Pápa és Vidéke, 21. évfolyam 1-52. sz. (1924)

1924-11-16 / 46. szám

Pápa, 1924 november 16, vasárnftp. Ara 2000 kor. XXI* évfolyam, 46. szám. KíéHiciésI árak: n«gyt<iévre 24.060 kor., egy hónapra 8080 kor* POLITIKAI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség: Fő-utca 12. Kiadóhivatalt FÖ-utca 12, szám. Hirdetések milliméteres díjszabás szeriül Házszabályrevlzió* Dr. Paupera Ferenc nemzetgyűlési képviselőnk lapunk munkatársa előtt a politikai helyzetről nyilatkozva, a házszabályrevizió mielőbbi letárgyalásának szükségességét hangoztatta, amitől a parlament a régi tekintélyének visszaállítását és tanácskozó képességének biztosítását várhatjuk. Az ország lakosságát — úgymond — nem érdekli a képviselők személyi ügyei és torzsalkodásai, nem a végetérni nem tudó viták szóáradata és a sokszor jelentéktelen interpellációk halmaza, a közönség alkotmányos, hasznos és értékes munkát vár a parlamenttől, elsősorban pedig az ismét minden ok nélkül nekilendült horribilis drágaságnak erélyes letörését. Nemzetgyűlési képviselőnk a házszabályrevizióra vonatkozó felfogását — mint a házszabályrevíziós bizottságnak tagja — magában a bizottságban értékesíti. A törvényjavaslat az 1913-as házszabályok alapján épült föl, s módosításai a külügyi bizottságra, az interpellációs jog szabályozására és a beszédidő korlátozására szorítkoznak. Egyben fegyelmi újításokat is tartalmaz, melyek lehetőleg elejét veszik a Ház tagjai vagy a nemzetközi illem megsértése eshetőségének. Csak ilyen módosítások biztosíthatják, hogy a törvényhozás tárgyalásává tett anyag megszabott időn belül elintézést nyerjen. Tanulságos előadását, liberális és mégis szigorú felfogását a nyugati államok parlamenti életéből vett adatokkal illusztrálta. Mig nálunk a mai házszabályok szinte korlátlan szólásszabadságot adnak a képviselőnek, a francia kamarában a cloture-t bármikor ki lehet mondani. Az elnök egy-két képviselő kívánságára megállítja a szónokot s szavazást rendel el, vájjon a többség óhajtja-e a vita bezárását. A szavazás kézfeltartással történik, s ha az elnök kimondja a többséget, ezzel egyszersmind a vitát is bezárja. Interpellálni csak a többség beleegyezésével lehet. Egyébként is a francia kamarában a viták hordereje a bizottságokban nyilvánul, ahol részletes és szigorú bírálatot gyakorolnak a javaslatok fölött s éppen azért a plénum csak a bizottságok végzését ratifikálja. Angliában a parlamenti tárgyalások magas színvonalán éberen őrködik a Ház elnökének páratlan magasan álló tekintélye, aki életfogytiglan megválasztva s a politikai pártok fölött állva, egy tekintetével visszatereli az esetleg elsiklott vitát rendes vágányára. A vitavivő itt is koriátokhoz van kötve s az interpellációs jogot szigorú szabályok bástyázzák körül. Hasonlóképen a szabad Amerikában sem nyúlhatnak a végtelenbe a tárgyalások. Ha az elnök előtt álló homokóra a vitára, vagy interpellációra engedélyezett idő leteltét jelzi, a szónoknak a mondat közepén is abba kel! hagyni beszédét. Az új házszabály tehát nem fogja drákói rendelkezésekkel korlátozni a parlamenti tárgyalások szabadságát, egyedül a nemzetgyűlés munkaképességét ' hajtja biztosítani és tekintélyét A Nagytemplom veszedelemben. A nagytemplom tornyából kivágódó füsttömeg ijesztette meg pénteken délelőtt 10 óra után Pápa város közönségét. Egy pillanat alatt az egész városban elterjedt a riasztó hir, hogy kigyulladt a nagytemplom, ég Pápa város büszkesége. Mindenki a nagy templom felé sietett, melynek a plébánia felőli toronyszobájából egyre jobban hömpölygött a füst. Csak a rendőrség erélyes fellépése tudott rendet teremteni a mindefelöl odasereglők és a vásárosok nagy tömege között. Hamarosan kiürítették a Főtér veszélyeztetett részeit, s így 4—5 perc alatt megjelent derék tűzoltóink akadály nélkül megkezdhették mun kájukat a most először működő mótorfecskendővel. Körülbelül egy órai munkával egészen eloltották a tüzet. Tűzoltóink, Vohlmuth Lajos vezetésével igazán érdemes munkát végeztek. A nehezen hozzáférhető toronyszobát a toronyba vezető lépcsőn vakmerő bátorsággal közelítették meg. Önfeláldozó bátorságú munkájukért a pápai kath. hitközség, Pápa város, söt az egész ország igazi háláját érdemelték ki. Egy kis késedelmeskedés, egy kissé kevesebb bátorság, a tűz átterjed a templom padlására, A hatalmas gerendák lezuhanása könnyen beszakaszthatta volna a boltozatot, s a pápai hitközség templom néikül áll, Pápa városának hiányzik egyetlen műemléke, s az egész ország is szegényebb lesz egyike legjelentősebb műemlékével. De elismeréssel kell megemlékezni Tenzlinger József dr. polgármester és Szokoly Viktor tanácsosról, akik nem kis nehé2ségekkel vitték ki október elején a városi közgyűlésen, hogy a város móíorfecskendőt szerezzen. Ez az egyeden eset eléggé igazolta a városi tanácsot a halogatókkal szemben. A 6 vagon buza értékű fecskendő sok milliárdot mentett meg pénteken a köznek, de az egyeseknek is, mert kiszámíthatatlan, mekkora lett volna a tüz pusztítása a városban, ha a templom teteje lángba borul, A tüz oltásával egyidőben megindult nyomozás kiderítette, hogy a tüzet a harangozó gyerekek könnyelműsége okozta. Freiier István, Vikker Lajos és Kovács István tüzet raktak a toronyszoba közepén s a már kialvóban lévő tüzet ott hagyták. Innen gyulladt meg a szobában lévő prics s padok. Azt hisszük, a nagy veszély után nem keli az illetékeseket figyelmeztetni, hogy nagyobb szigorúsággal örködjenek, vájjon kik járnak fel a toronyba. védelmezni. S erre égető szükség is van. S ha majd az új házszabályok alapján folytatja munkáját a nemzetgyűlés, akkor Lyka Döme és Zelovich László bizonyára vigasztalóbb statisztikát állítanak össze a magyar politikai életről a mostaninál, melyben kimutatják, hogy a parlament 1051 órából 336-ot személyeskedésre fecsérelt. Szülői értekezlet a bencés reálgimnáziumban. Vasárnap, november hó 9-én tartotta a bencés reálgimn. ebben az iskolai évben az első szülői értekezletet, melyen a szü!ők és érdeklődők olyan m<gy dámban vettek részt, hogy egészen megtöltötték a gimn. dísztermét. Az első előadó Szalay Jeromos dr. bencés tanár vol

