Pápa és Vidéke, 21. évfolyam 1-52. sz. (1924)

1924-09-07 / 36. szám

VIDÉK fllSHzeiésI Arak: negyedévre 0000 kor., egy­hónapira 8000 kor. Igyci szám ár a darabonként 2000 ker. POLITIKAI HETILAP. Üegjelenik minden vasárnap. Szerkesztőségi Liget-utca 43. Kiadóhivatal: Ker. Nemzeti Nyomda. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint Faluklállitás Pápán. Azoknak a kultúrmozgalmak­nak, melyek a megcsonkított magyarság kultúrájának erőtel­jes kifejlesztését és ezzel kap­csolatban és ennek révén a magyar államnak a Duna me­dencében eddig is gyakorolt 1000 éves vezető szerepének ma egyedül a kultúra utján fenntartható további fejlődését célozzák, egyik legerősebb, legcéltudatosabb és legered­ményesebb tényezői a mind gyakrabban ismétlődő és or­szágszerte megrendezett falú­fejlesztő kiállítások. A háborús gazdálkodás lik­vidálásának és a békegazdál­kodás megkezdésének általá­nos kisérő jelenségei az ösz­szes háborút viselt államokban az u. n. árumintavásárok, me­lyek a termelés kiváló produk­tumainak felsorakoztatása mel­lett egyrészt irányítani vannak hivatva az újra éledő ipari, ke­reskedelmi és gazdasági életet, másrészt azt a nagy feladatot is maguk elé tűzték, hogy pia­cot teremtsenek a meginduló gazdasági versenyben az egyes országok termelésének. Ezt a célt szolgálják a világ­híres lipcsei és bécsi áruminta­vásárok épúgy, mint a pozsony­ban cseh rendezésben a na­pokban megkezdődött keleti vásár és az egyre nagyobb je­lentőségre emelkedő budapesti vásárok, Hogy egy talán nem is egé­szen találó, de minden esetre jellemző hasonlattal éljünk, a ^Wiener Messe* épen olyan fogalommá vált a most kibon­takozó nagy gazdasági küzde­lemben, mint volt a világháború­ban a 42-es ágyu. Ennek a gondolatnak, a gaz­dasági kultúra nemzeti jelentő­ségének felismerését jelentik a Faluszövetség speciálisan ma­gyar jellegű és a magyar ősi népkultúrát modern keretek közé helyező falukiállításai, melyek egybehordását jelentik mindannak a sok értéknek, me­lyet a magyar kezek és szivek a magyar géniusz vezető ereje mellett mint kultúrális ipari és gazdasági értéket megteremtet­tek. ' Ezzel a gondolattal átitatva és ezzel a nagy horderővel je­lentkezik városunkban is a falu­kiállítás, mely messzemenő je­lentőségénél fogva kiválóan ér­demes arra, hogy a legszéle­sebb néprétegek figyelmét ma­gám vonja. Tudnia és éreznie kell min­denkinek, aki a maga legszű­kebb viszonyain túi a közérdek­kel szemben a legparányibb rokonérzéssel is viseltetik, hogy a jövő egyelőre azé a nemzetek nagy versenyében, aki a jobb igazi termékeket, becsületesebb, reálisabb kereskedelmet és inten­zivebb mezőgazdálkodást tudja felmutatni s a közeli jövő csata­tere nem a lövészárok és a drótakadály, hanem a pult, az asztalosmühely és a búzatábla. Mivel pedig hegyvidékünk és iparvidékeink elvesztése folytán kiválóan és túlnyomó mértékben agrárállam lettünk, igen helyes érzékre vall minden kultúrmoz­galom, mely a faluhoz nyul és a falu kultúrájának emelésén keresztül akarja emelni az egye­temes magyar kultúrnívót, mert a magyar megújhodás gyökere, bár sok más oldalról támogatva, kétségtelenül a falu talajában kell, hogy gyökerezzék és onnan induljon el szűkre csonkított határán túlnyomuló, eredménye­sebb új évszázad rögös utján. Ezzel a gondolattal üdvözöl­jük városunkban a falukiállítást, mint a béke harcának egyik legerősebb fegyverét. (S.) A hét eseményei. Összehívták a nemzetgyűlést. A szociáldemokrata képviselők és a liberális ellenzékiek hétfőn nyújtották át a nemzetgyűlés elnökének a nem­zetgyűlés összehívását kérő ivet. Hir szerint az ellenzéki képviselők a munkanélküliség kérdésén kivül az Esküit és Erzberger-ügyet is a Ház elé viszik. A népszövetség gyűlése. Ötö­dik gyűlését taríja Genfben a Nép szövetség, melyet annak idején a világbéke fenntartására tákolták ösz­sze. Eddigi működéséből és a mostani tanácskozásokból, határozatokból azonban az tűnik- ki, hogy inkább a t győztesek" biztonságát szolgálja, mint a világbékét. A lefegyverzés és a franciák biztonsága mellett más kérdések, mint a kisebbségü kérdés kerülnek szóba a gy,ü!