Pápa és Vidéke, 21. évfolyam 1-52. sz. (1924)

1924-09-07 / 36. szám

Országos Keresztény­szociálista Szövetség. Minden újságolvasó ember észre­vehette az elmált hetekben, hogy a különféle napilapokban sok szó esett rólunk. Egyes lapok azt is állították, hogy valami új ker.-szoc. pártot akarunk alakítani. Pedig erről szó sincs. Mindössze arról van szó, hogy a különféle keresztényszociálista erő­ket ösze akarjuk fogni, hogy külön­álló csoportokat, egyedül haladó em­bereket, akik azonban becsületes kereiztényszociálista magyarok, egy alapra akarjuk helyezni, hogy egy­séges akarattal, egyesült erővel küzd­jünk céljainkért A ker.-szoc. munkásmozgalom egyik vezérelve az, hogy a termelés előmozdítása, s ezzel kapcsolatban a munkásság jólétének emelése cél­fákól meg kell találni a tisztességes együttműködés lehetőségét az egyes társadalmi osztályok között. A munkásmozgalomban ez az elv mindig érvényesült és a ker. szoc. munkások között már számosan van­nek olyanok, akik teljes öntudattal munkálkodnak ennek az elvnek ér­dekében, mert tudják, hogy ez az egyedüli valóság, a többi csak el­mélet, amelyekkel a szoc. demokra­ták dicsekszenek, az életben szür­kéknek bizonyulnak. Azonban azt is észrevettük, hogy a munkásság kö­zött sokkal többen vannak, akik ezt az elvet nemcsak vallják, hanem az életben követik is, mint bármely más társadalmi osztály. S mindaddig meddő marad minden jóakaratú tö­rekvés, amig csak az egyik fél s hozzá a gyöngébb igazodik az előbb jejtegetett, az egységes társadalmi elv szerint. Viszont azt is megfigyel ­heti bárki, hogy a magyar társa­dalom túlnyomó része (ide sorolható az intellektuális osztály is) ez irányú gazdasági és társadalmi kérdésekben teljesen járatlan. A munkáskérdést nem ismeri, a szociális mozgalmak­tól fél, mert a magyar munkás­mozgalom eddig túlnyomó részben balkán izü volt és minden komoly embert elijesztett magától. Nézzen körül bárki abban a tá­borban, amely forradalmak idején kommunista, jogrendes világban pe­dig szociáldemokratának nevezi ma­gát, hány embert talál ott, aki ízig­vérig komoly és munkás életű ma­gyar ember. Alig néhányat. A vezé­reik jő részben idegenek, azok közül is sokan exaltáltak, akik távol állanak úgy az élet valóságától, mint a ma­gyar munkásságtól. Ezen a lehetet­len állapoton akar segíteni a ker.­szoc. szövetség, hogy a keresztény­társadalomban szunnyadó erőt egybe­fogja a közös cél megvalósítására. Nagy táborra van szükség, amely­ben a munkafelosztás elve szerint lehetőleg sokan dolgoznak a magyar dolgozó rétegek jólétéért, a társa­dalmi igazság érvényesítéséért Arra van szükség, hogy az emberek és keresztény társadalmi osztályok meg­értsék, megszeressék a szociális igaz­ságot. Ne csak addig legyenek szociálisták, amig a saját énükről van szó, hanem akkor is, ha máso­kért kell dolgozni, igazságot szolgál­tatni, a közért áldozni, s ha kell, a martiromságig elmenni. Általában pedig arra van nélkülözhetetlen szük­ség, hogy a szociális gondolkozás teljesen átjárja az embereket, átfor­málja lelküket, hogy megértsék az új idők szavát, mely feltartózhatat­lanul hömpölyög és sodorja magával a világ összes népeit a krisztusi igazságok megvalósítása felé. Ezen célt tűzte ki maga elé az Orsz. Ker.-szoc. Szövetség és ezen szövetségbe való tömörülésre hivjuk mi fel a ker.