Pápa és Vidéke, 21. évfolyam 1-52. sz. (1924)

1924-04-06 / 14. szám

cl teljességét. Ez az említett hajla­mosság ugyan nem mindig nyilat­kozik mint kimondott betegség, mert vannak a médiumok között egészen ép, okos, munkás egyéniségek is, de többnyire már a gyermekkortól mu­tatkoznak a későbbi közvetítőknél abnormis idegi jelenségek. Palladino Euspiának egészen éber állapotban csak ennyit kellett mondani: A jobb kezét nem mozdíthatja meg! — és mintha odakötötték volná", úgy ma­radt a keze az épen érintett tárgyon. D' Ésperance asszony maga mondja el, hogy sohasem tudta megérteni gyermekkorában más gyermekeknek félelmét a magukbanléttől. „Nekem sohasem voltak üresek a szobák. Idegenek jártak fel és le ... voltak, akik mosolyogva biccentették meg a fejüket. Ezek az árnyékszerű alakok néha annyira élőknek és érzékelhe­tőknek mutatkoztak, hogy összeté­vesztettem őket látogatóinkkal." En­nek a médiumságnak a lényege az elmélet szerint az öntudathasadásban van, amikor egy nagyobb lelki ösz­szefüggés, pld. az életkorokra vo­natkozóan, kiesik a tudatból, de el­rejtve, a normális lelki élettől telje­sen elszakadva, mintegy tudatalatti öntudat, tovább él az egyén elméjé­ben. Ennek a föltevésnek a hivei a spiritiszta jelenségek egy részét a tudatalattinak működéséből így ma­gyarázzák: a médiumnak idegen s a médium előtt különben ismeretlen nyelven való beszédje vagy legalább is néhány idegen szava, semmi egyéb, mint a tudatalattinak az eredménye. Épenígy az akár szóban, akár írás­ban történő vallási és tudományos megnyilatkozások mind a tudatalat­tinak „képzetbőségéből" származnak. Az „igaz" álmok, a jövendölések és a kristálynézés némely „csodái" is a tudatalattiban találják valószínű ma­gyarázatukat. — Van végül még egy ezeknél is újabb felfogás, a lélek­élettani, mely a médiumságot egészen rendes működésekkel, főképen ideg­erőkkel magyarázza, amely látható izommunka nélkül képes fizikai mun­kát pl. asztaltáncot végezni, vibráló hangokat, színeket kiváltani és ta­gadja, hogy a közvetítő állapota a rendestől eltérő állapot vagy tehet­ség volna. Természetesen el kell is­merni, hogy a lelki élet vizsgálatá­nak, nevezetesen a rendellenes lelki jelenségekkel foglalkozó pathopszi­chologiának, ahová a spiritiszta je­lenségek egy másik jókora része be­letorkollik, sokat kell még vizsgá­lódnia és fejlődnie ahhoz, hogy a körébe tartozó jelenségeket, elsősor­ban a hipnózis jelenségeit, teljes vi­lágításban elénktárja. Bár a tudományos megállapítás, ha el is tér a médiumos állapot ösz­szetevő elemeinek magyarázatában, a spiritiszta jelenségek ezt a másik csoportját természetes okokra vezeti vissza, mégis, minthogy ezen jelen­ségek előidézése csaknem minden esetben erőszakos beavatkozással jár a résztvevők idegzetébe, számos eset­ben nagy fizikai megrázkódtatások, betegségek, megőrülés stb. esetei fű­ződnek hozzá s emellett az erkölcsi botlásoknak is valósággal rendszeres előidézői, ezért a kath. Egyház tiltja is híveit az ilyeneken való részvételtől a fentemlített kivételes és komoly eseteken kívül. De mi lesz azon jelenségekkel, amelyek csakugyan természetes úton nem volnának megmagyarázhatók ? (Folytatása következik.) —n. HÍREK. • • • Lelkigyakorlatok férfiak és nők részére. Mint már múlt szá­munkban közöltük, az idei évben is külön lelkigyakorlatok lesznek férfiak és nők részére. A nők lelkigyakor­latát Bürchner László győri spiri­tuális tartja. Kezdődnek jövő szerdán, április 9 én d. u. 5 órakor az irgal­mas nővérek intézetében s tartanak április 13 ig, amikor közös szent áldozással fejeződnek be. A férfiak lelkigyakorlatai