Pápa és Vidéke, 21. évfolyam 1-52. sz. (1924)

1924-08-31 / 35. szám

PAPA ÉS VIDEKE 2 1924 augusztus 3i Emlékezzünk meg arról, hogy magyarok vagyunk. Ha végigmentünk háború előtt egy magyar falu hosszan végignyúló utcáján, magyar zene szövödött bele az esti csend zöldes szürkeségébe. Magyar dal! Sötét fürtű cigányok csalták ki barna hegedűjük húriából. Karcsú lányok korálpiros ajkairól pattant ki, s a távolból felelt rá a legény. S most? Siri csend a hosszú utcán végig, végig. Csendes a falu — a nép — a rét. Mint a bábok dolgoznak pénzsóvár kezek. Dő nem énekel senki. Ha valahol cigányzene szüródik ki az esthomályba, nem magyar dal az, hanem Jassz és Jáva. Idegen, messzi vidékek, ku'tiválatlan népek, mulató matrózok dekadens hangszer zörgetése. Hova lett a magyar dal, a magyar zene? Réges-régen magyar motívumokat szőttek, vártak, hímeztek magyar asszonyi kezek, az életbe meglátszott azon a vendégszerető kúrián, meglátszott annak minden bútorán, hogy magyar a gazdája. És ma ? Végigjártam dunánití i falvakat, hogy magyar munkát, magyar régiségeket kutassak fel a Faluszövetség kiállítására. Találkoztam magyar lányok és asszonyok tündérszép kézi munkájával, de nem találkoztam, vagy csak igen ritkán, magyar mokordiák padlásról egy elporosodott, elkopott pohártartót. Nem látszott meg azokon a színes foltokon, hogy azok egykor magyar tulipánok voltak. Hogy magyar kunyhónak volt magyaros bútora, melyről magyar korsók lógtak. Megkérdeztem az öreg gazdától, miért hagyta ezt a szép magyaros szépséget úgy elzülieni. ,Hát, kérem alásan, nem divatos már többéi" volt a válasz. Divat, divat! Mindent nievelláló, nemzeti érzést ölő divat, mely mint a szeszély, tegnap szépnek hirdettél, ma perfid mosolyai lenézed! S ne ked szolgáltatjuk ki ősrégi szokásainkat, viseleteinket, bútorzatunkat! Alig néhány nap választ el a Faluszövetség kiállításától. Adja az Isten, hogy ez az alkalom arra szolgáljon, hogy fölébressze újra bennünk a magyar önérzetet. Hogy megszerettesse velünk újra mindazt, ami magyar, ami magyaros. Szöjjünk, fonjunk újra magyar gondolatot házainkba, bútorainkba, ruhánkba. Vegyük körül magunk magyar motívumokkal. Ellenségeink elvették magyar földünket, magyar kincseinket, magyar népünket. Lábbal tiporják magyar kultúránkat. De nem vehetik el magyar önérzetünket, ha nem dobjuk el vétkes kezekkel magyarságunk öntudatát. Gamma Albert a Mária bárónő • Olvassa a „Pápa és Vidékét". ,,E"«dur koloratur mise bemutatója a nagytemplomban. A Szent István napján bemutatott mű új lépést jelent a klasszikus egyházi zene történetében. Az eddig ismert misék vocalis felépítésűek, több szólamra (férfi vagy vegyeskarra) szerkesztettek. Hermann László műve koloratur mise, elejétől végig magas női soló, ami egymagában merész újítás. A zenetörténelem ismer ugyan solo-miséket, de azok tiszta choralis szerkezetűek s férfihangra vannak írva. Nem kell hangsúlyozni, mekkora' feladat várt a szerzőre, mikor lemondott a többszólamú szerkesztésről s egyetlen szólamban teremtette meg a dallamosságnak azt a csodás gazdagságát, amely a mű elejétől végéig felemeli a hallgató lelkét. Lemond a kiséret