Pápa és Vidéke, 21. évfolyam 1-52. sz. (1924)

1924-11-16 / 46. szám

megálljon, s a további fejlődés ne az legyen, hogy minden intézetben lesz legalább is angol és francia tanítás. A modern nyelvi tanítás ügy is megkívánja, hogy egy osztályban mentől kevesebb növendék legyen. így azután meg lesz az osztályoknak a nyelvi órákon szükséges kettéosztása, s az eredményt nem veszélyezteti a növendékek nagy száma. S")t tovább is mehetünk ennél a kérdésnél. Ha a humanista gimnázium tantervét összevetjük a reálgimnáziummal, a nyelveket nem számítva, nem látunk olyan nagy különbséget kSztük, hogy megokoltnak látnók a két tipus szétválasztását. A modern nyelvek mellett egy fedél alatt igen szépen megférne a görög is, vagyis a középiskola hármas típusából ismét lenne két típus, a gimnázium és a reáliskola, de a gimnázium felső oszlályában a növendékek jövendő pályájuk és tetszésük szerint választanának görög, angol vagy francia nyelvet. Ez kikorrigáíása lenne az egykori görögpótlós rendeletnek, s számtalan iskolareformmal felmerülő nehézséget megoldana, gimnáziumonként két tanári állás felállításával. Ez intézkedés jobban megvalósítaná a reform intencióit, mint a mostani hármas tagozódás, melynek egyéb nehézségeihez az is hozzájárul hogy a növendékek nem hajlamuk és tehetségük szerint választhatják meg az iskola típust, hanem legtöbb esetben azon intézetbe kell járniuk, melyben van, vagy amelyik felveszi Őket, A nagy tetszéssel fogadott előadás után Niszler Teodóz, a főgimn. igazgatója szólt a megjelentekhez. Több gyakorlati problémát felvetett, melynek megvalósításában a jelenlevők élénken résztvettek. Megtárgyalásra került az értekezleten az a sok különféle díj, gyűjtés, mozilátogatás, melyeket mind felsőbb helyről rendelnek el. A szülői értekezlet megkérte az igazgatót és a tanári kart, hogy ez irányú panaszait juttassa el az illetékes hatóságokhoz. A szülői értekezleten elhangzott előadások, felszólalások beszédes bizonyságai a szülői értekezletek fontosságának. Schandl Károly földmivelésügyi államtitkár Pápateszéren. Mint már jeleztük olvasóinknak, Pápateszér nagyközség elöljárósága és a Bakonyaljai „Gazdaház" Szövetkezet, a legelső országos vásárja alkalmából falufejlesztési kultúrnapot rendezett, melynek legfontosabb pont Ját Schandl Károly államtitkár be széde alkotta. Stenger Gyula esperes, mint a szövetkezet elnöke üdvözötte az államtitkárt, s kérte a Bikonyaija népének további segítségét. Gabicza Ferenc zirci kisgazda-képviselő a falu földmives népe nevében kö szönti az államtitkárt. O yan az országunk, mintha minden házban egy kiterített halott feküdne. Ebből a romlásból csak úgy van út ki, ha a szellemi és fizikai munkások, a szellemi és anyagi tőkék birtokosai a föld népével együtt vállvetve dolgoznak. Ragaszkodnak a szövetkezetekhez, s a lesújtott hazához. Schandl Károly államtitkár visszapillantást vet a szövetkezeti eszme fejlődésére, az első keresztényektől a XIX. századik. Nálunk Széchenyi István kiforgatott eszméit a gazda'sági liberálizmus jelszava alatt: egyesek gazdagodására fordították. S ekkor kezdett szegényedni a falu. Jött az amerikai buza és tengeri, s vitte visszafelé a hajó a kivándorló magyarokat koldusbottal. Károlyi Sándor, Darány Ignác ezt nem nézhetvén, megkezdték a fogyasztási és hitelszövetkezeteket, mint a falu gazdasági szabadságharcának várait építeni. Az ő hagyatékuk a keresztény világnézettel telített népies magyar agrárpolitika, s gyakorlati lehetőségek fokozatos megvalósításával. A gazdasági liberalizmus