virágvasárnap este fél 8 órakor kezdődnek a bencés templomban s tartanak a nagyhét hétfőjén, keddjén és szerdáján, be-* fejeződnek a nagycsütörtök reggel fél 8 órakor végzendő közös szent áldozással. A konferencia beszédek, amelyeket Huszár Mihály sárvári apát plébános tart, minden nap este fél 7 órakor lesznek. Legyen ez a hét a lelki megújhodás hete 1 Ennek a szomorú, lelkiségben, erkölcsiek­ben oly szegény életnek úgy kellenek ezek a Krisztus felé forduló napok... Bizunk benne, hogy kath. társadal­munk ezekben a napokban fölkeresi Krisztus forrásait! Ádám Iván kanonok Vesz­prém város díszpolgára. Vesz­prém város képviselőtestülete a múlt héten tartott közgyűlésén Ádám Iván kanonokot egyhangú lelkesedéssel a város díszpolgárává választotta, így akarta nagy hálájának némi jelét adni az iránt a férfi iránt, aki a szó teljes értelmében mindenét jótékony célra adja. Előléptetések a rendőrtiszt­viselői karban. Mint értesülünk, a pápai m, kir. államrendőrségünk tiszt­viselő karában április l-én a követ­kező előléptetések történtek: Hamuth János és Popovics Lajos rendőr­kapitányok tanácsosokká, Surányi Lajos felügyelő főfelügyelővé, Csillag Antal segédfelügyelő felügyelővé lép­tettek elő. Gratulálunk 1 A Pápai Hitelbank új elnöke. A rnúlt vasárnap tartotta a Pápai Hitelbank évi rendes közgyűlését, amelyen a Mészáros Károly halá­lával megüresedett elnöki tisztségre Antal Gézát választotta meg, aki azt el is fogadta. Az új elnök rövidesen elhagyja Hollandiát, hogy új állá­sát elfoglalja. A Felsővárosi Kath. Olvasó­kör böjti vallásos estélye. Ma, szom­bat este 7 órai kezdettel Blazovich Jákó a Felsővárosi Kath. Olvasókör tagjai és vendégei számára böjti előadást tart. Az Ev. Leányegylet előadása. Fényesen sikerült szinelőadást ren­dezett az Ev. Leányegylet április l-én és 4 én a Városi Színházban. Harsányt Zsolt ünnepelt darabját adták, A vén gazember-i, nagy am­bícióval és sok tudással, úgy, hogy a közönségnek nagy művészi gyö­nyörűségben volt része. Nagyon sze­rencsésen voltak a főszereplők össze­válogatva s biztos játékuknak, erős tehetségüknek köszönhető az a me­leg siker, melyet a kiváló művészi értékű darab előadásával elértek. Különösen Nagy Imre ekszcellált a főszerepben, ki ismeretes nagy szí­nészi tehetségével mesterien juttatta kifejezésre a csalónak látszó, de mindig aranyszívű Borly Gáspár egyéniségét. Nagyon meg kell még dicsérni Prégler Ilonkát, Kunszt Margitot, kik bámulatosan beleélték magukat a szerepükbe, valamint Ná­dor Pált, Szabó Imrét, Medgyesy Ferencet, Miiller Józsefet ügyes ala­kításukért. Külön ki kell emelni Ki­rály Ilust, ki Perkáiné szerepében frenetikus hatást ért el. Képző és Iparművészeti tár­sulatunk e hó 30-i közgyűlésén Örvendetes gyarapodásáról és jelen­tős eredményeiről tett jelentést. Pong­rácz Józsefné úrnő magas nivóju, lelkes előadása az összes jelen­levőkre mély hatást gyakorolt. Az iparmüvészi kézimunkák művelése érdekében a társulat terve, hogy a most készülő munkákból már a ta­vasszal vásárt rendez. Batik, szőnyeg, kalotaszegi irásos varrottas tanítását vállalja. A közgyűlés lelkesen ünne­pelte Herz Dávidot, jelenlevő Nesz­torát 80. éve betöltése alkalmából. A tisztikar új tagja lett Lengyel Gyula tanár, aki a műtárosi teendőkben osztozik, űj választmányi tag lett Buáay Laios tanítóképző int. tanár. Betöréses lopás történt e héten a Kemény-féle Kossuth-utcai üzlet­ben, honnan 150 pár cipőt vittek el a tettesek. A Kaszinó kulturestélye. Már­cius 29 én este taftoita meg a Ka­szinó első kulturestélyét; a programm mindvégig magas színvonalú volt. Dr. Kapossy Lucián