ésen. Mennyit adott az állam a múlt évben lakásépítésre. La­kásépítési államsegélyben illetve köl­csönben részesült az állam részéről az elmúlt év folyamán összesen 37 magyar város és nagyközség, A fo­lyósított kölcsönök illetve segélyek teljes összege majdnem 18 milliárd korona. Ebből a pénzből épült il­letve épül 64 egyszobás, 168 két­szobás, 33 háromszobás és 8 négy­szobás lakás, felépitetett, átalakíta­tott vagy tatarozás alá került több középület, ezeken kivül épültek to­vábbi kislakások több helyen akkora számban, amennyit az előirányzott összeg a helyi viszonyok mellett le­hetővé tett, végül közalkalmazottak kaptak házépítési, más elemi csa­pás által sújtott magánosok pedig tartozási segélyt vagy kölcsönt. Egyts esetekben az állam természetben utalt ki építési anyagokat is. Jugoszláviában ű] főispáno­kat neveznek ki. Szabadkáról je­lentik : Hosszas tárgyalások után létrejött a kormányzópártok között a megállapodás az új főispánok ki­nevezésére vonatkozóan. A megál­lapodás szerint a horvátországi főis­pánokat a Radics- párt, a szlovéniaia­kat a katholikus-, a vajdaságiakat a demokrata-, bunyevác-, földmives­párt jelöltjeiből fogja a kormány ki­nevezni. A románok viselkedése az interparlamentáris konferen­cián. Az idén az interparlamentálls konferencia Bernben tartotta üléseit. A román kiküldöttek panaszt eme­tek az erdélyi magyar irredenta állí­tólagos üzelmei ellen. Berveczy Al­bert erélyes beszédben utasította vissza a vádaskodásokat. A kisebb­ségek elnyomása ellen a szónokok egész sora emelte fel szavát, köztük Lukács György is, aki a hallgatóság tapsai mellett jelentette ki, hogy Magyarország mindig őrködni fog elvesztett fiainak szabadsága fölött s sohasem szűnik meg felhívni a Nemzetek Szövetségének figyelmét a jogsérelmek végtelen sorára. Seipel kancellár kegyelmet kért merénylője számára. Ausz­tria megmentője, Seipel kancellár, nemes lélekre valló gesztussal kegyel­met kért elvetemedett merénylője részére. Hainisch elnök úgy hirlik, meg is fog kegyelmezni a merény­lőnek. A német kölcsön. Ausztria és Magyarország után Németorszá­got is külföldi kölcsönnel akarják szanálni. A német kölcsönt okt. 15 én bocsátják ki jegyzésre 8 százalékos kamat mellett. Az összeg felét Ame­rika fogja jegyezni, kétötödét Anglia, a többit pedig a kontinens többi országa. Az ántánt több milliárd értékei műszaki anyagot foglalt le egy budapesti motorgyárban. Az ántánt katonai ellenőrző bizottsága a Fehérvári-uti Magyar Fiat-motor­gyárban automobilmotor gyártásra szolgáló többmillió aranykorona ér­tékű anyagot lefoglalt azzal a meg­okolással, hogy ez az anyag repülő­motorok előállítására is felhasznál­ható. Ugy látszik, hogy az ántánt katonai ellenőrző bizottsága most már nemcsak a „győztesek* bizton­ságán őrködik, hanem egyes külföldi cégek érdekein is. Németország elfogadta a Ion* doni konferencia megegyezé­sét. A német birodalmi gyűlés jól­lehet, hogy az ellenzék mindent elkövetett, elfogadta a londoni kon­ferencia határozatait. Meghivő. Horváth István polgá­rija szept. 7 én d. e. 10 órakor tartja iskolájának ünnepélyes megnyitását, melyen a város, a róm. kath. hit­község, a helybeli tanintézetek is képviseltetik magukat. Az igazgatóság az ünnepre ez úton hivja meg a szülőket és az iskola barátait.

Next

/
Thumbnails
Contents