évtizedes mulasztásait máról holnapra pótolni nem lehet. De a gazdasági válság nehezén túl vagyunk, a bajokból most már kifelé megyünk. Pézünk hónapok óta állandósult, a takarékosság terjed, s a betétek emelkednek. A munkanélküli tőzsdei spekulánsoknak bealkonyodott, vagy külföldre szöktek, vagy börtönben ülnek, vagy oda fognak kerülni. A gazdasági pangás is enyhül, bárha most egy rossz termés súlyos terhét kell kihevernünk. Megállapítja, hogy a többtermelés frontján s kisgazdák is megjelentek már, az ez éyi kiállításokon sok díjat nyertek. A Falu Országos Földmives Szövetség nem politizál, hanem' gazdasági és kultúrális téren igyekszik a falvakat előre vinni. Ebben a tömörüljön a földmives kisgazda közönség. A vezéreket az áldatlan harc, s a politikai gyalázkodás idő előtt meg fosztott életüktől, de szellemi örök ségük meg van, s azt tovább kell gyarapítani. A munkás alkotó, a föld népét, s a kisembereket védő keresztény szellem hozta létre a B ikonyaljai Gazdák Szövetségét, a „Gazdaházat", Pápateszér példás fejlődését. Ebben tömörüljön a vidék egész lakossága, s támogassa önzetlen és hfi vezetőit. Ormdndy János, a Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara igazgatója a város és falu népének hivatása között vont párhuzamot, amazé a vezetés, emezé a termelés munkája. Ma az utóbbin van a fő hangsúly. Ez fokozza a falu jelentőségét, s ez növeli meg kötelességeinket az elhanyagolt faluval szemben. Öt év alatt több történt a falu érdekében, mint azelőtt ötven év alatt. Ezen agrárvédelem harcosa a fiatal Gazdakamara is, mely a leg/ demokratikusabb magyar intézmény, 80% bm a kisembereké. Igazi haladást és erőt csak az agráröntudat kifejlődése fog adni. Sokorópátkai Szabó István ny. miniszter a Falu O szágos Földmives Szövetség képviseletében szólt. A haza, alkotmány és a trón összeomlott: csak az erős magyar akarat vezethet ki ebből. Az igazi fajvédelem az, ha ki-ki megteszi kötelességét; akit vezetésre hivott a sors, az vezessen, akit vagyonnal áldott meg, az áldozzon a közért, akinek pedig lelke van, az kövesse a vezéreket. Most nem életet és vért, hanem munkát és lemondást kér a haza. Nem az ezer seb feltárása, s a sérelmi politika népszerű hajhászása, hanem a viszonyokkal számoló nehéz konstruktív alkotás ma a feladat. Ezt kell elősegíteni. Ebben a bakonyaljai gazdák és Pápateszér népe példát adott, utat mutatott. Dr. Weisz István népjóléti min. oszt. tan. amerikai tapasztalatairól tartott sikerült előadást. Odaát a munka, az egymást segítés, a tanulás az anyagi gazdagság, mint a kultúra eszköze, a vallásos és hazafias érzés a nemzeti nagyság alappillérei. Nemzetköziség csak a szeretet, az emberbarátság gyakor lásában van. Nem az államtól várnak mindent, hanem minden vagyonos ember kulturális célokra áldozza vagyona jó részét. Az ottani demokrácia, nem az oktalan tömegek korlátlan uralmát jelenti, mint nálunk hirdetik. Ezen elvek alkalmazása mellett mi is naggyá lehetünk itthon is, hiszen a nagyvilágon e kívül nincsen számunkra hely. A szónokokat az összes környékbeli falvakból összesereglett nép százai lelkesen hall gatták Az első országos pápateszéri vásár fényes eredménnyel zárult, s az állat és kirakodó vásár rendkívül nagy forgalmú volt. Gyönyöiü szép őszi nap kedvezett Pápateszér nagy ünnepélyének. Diadalkapuk és a falu ünneplő népe várta a vendégeket. Az ünnepet szentmise kezdte meg, melyre a nagytemplom zsúfolásig megtelt, különösen a fiatalsággal. Schandl Károly államtitkár meglátogatta a község érdemes bíráját és Nikodém Mihály