kihasználásáról is. A kiséret, melyet szerző maga nyújtott a bemutatón, egyszerűen alásimul az éneknek. Egyetlen hangnemben (e dur), a kis oktáv „gisz"étől a felső .h"-ig érő terjedelemben építi fel e melódiákban gazdag müvet. , ^ A mű praeludiumbó! és 6 tételből áll, ezek közül keltő: a glória és credó fuga, a többi négy díszített choral Az egyes tételek főtémájának alapjellege a fenség. A főtéma gyakran chromatikus esésekben ereszkedik az alaphangra. A főtémának erőteljes lendületét és néhol dithyrambszerü feltörését rögtön enyhíti és zelmi motívumokat domborítja ki. E műnek előadása a hang terjedelmét és az ének technikáját illetően akkora követelményeket támaszt, hogy bemutatójához és további előadásához méltóbb és avatottabb interpretálói Rollerné Tóth Anna úrnőnél nehezen találhatnánk. Előadását nem kritika illeti meg, hanem a legnagyobb elismerés. Nagy teljesítmény volt a hat tételt egy-két pillanatnyi szünettel végigénekelni s a hatalmas ária erőteljes effektusait érvényre hozni. Nem tudjuk, páratlan rutinját csodáljuk e inkább, mellyel a melódia legfinomabb nüánszait is kidolgozva adta elő, vagy azt a csodás i ntuiciót, mely az egész mű megértésében nyilvánul. Hangja egész terjedelmében meleg, bájos, lelkéből fakadó. Szeberényl Gyula. A Pápai Leányegyesület díszelőadása. Méltó keretek közt ünnepelte 36. éves fennállását a Pápai Leányegyesület. Folyó hó 25-én a Városi Színházban rendezett díszelőadás nemcsak a szeretett elnöknőnek, a jubiláló alapítónak ünneplése volt, hanem fényes dokumentuma az egyesület kultúrális nívójának is. A Budapestről meghívott Rosenthalné úrnőt, a Leányegyesület megalapítóját, az elnökség felkérésére dr. Tenzlinger József polgármester üdvözölte. Improvizált beszédben, keresetlen szavakkal jellemezte az egyesület kultúrális és társadalmi jelentőségét. Szavait lelkes taps kisérte, melynek Lengyel Bözsi megjelenése vet véget, aki Mozart, Schumann és Mendelsohn egy-egy klaszszikus dalát énekelte plasztikus és könnyed előadásban, Hermann László dr. preciz zongorakisérete mellett. Scheiber Lili kedvesen szavalta el a szellemes prológust. A műsor utolsó száma a „Babatündér" c. 2 felvonásos ballett volt. A darab betanítása és páratlan rendezése Adorjánné és Goldberg Irma érdeme. Különféle karakterű babák stílusos táncaiból áll az egész darab, melybe több csoport mellékszereplő néma játéka kapcsolódik be. Stern Vilmos igazi pedáns üzletember volt a színpadon is, Goldberg Irma a nála ismert rutinnal játszotta a bolti-leány szerepét. Helyes volt Kelemen Juci, a törött ba?>a szerepében. Sági Lili komoly méltósággal, partnere Stern Mártha finom graciózitással kreálták a rokokó babák szerepét. Pollák Ilus és Goldstein Manci (magyar babák) temperamentumos magyar táncukkal zígó tapsvihart keltettek, mely csak akkor csendesült, mikor megújrázták táncukat. Gonda Magda tüzes spanyol tánca dicséretére válnék egy igazi ballerinának is. Adorjánnal (néger) bemutatott táncduet jét többször meg kellett ismételnie. Schwarz Juci olyan volt, mint egy megelevenedett finom japán nipp. Nagy tetszést aratott Fischer Klári bohócmérsékli a lágy, melódiákban elör

