Pápa és Vidéke, 21. évfolyam 1-52. sz. (1924)

1924-04-06 / 14. szám

Pápa, 1924 április 6, vasárnap. Ara 1500 kor. XXI- évfolyam, 14. szám. RN?N ES VIDEKE jjHBMHMB^PHBSMHM 3ISNzetésl árak: negyedévre 0000 kor., egy­hónapra 5000 kor. Igyes szám ár a darabonként 1500 kor. POLITIKAI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség: Liget-utca 42. Kiadóhivatal: Ker. Nemzeti Nyomda. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Lelki megújhodás. Abban a ködtömegben, amely­ben a modern élet forog, sebez, tördel, egyre fényesebben gyúl ki a gondolat, hogy a nagy reparációt nem a diplomácia, nem közgazdasági reformok fogják elvégezni. Ennek csak egy útja van: az élet erkölcsi tőkéjének emelése. Hogy az etikum hiánya hová tud so­dorni egyéneket, mozgalmakat, társadalmi osztályokat, arról napról-napra sűrűbben, meg­döbbentőbben ad illusztrációkat az élet. Aki szereti faját, nem­zetét s figyelemmel kiséri a mai életet, sokszor szenved át álmatlan éjszakákat, sokszor áll a kétségbeesés örvényének szélén. Felelősségérzet, köteles­ségtudás, munkaszeretet, áldo­zatkészség, önzetlenség, olyan erkölcsi erők, amelyek nélkül társadalom, nemzet más idők­ben sem állhatott fönn, annál kevésbé a mai súlyosan beteg viszonyok közt. Egyre fenye­getőbben áll lelkiismeretünk elé a kegyetlen vagy-vagy. Vagy sikerül erkölcsi erőinket fölfo­kozni, vagy ledől a korhadt tölgy . . . Ez az erkölcsi tőkeemelés azonban csak az egyénnél kez­dődhetik. Ez a kérdés nem old­ható meg kölcsönnel, itt az egyénnek kell önmagából ki­emelnie azokat az erkölcsi ér­tékeket, amelyek hiánya folyton mélyebbre sülyeszti az életet. Lelki megújhodás nélkül, amely fölkavarja, átjárja, átfiatalítja az egyén életét, nincs kiemelke­dés abból a szomorú sülyedt­ségből, amelyben szenvedünk, pusztulunk. Vajha száraz galyakat tördelő böjti szelek száguldanának át falun, városon, egyénen, társa­dalmon, nemzeten . . . Vajha a nagyböjt gondolatvilága befelé fordítaná a lelkületeket, hogy meglátnók, mi minden hullt ki a magyar lélekből, mi minden hiányzik ahhoz, hogy magyar húsvétét lehessen remélni! A Kath. Leánykör mai szombat­délutánján Blazovich Jákó tart elő­adást „Az élet titka" cimen. Kezde­te pontosan fél 7 órakor. Vendé­geket szívesen látnak. 9 munhásifjúság nevelése. Korunk szociális problémái között nem utolsó helyen áll a munkásifjú ság nevelésének kérdése, melynek megoldása körül manapság sok je­les férfi fáradozik, akik belátják azt, hogy a nemzet újjászületése csak egy egészséges ifjú nemzedék ker.­szoc. szellemben kialakult lelki vilá­gától lehetséges. A munkásifjúság nevelésével a múltban nagyon keveset törődtek. A keresztény társadalom nem értette meg annak a sokat hangoztatott köz­mondásnak az értelmét, amely azt mondja : Akié az ifjúság, azé a jövő. Ellenfeleink, a szociáldemokraták már jó régen észrevették azt, hogy mi­lyen nagy érték a mozgalom szá­mára a munkásifjúság nevelése és megszervezése. Épen azért minden erejével a munkásifjúság megszerve­zésére vetette magát. Nem kiméltek időt, pénzt és fáradságot feláldozni, hogy a munkásifjúságot a Marx-féle ideológia számára megnyerjék. Az eredményt nem lehet lekicsi­nyelni. Egy tönkretett ország, lelki­leg és testileg megmételyezett mun­kásság a bizonyság arra, hogy a vörös szGCiálizmus milyen alapos munkát végzett. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a munkásifjúság nevelése s azoknak a ker.-szoc. moz­galomba való beszervezése milyen fontossággal bír. A keresztény tár­sadalom és annak vezetői még ma sem akarják belátni, hogy ezen a té­ren végzetes mulasztást követtek el, mikor a jövő újnemzedékét a szociál­demokrácia prédájául hagyták. Egy-egy szociálista megmozdulás hirére összerezzenik ugyan a keresz­tény társadalom, de aztán a rohanó eseményekkel együtt elfeled mindent és nem siet a maga erejével is hoz­zájár ulnl a munkához, melyet a ke­resztényszocializmus folytat a marx i szociálizmus romboló árjával szem­ben. Az elmúlt napokban Budapesten megtartott egy ilyen munkásifjúsági ankét keretében sok üdvös eszmét pendítettek meg. Neves pedagógusok, iparosok egyformán hangsúlyozták, hogy a gondjaikra bizott munkás­ifjúsággal az iskolán és műhelyen kívül is kell foglakozni, ha a reájuk leselkedő szociáldemokratáktól őket meg akarjuk menteni. Az első és legfontosabb feladatul azt jelölték meg, hogy a munkásifjúság szoci­ális helyzetét felkaroljuk, erkölcsi ne­velésükre nagy súlyt és gondot for­díisunk. Hangsúlyozzuk, hogy valláserkölcsi nevelésre van szükség, mert nem mindegy az, hogy milyen irányban történik a neve!