Pápa és Vidéke, 21. évfolyam 1-52. sz. (1924)

1924-08-31 / 35. szám

1 Pápa, 1924 augusztus 31, vasárnap. Ara 2000 kor. XXI. évfolyam, 35. szám. PHPH ES VIDEKE awilseiésl árak: negyedévre 0000 kor., egyhónapra 6080 kor. POLITIKAI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkeizttfség: Liget-utca 42. Kiadóhivatalt Ker. Nemzeti Nyomda. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint Közöny. Az egyik pápai lap nemrég megjelent számában cikket olvastam egy közismert, mély tolljárású férfiútól, amelyben azt a panaszos kérdést veti fel: miért, hogy nem tudunk mi pápaiak a magunk erejéből valami nagyot produkálni. Miért kell hol a gazdasági-, hol az iparkamara, máskor megint a Faluszövetség jobbjába kapaszkodnunk, ha valamit akarunk alkotni. Mostanában, hogy beletekintettem egy nagv alakulóban lévő nemzetgazdasági akció bonyodalmas gépezetébe, a torkomba szorítja válaszul egy rettenetes szó: a közöny. S amint ezt a szót leírom, úgy tűnik fel előttem, mint egy ijesztő, vérvörös üstökös, mely a magyarság legutóbbi tiz eszicilűcjciick foszlányait úsztatja magaután csóvájában. Szegény, szegény magyar népem Te! ki tiz esztendővel ezelőtt térdre borultál a haza s a király szent jelszavai előtt. Piros rózsát tűztél a csukaszin csákódra s dalolva rohantál a vérzivatarba; testvéri jobbot nyújtottál egy idegen népnek, melyet addig huncutnak -csú foltál, s ketten rettegésben tartottátok az egész világot. Aztán rádtukmálták, hogy nem illik kard a kezedbe, hiszen az is testvéred, aki a szemben lévő árokban várja az általad köldött halált. Az elejtett kardot aztán felvette a lappangó idegen csőcselék, s oly eszmék áradatába hajszolt bele, amelyek még a messze századok mélyében várják dicsőbb feltámadásukat. A láng lelohadt, következett a Trianon, a megcsonkítás, a jóvátétel, az adók. Kivitel-bevitel; hossz-bessz; devalváció, papirkorona, takarékkorona, aranykorona, államkölcsön . . . adók s ismét csak az adók. S itt kirobbant az üstökös vérvörös, döbbenetes magmája: a Közöny. Szegény, szegény magyar népem! Ki Krisztusi heroizumussal hordozod történelmed borzasztó kálvárián súlyos keresztedet, magyarságodat. Kit Scotus Viátorok megcsúfoltak, Leninek megkorbácsoltak, Poincarék megkínoztak — hatalmas martiromságod, büszke s épen ezért alázatos öntudatával görnyeszd fel szent terhedet a Golgothára s a Golgothának ma más neve van: Közöny. De nem, nem .. . nem halsz meg! Leszállsz a keresztről s ami eddig teher volt, most szimbólum lesz. Kézbe a kereszted, a magyarság ezeréves eszményét fel, fel a magasba! Ne iskolában tanítsuk a hazafiasságot, hanem, ha kard nincsen, kalapács, kasza a kézbe, fel. üssük, vágjuk, hadd szóljon a pőröly, hadd pengjen a kasza, hadd szóljon általuk a legnagyobb magyar himnusz hatalmas melódiája, a jövő himnusza: az élet dala. És akkor.. . akkor meg fognak hasadozni a golgothai tragédia felett a közöny sötét felhőkárpítjai, kisüt a magyar róna éltető napja, friss vér pezsdül az elernyedt erekbe s pöröllyel, kaszával az izmos kézbenbüszke daccal néz a magyarság egy új ezredév elé. K. 1. A hét eseményei. Eskütt Lajos a biróság előtt. Megrendülve, felháborodva tárgyal luk több évvel ezelőtt Eskütt Lajos kiviteli panamáit. A kiéhezett, le '.-Wt ha hangzott mindenütt a nagy gazság, i lelketlenség hallatára. Dédelgetve j ápolt reményünket, hogy a jó ter- j més majd javítja némikép helyze- j tünket, gazdag állatállományunk, gabonakivitelünk enyhíti a feszültséget, megállítja valutánk romlását, i tették tönkre azért, hogy lelkiismeretlen, tehetségtelenemberek, mások ruhátlanságán, étlenségén nagy vagyont szerezzenek, hogy barátnőiknek kényelmet, jólétet biztosítsanak, mig másoknál dühöng a nyomor. De fel is lélekzettünk. Sejtettük, tudtuk, hogy mindenfelé panamák, viszszaélések vannak. Azt hittük, hogy ily nagyarányú, hallatlan gazsággal kivitt panama felkelti a vezetők lelkiismeretét, felébreszti a társadalmat lethargiájából. Megkezdődik a tisztogatás, fent és lent egyaránt. S mi lett az eredmény ? Húzták halasz- ! tották az ügyet. Közben egyre szivárogtak ki adatok, melyek vezető ! embereket, minisztereket, főkép