lIBflzetési árak: negyedévre 0000 kor., egyhónapra 5000 kor. Igyci szám ár a darabonként 1500 kor. POLITIKAI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség: Liget-utca 42. Kiadóhivatalt Ker. Nemzeti NyomdaHirdetések milliméteres díjszabás szerint. Megindult a Magyar Nemzeti Bank részvényjegyzése. A múlt hétfőn országszerte megindult a Magyar Nemzeti Bank részvényjegyzése. Amint a vidéki sajtóból látjuk, a fontos pénzügyi szerv iránt mindenütt élénk az érdeklődés. Végtelenül fontos, hogy a nemzet életébe vágó ügyet ne kisérje a magyar közömbösség, amelynek mi már annyi kárát vallottuk! Nem hivatalos presszióra, lelkiismeretünk szavát követve beszélünk újra erről az ügyről. Az 1924. évi V. t.-c. értelmében a Magyar Nemzeti Banknak a törvény életbeléptetésétől számított egy hónapcn belül, vagyis legkésőbb f. évi május hó 27-ig meg kell alakulnia, országos érdek azonban, hogy a megalakulás már korábban megtörténjék. A megalakulás előföltétele, hogy addig a teljes alaptőke lejegyeztessék és a jegyzett részvények névértékének fele befizettessék. A jegyzési idö igen rövid : április 28 tói május 7 déli 12 óráig tart. A társaság alaptőkéje 30 millió aranykorona, amely 300.000 darab, egyenként 100 aranykorona névértékű részvényre oszlik. Jegyezhető azonban 25 aranykorona névértékű negyed részvény is. Egy részvény tehát körülbelül 1,700—1,800.000 K. A bank, mely 1943 végéig a jegykibocsátás kizárólagos jogával van felruházva, nyereségét aranyban fizeti és a nyereségből mindenekelőtt a részvényesek kapnak 8°/®-t aranyparitásban, amely azonban az államnak jutó nyereségrészesedéssel párhuzamosan felül osztalék alakjában emelkedhetik. A jegyzett részvények névértékének felét a jegyzés alkalmával, másik felét a megalakulást követő 2 hónapon belül, körülbelül julius 20 ig készpénzben kell fizetni. A befizetés történhetik a részvényjegyző választása szerint a koronaérték aranyérték érmeiben, vagy más, a kereskedelmi forgalom tárgyát alkotó aranyértékben, mely utóbbiak a koronaérték pénzlába szerint számítandók, vagy végül északamerikai, angol, svájci, hollandi vagy svéd értékrendszerre szóló fizetési eszközökben. Ez esetben 100 aranykorona 20 dollár 26 centtel számítandó egyenlő értéknek, vagy 114 svájci frank 19 centime-mel. Mint már múlt számunkban jeleztük, akinek készpénze, vagy idegen valutája nincs, az oly módon is jegyezhet, hogy aranyösszegre szóló, legkésőbb szeptember hó végén esedékes egyéni váltót ad. Lehet végül azonnal, vagy ősszel szállítandó búzában is. Részvényjegyzéseket minden Hangya-szövetkezet is elfogad! Különben a részvényjegyzés részletes feltételei a városházán, valamint a Hangya-szövetkezeteknél tudhatók meg 1 Két végtelenül fontos ok szól a jegyzés mellett: a hazafias köteles ség s az egyéni érdek. A létesítendő Magyar Nemzeti Bank egyik leghathatósabb tényezője lesz az országnak a jelenlegi pénzügyi és gazdasági bajokból való kiemelkedésének, s egyúttal a részvények igen kedvező aranykamatozásuk révén tulajdonosuk részére a legjobb és legbiztosabb befektetést jelentik. Zilált, szomorú gazdasági viszoi nyaink közepete új reményekkel nézünk az új intézmény elé! Vajha hosszú Kálváriánk itt befejeződnék! Városi kőzgyUlés. Mult hó 26-án d. u. 3 órai kezdettel a város képviselőtestülete ülésezett, amelynek tárgysorozatában 22 pont volt felvéve. Az érdeklődés szokatlanul nagy volt, különösen az izraelita vallású képviselők jelentek meg nagy számban, a gazdák közül csak egy-kettő volt jelen. A gyűlésen dr. Tenzlinger József polgármester elnökölt. A tárgysorozat előtt az elnök bejelentette Mészáros Károly nyugalmazott polgármester elhunytát, akit méltatott a város fejlesztésében elért hervadhatatlan érdemeiért, s ezért a közgyűlés helyesléssel fogadta a tanács azon intézkedését, hogy a város költségén díszes temetést rendezett, a polgármesternek meg köszönetet is szavazott. Ugyancsak elfogadta a tárgysorozat pontjául is felvett, a tanácsnak azon javaslatát, hogy az Erzsébetligetet, amelyet a megboldogult létesített és nagy gonddal ápoltatott Mészáros Károly• liget elnevezést nyerjen, hogy így emlékét megőrizze. A tanács eredeti javaslata ugyan az volt, hogy a Liget-u(ca neveztessék el róla, de az állandó választmányban dr. Kőiös Endre az Erzsébet-liget