ref. kol!. tanár érdekes és megkapó összehasonlí­tásban állította a hallgatóság elé a régi és új ideált. Fejes Zsigmond ref. koll. tanár a csiliagok végtelen birodalmába vitte hallgatóságát ve­TÁRCA. ••• Oberammergau. • irta: dr. Bánhegyi Jób. A múlt év augusztus 10-én reggel gyorsvonaton indultam Münchenből, hogy gyermekkori álmomat megvaló­sítsam, az oberammergaui passiójá­tékot megnézzem. A mintegy száz kilométeres útvonal egy percre sem untatja az utast. Kies vidékeken ha­ladunk át, zúgó fenyveserdők között, bájps völgyekben, gyönyörű tavak mentén. A pompás Starnbergi-tó part­ján lassít a vonatunk, hogy szemünk eléggé megittasuljon az eléje táruló fenséges képtől. Elhagyjuk a Staffel­See poétikus vidékét is. A távolból az Alpok hókoszorúzta, égbenyúló ormai integetnek. Ott, az Alpok szé­lén, egy kis völgyben szerénykedik az ígéret földje, az a kedves bibliai falú, ahová törekszünk, ahol majd hol­nap, pénteken megjárjuk, végigéljük Üdvözítőnkkel a Golgota nehéz útját. Vonatunk megáll; kiszállunk Ober­auban. Ez a hely az Oberammergau­hoz legközelebb eső vasúti állomás. Alig marad valaki a vonatban; az utasok legnagyobb része postaautó­kon, kerékpáron, vagy gyalog foly­tatja útját a végső cél felé. Társam­mal, egy ettali bencés tanárral el­hagyjuk a jól gondozott szerpentin­útat és gyalogösvényeken indulunk a hegyekbe. De minden percben meg­állok, hogy gyönyörködjem. Kollé­gám ezt nehezen érti; ő, a bajor hegyvidék szülötte, megszokta már e gyönyörű tájakat és egyre biztat, hogy szebb is következik. És csakugyan. Egy kanyarulat vé­gén hirtelen megkapó látvány tárul csodálkozó szemem elé. Hatalmas hegyektől minden oldalról bezárt völgykatlan mélyén óriási épülettömb, melynek közepéből büszkén emelke­dik a magasba a világ legszebb ro­kokó templomának remek kupolája: ez az ettali bencés apátság. A zor­don fenségü természet ölében az em­beri kultúra úttörője. Az apátságnak gyönyörű épületében van egy nagy­szerű gimnázium, internátus, ame­lyeknek modern fölszerelése a leg­kényesebb igényeket kielégíti és a bámulatom mellett valósággal irigy­séget keltett pedagógus szivemben. Ettal különben ez időtájt igazi ven­dégfogadó volt; a diákok már el­széledtek nagyvakációra s az inter­nátus, székház, sőt a gimnázium egy része is a játékokra siető idegenek számára volt berendezve. Sok tízez­ren távoztak már e szép helyről az igazi keresztény vendégszeretetnek kellemes emlékeivel. Verőfényes, forró nap után ködös, borús reggelre ébredtem. Sötét fel­hők úszkáltak az égen, csendesen esett az eső. Mise után kocsira ül­tem s elindultam Oberammergau felé. Pénteki nap volt. Az úton egymást kergették az autók, bérkocsik, kerék­párok és kisebb-nagyobb csapatba verődve festői viseletben, bottal és háizsákkal felszelve, szótlanul ban­dukolnak a bajor falvak egyszerű fiai. ügy megkapott ez az ember­áradat, amely egy gondolattal eltelve egyazon cél felé siet: hogy minden­napi gondjairól megfeledkeze, néhány önfeledt órát töltsön Krisztussal és az ő tanításával, eszméivel, példájá­val gazdagabban térjen vissza ott­honába. Oberammergau egyik utcáján a ko­csiból megpillantom a passiójátékok világhírű Krisztus-alakítóját, Anton Lángot, akit fényképekről már régóta ismerek. Polgári ruhában, hóna alatt a szövegkönyvvel siet a színházba. Más szereplőket is megismerek az utcán; a passió szereplői ugyanis nem ismerik a maszkírozást. Haj- és szakkállviseletük olyan, hogy az elő­adásokon nincs szükségük álarco­zásra, parókára. Természetes hajvi­seletükben lépnek föl s a szabás és szin tekintetében korhű ruhákat ma­/

Next

/
Thumbnails
Contents