-szoc. elveket valló társadalmi osztályok összes tagjait. Megnyílt az új polgári fiúiskola. Hosszú évek jámbor óhajtása, háromnegyed év sokszor lehangoló, de mégis kitartó küzdelme meghozta Pápára a polgári fiúiskolát. A közö­nyösek legyintettek, az aktivitásra képtelenek sóhajtoztak, de semmit nem csináltak, akkor, mikor Pápán ilyen fontos intézmény megalkotá­sára legalább is két illetékes ható­ság van, a város és a városi kath. hitközség. Magánember agilitása hozta létre az új iskolát, jóllehet mindkét illetékes hatóság neve ke­zesség lett volna az iskola fenn­maradására nézve, mindkettő bizto­sította volna az új intézet számára a növendékeket. Elfelejtették, hogy* nem dicsőség, még csak nem is különös dicséretet érdemlő munka akkor alkotni, mikor az anyagi esz­közök rendelkezésre állanak, a többit is biztosítja a munkatársak lelkes serege. Az igazi, nagy férfira valló alkotások mind nehéz munka, sok aggódás, önző érdekek, féltékenység, intrika leküzdésével jönnek létre. A polgári iskola ügyénél erre a mun­kára, küzdelemre nem mertek vállal­kozni az illetékesek. De azért a közönyösség, a kislel­kűség ellenére megvalósult a polgári iskola. A köz érdekével helyesen egybekapcsolt egyéni érdek, támo­gatva egy kisded csapat lelkesedé­sétől, áldozatkészségétől, elvégezte mások munkáját. Hiába volt a sok gyanúsítás, leszólás. A polgári iskola I. osztálya már megvan. Eddig be­iratkozott 50 növendék, jóllehet nem egyet elriasztottak az áskálódók. Rendelkezik az iskola elsőrangú tan­erőkkel. Minden együtt van, ami a virágzáshoz szükséges. Köszönet érte agilis igazgatójának, köszönet érte annak a néhány lelkes embernek, kik megértéssel kezelték az ügyet, azoknak a lelkes tanároknak, kik minden javadalmazás nélkül elvállal­ták a tanítást. A beiratkozott tanulók száma mu­tatja, hogy életképes ez az űj intéz­mény, a készülő népoktatási reform pedig elodázhatatlanná teszi. Az új népoktatási tervezet törvénnyé válása után az állam készséggel megadja az államsegélyt a polgári iskolának, akár a politikai, akár valamelyik hitközség veszi át. Az egészséges továbbfejlődés azt követeli, hogy ez az átvevés mentől előbb megtörténjék. Lesz alkalmuk helyrehozni a hibát a továbbfejlesztés körül azoknak, kik kiányoztak a megalkotásnál. A Faluklállltás további programmja. Szombaton d. u 3 órakor gyer­mekszépségverseny a tanítóképző­intézet földszinti folyosóján. Az or­vosi vizsgálatot dr. Weltner Sándor tiszti orvos fogja megejteni, a kiál­lítás Stefánia szobájában (földszint, 4. sz. ajtó), hova a folyosón fel­sorakozott anyákat gyermekükkel egymás után fogják beengedni. Az Orsz. Stefánia-Szövetség rendes láto­gatói ajándékot kapnak, a legszebb és legegészségesebb gyermekek külön jutalmat A Stefánia Szövetség által kibocsátott ingyen belépő-jegyek tud­tunkkal már elfogytak, az ezen felül jelentkezők kötelesek belépő-jegyet váltani. Vasárnap délelőtt 9 órai kezdettel állatkiállítás a vásártéren. A felveze­tés reggel 7 órakor kezdődik, az egyes állatfajok elkerített álláshelyére. Az állatok után helydíjat nem szed­nek, azok felvezetői belépő-jegyet nem kötelesek váltani. Az állatkiállításra csupán a vásártéren váltott jegyek érvényesek, e jegyekkel a tanítókép­zőben és az áll. földmives-iskolában elhelyezett kiállítási területre bemenni nem lehet. Délután 3 órakor tüzriadó, melyen a városi tűzoltóságon kivül néhány vidéki testület is részt vesz. A tanító­képző-intézet udvarán szerelék­gyakorlat, majd a győri vagon- és gépgyár motor fecskendőjének közre­működésével vizesgyakorlat. Szombaton délután 4—6-ig, va­sárnap és héttőn délelőtt 11—12-ig szép idő esetén katonazenekar hang­versenye mellett korzó. Hétfőn, 8 án d. u. 3 tói Vt5-ig a vásártéren külön belépő díjakkal sportverseny, melyen a Faluszövet­ség a nyertes csapatot ezüst érem­mel, a vesztes felet oklevéllel jutal­mazza. A