kisgazda, kamarai igazgatósági tagot, valamint a pápateszéri gróf Jankovich Bésán-féle gazdasági iskolát; a „Gazdaház", Népbank, Hangya Fogyasztási Szövetkezet, Olvasóterem, malom és gazdasági áruraktárak a legnagyobb tetszését nyerték meg. Valóban ünnep volt ez a nap és határkő Pápateszér életében. Erőt és hitet lehetett belőle meríteni a további nehéz és hosszú falufejlesztési munkához, mely gyermekeink részére kell, hogy visszahozza azt, amit mi botorul elvesztettünk. A szép falukultúrünnep sikere Tétényi főjegyző és Bellosits János gazdaházi igazgató nevéhez fűződik. Az államtitkár Szabadhegyi Elemér vendége volt. Mille Géza, Forradalmi kísérlet Spanyolországban. A mult héten anarchisták és a köztársasági párt hívei forradalmat akartak támasztani a marokkói harcokkal elfoglalt Spanyolországban. A francia-spanyol határon és Barcelonában próbálkozó kevés számú anarchistákat a rendőrség széjjel verte. Olvassa a „Pápa és Vidékét". ff Aki szegény magyar testvérét segíti, az szegény magyar hazáját segíti I" Legelső, legnagyobb, legkedveltebb szónokaink hallatták nagystílusé beszédeik zenéjét az utolsó kath. nagygyűlésen. A magyar nyelv melódiájának acéljába egyszerre belecsendült Itália lágy muzsikájának dallama. Felszólalt a pápa követe, Schioppa Lőrinc nuncius, s megszólalt benne az a nagy magyar szeretet, melyet minden alkalommal hangoztat, nemcsak zengzetes nyelvének harmóniájában, hanem tettekben és cselekedetekben. Buzdító szava épen a kath. nagy gyűlés keretében nekünk, katolikusoknak különösen fontos, hisz ő a képviselője annak a nagy irányítónak* kinek szava, mint Krisztus helytartójáé, nekünk nemcsak tanács, hanem parancs. És mit mond ? Igaz, megértő atyai szívvel szólal meg nemzeti szerencsétlenségünkről. 6 megért minket. Velünk érez és szeretettel akar nekünk segíteni. S 6, ki a charitas Isten földi helytartójának képviselője, arra a charitasra utal, mely Krisztusban megváltotta a világot és mely egyedül általa iudja mindig újonnan megváltani ezt a megváltásra ma inkább, rnint valaha rászoruló emberiséget. Ennek a charitasnak a jegyében tartotta meg már háromszor a kath. főtitkárság, — melyben egyesülnek az összes pápai kath. nőszervezetek — a karácsonyi akciót. Minden egyesület egyénileg veszi ki részét a munkából, gondoskodván a szegény gyermekek karácsonyfájától az ápoldák aggastyánáig, az egyes családok nyomorának enyhítéséből a kórházban sinylődőkig. Senkit sem felejtvén, senkit sem mellőzvén, igaz kath szeretetben egyesülvén a mimikában, igaz katholikus, azaz általános szeretetben gyújtván meg minden gyámolításra szorulónak a karácsonyfa gyertyáját. Midőn most újra megkezdődik az adományok gyűjtésének nehéz feladata, kérjük a pápai jószivfc embereket, hogy a Krisztus nevében kérőket fogadják szívesen, hisz amint a nuncius mondja: „Aki szegény magyar testvérét segíti, az szegény magyar hazáját segíti." Magyar-olasz párbaj. Kovács Györgyöt a párisi Olimpiászon a magyar vivók védelmében az olasz Pulitti részéről súlyos inzultus érte. Kovács a sértésért elégtételt követelt és a kanizsai Károly király laktanyában megtartott párviadalban Kovács tizennyolcszoros összecsapás közben az olasz mester fülét átvágta és alsó ajkát megsebesítette. A párviadal után a felek kibékültek. Véget ért az osztrák vasutassztrájk. A múlt héten az osztrák vasutasok sztrájkba léptek, mivel a fizetésemelésre vonatkozó kérésüket nem teljesítették. Az egész Ausztria közgazdasági életét megbénító sztrájk hosszas tárgyalások után szerdán éjfélkor megszűnt.