nlö melléktdrira, iiíely nftnOÜlRor az~ ** mdjJUiia UUUJs baba is. Lendler Juci és Spitzer Elli mint tiroli babák élethűek és kedvesek voltak. E környezetnek méltó középpontja volt Fischer Juci, a babatündér, mesés jelmeze, gyönyörű tánca elbájolta a közönséget. Külön kiemeljük Stein_Magdát, ki a beszé

lő babát utolér

hetetle

n bájjal kreálta, tünevolt. A babanevezhetjük. nfényszerű jelenség tffndér mellett joggal" tündéri T)abánafc~ A mellékszereplők csoportjában Reisinger vérbeli angol lordot, Hacker Böske elegáns, finom ladyt mutatott. Fuchs Dezső és Pollák Magda mint parasztházaspár, nagyobb darabokban is elsőrangú szereplők lehetnek. Ügyes volt Fürst Manci is. A lelkes szép ünnepélyt a jubiláló elnöknő köszönő szavai zárták be. Ezúttal a társadalmi tevékenység újabb terére mutatott rá, midőn egy napközi-otthon felállításának szükségességét hangsúlyozta, hol az öregek kellő szórakozást találnának. Szavait hangos tetszéssel kisérte az ünneplő közönség, mely felejthetetlen benyomásokkal távozott a lélekemelő ünnepélyről. fVWAAWWWWWWWWVWWW Az Orsz. Kath. nagygyűlés. Az országos kath. nagygyűléseket előkészítő bizottság hétfőn tartott értekezletén elhatározta, hogy az orsz. kath. nagygyűlést október 12—14 én tartják meg Budapesten. A Falukiállítás köréből. A pápai Falukiálíítás területén folynak a munkálatok. A rendezőség többszöri beható helyszíni szemle után a kiállítandó tárgyak természetének s a beérkezett térfoglalások tekintetbevételével kiosztotta a szakbizottságoknak a rendelkezésre álló termeket s ezzel megkezdődtek az átalakítási munkálatok. Az iskolahelyiségekből raktárakba hordják a felesleges berendezési tárgyakat, takarítanak, parkíroznak, utakat javítanak, melyre különösen a Veszprémi uton nagy szükség van. Hagy a kiállítás helyszínének a pályaudvartól való nagy távolságát némileg enyhítsék, a rendező-bizottság tárgyalásba bocsátkozott gépgyárakkal autóbuszok kikölcsönzése érdekében, melyek a pályaudvar és a tanítóképző intézet között fognak közlekedni. Az ünnepélyes megnyitás szeptember 4 én reggel 9 órakor lesz. Ez ügyben dr. Tenzlinger polgármester a múlt héten Budapestre utazott, hogy a földmivelésügyi minisztert a kiállítás megnyitására felkérje. Képviselve lesz a kultuszminiszter és a kereskedelemügyi miniszter is. Ezen alkalommal a polgármester dr. Bodor Antal egyetemi magántanárral, a Faluszövetség igazgatójával is beható tanácskozásokat folytatott, melyet a város által megszavazott 3 millió korona tett szükségessé. 31-én és szeptember I én történik a kiállítandó tárgyak beszállítása, a következő napokon ezeknek az elj-en- . *3Tez5se?'A rendezőség felkéri az érdekelteket, hogy a terminusokat tartsák be, mert későn érkezett anyagnak az elhelyezéséről nem garantálhat. A 7 én megtartandó állatkiállítás különösen forgalmasnak ígérkezik. A forgalomban lévő téves információ eloszlatására a rendezőség közhírré teszi, hogy sem állatok, sem azok felvezetői után helypénzt vagy belépőjegyet nem kell fizetni. Szükség esetén éjjelre való istállóról a rendezőség gondoskodik. Az állatkiállításra csak külön ideváltott jegyek lesznek érvényesek. A kiállítandó tárgyak helydíjára vonatkozóan szintén kedvező megállapodásra jutott a polgármester dr. Bodorral, amennyiben oly tárgyak után, amelyeket nem anyagi célzattal állítanak ki, továbbá hadirokkantak tói és kezdő iparosoktól helydíjat nem szed, illetve azokat mérsékli. A rendezőség felhívja a lakossá got, hogy aki a kiállításra érkező idegeneknek ezidőre hajlandó lakást adni, ezen hajlandóságát jelentse be városháza 2. sz. ajtó alatt. A kiállítási iroda 31-től kezdve a tanítóképző-intézetben lesz földszint balra. A kiállítási katalógusba hirdetése ket elfogad a titkárság. A kiállítás iránt az egész ország ban nagy az érdeklődés. Pápán so<. ember megáll a nemrég megjelen', plakátok olvasására, melyeket Vezényi Elemér művész rajza díszít. «