nevének megváltoztatását javasolta és 5 szavazat elien 8-al dr. Kőrös javaslala került a közgyűlés elé. Néhai Brenner Ferenc volt fogyasztási adóhivatali ellenőr elhalálozását is bejelentette az elnök, akinek emlékét szintén jegyzőkönyvbe foglalták. A tárgysorozat legtöbb pontja a tanács javaslata szerint hozzászólás nélkül fogadtatott el. Dr. Tenzlinger József polgármester reprezentációs költségének tárgyalásakor, amikor az elnöki széket Csoknyai Károly foglalta el, dr. Fehér Dezső képviselő szólalt fel. Szerinte jogtalanul avatkozott bele a vármegye törvényhatósági bizottsága Pápa város autonómiájába, amikor ez ügyben történt fellebbezésben a megszavazott összeget elvetette, de ettől eltekintve, ilyen cimen a polgármesternek a békében is 500 korona volt megszavazva, ami most még inkább méltányos és a havi 2 q buza árának körülbelül meg is felel. A közgyűlés éljenzéssel fogadta dr. Fehér Dezső felszólalását és egyhangúlag megszavazta a tanács indítványát. Czifra József építő a Kisfaludy-' utca és vasút mentén elterülő, jelenleg szeméílerakodó helynek használt telket vagy bérbe, vagy örökáron kérte a várostól. A tanács a gyárfejlesztő bizottság javaslatára nem ajánlotta a közgyűlésnek az eladást, amit a közgyűlés elfogadott azzal a hozzáadással, hogy a tanács igyekezzék az ottani területet feltölteni a villamos telepről szállítandó salakkal és a városnak rendelkezésre álló egyéb töltésre alkalmas anyaggal, hogy amikor egy nagyobb üzemű j gyár felállítása Ígérkezik, megfelelő állapotban legyen. Az utcai piaci kereskedésre vonatkozóan kimondotta a közgyűlés, hogy rőföskereskedők csak vásárok napján délután 2 óráig árusíthatnak a piacon. Elfogadta a közgyűlés gróf Esterházy Tamás gyámja által beadott alapítólevél új módosítását, amely szerint a közkórháznak adományozott telekből a tervezett utca ne a Kálvária felé eső részére, hanem a Gróf Esterházy «ti villák mögé essék. Elfogadta a közgyűlés a tanács azon javaslatát is, hogy az iparostanonc iskolában női ipari szakiskolát állít fei, amelynek elvégzése a nőket önálló kéziipar üzésére képesíti. — A tanács ezzel kapcsolatban beterjesztette Horváth István nyug. képezdei tanár beadványát, amelyben fűtési segélyt kér a várostól az általa felállítandó polgári fiú iskolának, A tanács javaslata az volt, hogy felterjesztés történjék a kultusz-miniszterhez, amelyben javasolja az állami leány polgári iskolának fiúpolgári iskolává való átszervezését Az állandó választmány azonban ezt nem javasoita, csak általában egy polgári fiú-iskola felállításának szükségességét, a módozatok megjelölése nélkül. A közgyűlésen felszólalt dr. Fehér Dezső, aki szerint fiú-polgári iskolára Pápán szükség nincsen. (?) Annál inkább nem tartja szükségesnek magániskola felállítását, amiért is azt indítványozza, hogy ez a tárgy a napirendről levétessék. A közgyűlés ezt elfogadta. Törvénybe kell iktatni az indexszerinti bérfizetést. A két keze és az esze után élő szellemi és fizikai munkásság gazdasági helyzete egyre rosszabbodik, A közszükségleti cikkek árai többszörös aranyparitáson állanak, mig a munkásság jövödelme alig éri el a békebeli kereset egyharmadát. A dolgozó nép helyzete békében sem volt valami rózsás, ma azonban, amikor mindennek az árát békebeli aranyértékben kell fizetni, egyenesen siralmas és kétségbeejtő. Bátran állithaljuk, hogy Magyarország munkásnépének egy évtizedes nélkülözése elérte tetőfokát, amely húrt tovább feszíteni és a lelkek mélyén lappangó jogos elkeseredést fokozni katasztrófális volna. Az örökös nincstelenség sötét démona ott ül a munkások vánnyadt arcán, az élet gondjaiban elfásult és megtört munkásanyák tekintetében, a sápadt ajkú és minden gyermeki örömöktől megfosztott kis apróságok vézna testén, s ezek mind vádlók és áldozatok a mai önző, kapitalista és antiszociális berendezkedéssel izemben. Hogy állításunkat igazoljuk, elég; ha rámutatunk a száraz tényekre, melyek a munkásság nagy zömének bérviszonyait tárja elénk. Ugyanis 1914 tői 1924. év március hó végéig a drágulás átlag 15—16.000 szereire emelkedett. A drágulással szemben a munkabérek 3—4000-szeres emelkedést értek csak el. Ezekkel az adatokkal szemben a gépgyári munkások havi keresete 5—600.000 korona. A textil-ipari munkásoké heti 60—70.000 korona,,