Nagyatádit kompromitálták. A szenzáció hajhászás, pártérdek, mellékesen a közéleti tisztaság után való vágyakozás egymásután kedveskedtek az elkeseredetteknek újabb adatokkal. Az elintézés, a biróság munkája azonban egyre késett. Elkezdődött a szokásos komédiázás. Eskütt Lajos elmebeli állapotát vizsgálgatták, szanatóriumba, Schwarcerbe akarták szállítani, azt az Eskütt Lajost, akinek hónapokig felhasználták bizalmas szolgálatait, anélkül, hogy valami gyanúsat is észrevettek volna. A hosszas komédiázás már közönyössé tette az embereket, belenyugodtak, hogy nálunk így is lehet, mikor váratlan fordulat történt. Eskütt Lajos vagy úgy hitte, hogy őt kijátszották, vagy pedig igen sokat ígértek neki mások vallomásáért. Szenzációs ki jelentéseket tett, panamáról vádolta meg a gazdáját, Nagyatádi Szabó Istvánt. Panamista miniszter! Aljas rágalom a vádló részéről, ha nem igaz, szörnyű erkölcsi lealjasodás a miniszter részéről, ha igaz. S mindezek ellenére az ügyet nem tárgyalta eddig a biróság, Nagyatádi több | mint három éve miniszter, Azután váratlan új helyzet állott elő. Eskütt Lajost biróság elé állították zsarolás vádjával. És az az Eskütt Lajos olyan vádbeszédet mondott, volt gazdája, Nagyatádi ellen, mely tanuskodhatik úgy gonoszságról, de semmiesetre se őrültségről. Semmiképen sincs szükség arra, hogy negyven napig újra orvosi megfigyelés alá vessék. Nincs olyan vezető ember, akiért, ha elkövette a panamákat, érdemes vagy szükséges lenne komédiázni, az orstágot nevetségessé tenni. Nagyatádi kijelentette, hogy mint magyar ember áll a biróság elé. Ez az egyedüli helyes eljárás. Ezt kellett volna régen megtennie. Nem is tudjuk elképzelni miért nem tette eddig, igaz, amint sutogták, hogy a kormányelnöknek szüksége volt olyan emberre, akinek személyével a kisgazdákat a kormánypárt köré tudja sorakoztatni, de akit egyúttal állandóan raktáron is tarthat, mert hisz feje felett lebeg állandóan Damoklesz kardjaként egy | szörnyű, nem tisztázódott vád. Vagy talán Szabó István nem is tudta, hogy vádakkal terhelten senki sem maradhat felelős állásban parlamentáris kormányforma mellett ? Ez utóbbit is szívesen elhisszük, mert már megint hallatszanak hangok, hogy Nagyatádinak maradni kell, nem mondhat le. Még pedig hangoztatják ezt nemcsak kisgazdák, hanem olyan uri emberek is, akik egész kis tévedés, vagy esetleg etikettszerü dolgok miatt másokkal megszakítják az érintkezést. Akárhogy is áll a dolog, ennek a fontos ügynek a tárgyalását nem lehet tovább halogatni. Világosságot kell deríteni ennek a szomorú, lesújtó ügynek minden részletére, habár kellemetlen lesz is az eredmény. Bűnhődjenek a bűnösök, rehabilitáltassanak az ártatlanok, s ne hordozza a rettenetes vád súlyát Nagyatádi, ha ártatlan. A régi Magyarországban azonn^' ,^'izsgálatot rendoltak, pedig Nagy-Magyarország könnyebben megbírta volna a panamákat, mint Csonka-Magyarország. Igazságot, világosságot követelt ennek a szegény országnak nyomorgó, dolgozó lakossága, nem elmeorvosi vizsgálatot. Csak a kíméletlen szigorúság tudja visszaadni ennek a szenvedő népnek a nyugodtságot és a törvényekben való hitet. Változatlan marad a 17.000 es szorzószám. Amint hirlik, a pénteki minisztertanács szeptemberre l» elfogadta a 17.000 es szorzószámot Elég későn ahhoz, hogy a tisztviselők rendes időben fizetést kaphassanak. A román agrárreform végrehajtása szuronyos katonákkal. Kolozsvárról jelentik: A román kormány a földreform során Erdélyben igénybe vett, de ki nem osztott földeket az eddigi bérlőknek vagy tulajdonosoknak adta bérbe holdankint 400, illetve dohánytermelöknél évi 300 leiért. Most, amikor a bérleti év lejárt, a kormány utólag megváltoztatta a bérleti összeget és a 400, illetve 300 lei helyett holdankint egy-egy métermázsa búzát követel természetben. Ez az intézkedés az érdekeltek körében nagy elkeseredést kelt és ezért Szatmár megyében az agrár hivatal az összes bérlökhöz szuronyos katonákat küldött, megtiltva a termés eladását és az összes magtárak elé katonai őrséget vezényelt, úgyhogy a gazdák még a gazdasági cselédek konvencióit sem adhatták ki.