és; vajj«n Krisztus­sal, vagy őnélküle élünk-e és ren­dezzük be életünket. A szociáldemokrácia az ifjúság lel­kéből a vallást iparkodik először ki­irtani, hogy a fzabadakarattal biró embert állattá és géppé tegye. Mert csak egy géppé vált tömeg képes a társadalom felfordítására, az aljas cé­lok megvalósítására. Az ifjúsággal való állandó foglal­kozáshoz s azoknak rendszeres ok­tatásához azonban helyiségre, hasz­nos könyvekre és folyóiratokra, fel­szerelésre és, ami a fő, odaadó, nagy megértő szeretetre is van szflkség. A pápai keresztény munkásifjúság vezetői részéről ez utóbbi nem hi­ányzik, de munkájuk sikerét majd­nem lehetetlenné teszi, hogy négy év óta hiába kopogtatnak itt is, ott is, hogy megfelelő szerény helyisé­get kaphassanak, mind máig nem sikerült. Pedig itt volna az ideje és be kellene látni mindenkinek, hogy a munkásifjúság nevelése és beszer^ vezése ma mindennél fontosabb fel­adat, mert e kérdés gyökeres rende­zésén fog múlni, hogy a jövő mun­kás nemzedék hazafias*, keresztény gondolkodású lesz-e, vagy pedig Marx igájába fogott nemzetközi szo­ciáldemokrata. Figyeld. tékkel alkalmazhatók. Minden, a leg­nagyobb akribiával végzett tudomá­nyos megállapítás ugyanis, ideértve a legkiválóbb, Jackson Dawis amerikai és Aksakov orosz spiritiszták szakvéle • ményét is, megegyezik abban, hogy a mediumitás, vagyis az a képesség, hogy valaki médium, közvetítő le­hessen természetes állapot és a köz­vetítőnek erői természetes, habár a rendestől eltérően fejlődött erők. A különbség csak ott van a tudomá­nyos megállapításokban, ahol a köz­vetítő állapotának Összetevő elemei­ről van szó. Az egyik megállapodás — itt Wolkenberg könyvére vagyunk te­kintettel — azt mondja, hogy a médiumos állapotnak egyedüli eleme és lényege autohipnozis, az önsugal­mazás. Egészen egészséges szerve­zetedről is bebizonyul, hogy hacsak egyszer, még inkább, ha többször láttak hipnózisban tévő közvetítőt és különösen, ha magukat hipnozitál­taíták, könnyen sikerül nekik önma­gukat hipnotizálniok. De mit ér el a közvetítő az ilyen önsugalmazás­sal? Mindent, amire csak vágyik. Swedenberg például a mennyet és poklot látja, a quietisták égi világos­ságot élveznek. Ez az önsugalmazás fejti meg töb­bek közt azt a jelenséget is, hogy a tudományos kérdésekre adott vála­szok és a vallásos kijelentések so­hasem haladják meg a közvetítő val­lási és ismereti szintáját. — Egy má­sik megállapítás szerint a médium­sághoz hajlamosság kell és már maga a hajlamosság hisztérikus alapon nyugszik és az öntudat hasadásban, a „tudatalatti "-nak a rendestől eltérő fejlődöttségében és funkcióiban éri A spiritizmusról. (Folytatás.) 2. Bár a spiritizmushoz számított jelenségeknek egy jókora része csa­lásra és szemfényvesztésre vezethető vissza, mégis naiv felfogásban áltatná magát az illető, aki valamennyi je­lenséget így akarná megmagyarázni, nemkülönben az a felfogás is szél­szőséges, mely minden ilyen meg­nyilvánulásben a közvetítő egyének lelkétől különböző „szellemek" köz­reműködését látja. Zöllner a negye­dik dimenzióval, Reichenbach az od és fluidummal, Baader, Perty, du Prcl mágikus erőkkel, a démonelmélet föl­döntúli erőkkel ugyan nemcsak ma­gyarázzák, de meg is magyarázzák a spiritiszta jelenségeket, de nyugod­tan mondhatjuk azt is, hogy ezen el­méletek képviselői igen korán köny­velték el elméleteik javára a meg­fejtéseket, mert a tudomány állás­pontjáról tekintve attól, hogy a spi­ritizmus valamennyi jelenségét meg­fejtsük vagy megmagyarázzuk, a va­lóságban ma még elég távol vagyunk. Vannak a spiritizmushoz számított és alapjukban való jelenségek között olyanok, amelyeknek a megfejtése megvan, de vannak aztán olyan je­lenségek is, amelyeknek megfej­téséhez csak útban vagyunk, vagy melyeknél be kell érni nagyobb ered­mények nélküli tapogatózással és elemi vizsgálódásokkal. így amennyiben a spiritizmus szug­gesztiókkal s hipnotikus jelenségek­kel dolgozik, ezeket ma már bátran tekinthetjük teljesen ttrmészetes je­lenségeknek, melyek azonban csak komoly és fontos okból — pl. or­vosi célból — s mindig kellő mér-

Next

/
Thumbnails
Contents