kiállítás szuterénjében egész na­pon át radiofón állomás mftködik. Szombaton d. u. 3 órakor és va­sárnap d. u. 4 órakor tudományos ismertetéssel egybekötött előadások, főként a tanulóifjúság számára. A kiállítás területén italok és hi­deg ételek kimérése, cukrászda és borkóstoló. Nagyobb látogatottság esetén autójárat a pályaudvar és a tanítóképző-intézet között. Viteldijak: pályaudvar—tanítóképző-intézet, vagy vissza 15.000 K. Griff-szállótól a ta­nítóképző-intézetig, vagy vissza 5000 korona. Háztulajdonosok figyelmébe. Pápa város adóhivatala felhivja azo­két a háztulajdonosokat, akik az au­gusztusi negyedre eső kincstári ille­téküket eddig be nem fizették, hogy azt legkésőbb 10 ig fizessék be, mert ellenkező esetben birsággal fognak sújtatni. HÍREK. ••• Személyi hir. Schandl Károly államtitkár, Magyar Károly főispán, Bibó Károly alispán, Kajdasy Endre a vármegyei gazdasági egyesület tit­kára, Bodor Antal egyetemi tanár, a Faluszövetség titkára, Kerékgyártó N., Szigeti Varga Károly a kiállítás­sal kapcsolatban városunkban tar­tózkodtak. — Darányi Kálmán győri főispán pénteken nejével városunkba érkezett és megtekintette a kiállítást. A főispáni pár a látottak felett a legteljesebb elismerését nyilvánította. A kiállítás megnyitása. Hatal­mas tömeg jelenlétében nyitotta meg a Faluszövetség XX. kiállítását dr. Tenzlinger József polgármester a ta­nítóképző udvarán csütörtökön d. e. 10 órakor. Lendületes szavakkal fej­tegette, hogy az élniakarásnak, erő­megnyilvánulásnak a bizonyságát akarták a pápaiak szolgáltatni a ki­állítással. Beszéde végén üdvözölte a megjelent előkelőségeket s köszö­netet mondott az agilis szervezők­nek, Szokoly Viktor tanácsnoknak, Király Iván főgimn. tanárnak. A pol gármester után Schandl Károly ál­lamtitkár a földmivelésügyi minisz­térium nevében üdvözölte a kiállí tást. A vármegye üdvözletét Magyar Károly főispán és Bibó Károly al­ispán hozta. A megnyitást megelőző este kb. 60 térítékü bankett volt, melyen a város minden társadalmi osztályából vettek részt. — Öröm­mel közöljük, hogy a Pápai Takarék­pénztár igazgatósága a Falukiállítás 10 különböző községbeli kitüntetett­jének összesen 50 millió korona egy éves kölcsönt ad a Pénzintézeti Köz­pont kamatlába és alapszabályszerü fedezet mellett. A kitüntetetteknek az intézetnél kell jelentkezniük, ahol a fedezet biztosítása után a kölcsön folyósíttatik. — A kiállítás részletes ismertetését jövő számunkban hozzuk. A Rába energiájának kihasz­nálása. Hosszú küzdelem után végre sikerült a Rába vizierejének kihasz­nálására alakult részvénytársaságnak a földmivelésügyi minisztériumtól az engedélyt megszerezni. Gazdasági, kultúrális téren óriási jelentősége lesz a nagyszabású terv megvalósí­tásának. Az ipar, a mezőgazdaság, a világítás céljára olcsó villanyerőt használhat a tervezések szerint körülbelül 63 magyar falu népe. Nemzetgazdasági szempontból is nagy haszna lesz a hatalmas vizi­erő felhasználásának, nagy mennyi­ségű drága külföldi szén válik ezáltal fölöslegessé. A részvénytársaság meg­alakulása annál örvendetesebb, mert legnagyobb részében kisemberek az alapítók. Kabaré. A szeptember 7-iki, va sárnap délután 3 órai népünnepé­lyen a Ligetben Somogyi Kálmán színtársulatának legjelesebb művész­női és művészei Kabaré-előadást tartanak a leghatásosabb kacagtató programmal. Fellépnek; Nagy Anci, Orosz Vilma, Pusztay Béláné, Nagy Imre, Sugár László, Buday Imre, Szepessy Kálmán, Káldor Jenő. Ok vetlen jöjjön el mindenki, aki jól és olcsón akar szórakozni. Olvassa el a népünnepély nagy plakátjait.

Next

/
Thumbnails
Contents