f, aki az idei íanévvel reálgimnáziummá alakult intézet és a régi humanista gimnázium közti különbséget ismertette. Bevezetésül röviden szólt a középiskola céljáról és eszközeiről, azután rátért a reform tárgyalására. A reformot a nagyközönség óhajtása, s az a talán vita ható, elméleti gondolat hozta létre, hogy az általános műveltség megszerzésének eszközei differenciálódjanak. Ha már most a reformot vizsgáljuk, azt látjuk, hogy lényeges újítás igazában csak a nyelvtanítás terén van. A reáliáknál csak kisebb-nagyobb módosítás történt, a nyeiveknél azonban már lényegesebb a változás. A középiskolák nagy részébea (kb. 70—80V«-ban) a görög helyett valamelyik modern nyelv (angol, francia vagy olasz) lépett. Az előadó azután részletesen foglalkozott a görög nyelv meliett s ellene felhozott érvekkel, s megokolta, hogy a bencés főgimn. fenntartó hatósága miért választotta a modern nyelvek közül a franciát. (Ezekre az érvekre esetleg lapunk hasábjain még viszszatérünk.) Megemlítette az előadó a reform ellen felhozni szokott nehézséget, hogy t. i. mi lesz akkor, hai a növendékek intézetet cseréinek, s esetleg franciát tanító intézetből angolt tanító intézetbe mennek. A felhozott nehézség az előadó szerint csak átmeneti időben állhat fenn, mert lehetetlen, hogy a reform itt