Pápa és Vidéke, 21. évfolyam 1-52. sz. (1924)

1924-08-03 / 31. szám

nyugtázunk. A ker.-szoc. mun­kásságnak, mely verejtékes mun­kával keresi meg a mindennapi száraz kenyerét, ügyszeretete odáig megy, hogy egy napi keresetét áldozza fel a nagy cél megvalósítására. Ha akadtak Pápán olyanok, akik a szociáldemokratáknak palotát építettek, akkor hisz­szük és reméljük, hogy sza­vunk nem lesz pusztába kiáltó szó, és akadnak nemes, keresz­tény tömegek, akik a hazafias, keresztény munkásság nemes intencióját megértve, egy-egy téglával hozzájárulnak a keresz­tényszociálisták erős várának fundamentomához. Minden e célra küldendő adományt a Ker.-szoc. Párt elnöksége cimére kérjük (Pápa, Fő-tér 2.). Szalay Lajos a ker.-szoc. szarvezetek titkára. Felhívás. A pápai Falukiállítás cálja a falu kultúrájának a kiállítóit tárgyak alak­jában való szemléltetése. A rendező ség különös intenciója azonban az, hogy a falunak necsak $ jelen, ha­nem a régi kulturája ís képviselve legyen a kiállításon. A gőz és vil­lany feltalálása óta csodálatos mó­don fellendült gyáripar a kézműipart leszorította arról a magas polcról, amelyen régebben állott. Ezáltal igen sok szerszám, felszerelés és ruhá­zati cikk kiment a használatból, sőt még a nevük is feledésbe ment. Ezeket a használatból kiment tár­gyakat szeretnénk kiállítás keretében legalább nagyjából együttlátni, egy­részt, hogy az emléküket felujítsuk, másrészt, hogy a jelen kézműiparo­sai régi, tökéíetes példát lássanak, lelkesedést merítsenek belőlük, sőt mintákat vehessenek a régi, tökéle­tes és művészi készítményekből. E célból azon kéréssel fordulunk a veszprémvármegyei felső járások (pápai, devecseri, zirci) lakosságá­hoz, hogy ilynemű tárgyakat szíves­kedjenek a kiállításon bemutatni, öreg szekrények fenekén, padláso­kon, szerszámkamrák mestergeren­dáin bizonyára sok helyen akad ilyen használatból feledésbe ment tárgy, mely ha kopott, pókhálós is, érdekességéből mit sem veszít. E tárgyak közül a közönségeseb­beket példaképen felsoroljuk: gaz­dasági eszközök (ekék, szekérmin­ták, cséplőeszközök), háztartási cik­kek (mángorlók, lábasok, tányérok, korsók kézi festéssel, rokkák, szö­vőszékek, tulipános ládák, faragott bútorok), ruházati cikkek (cifra szű­rök, kivarrott subák, pltykés mellé­nyek, rokolyák, pruszlikok, hímzett Sőkötők, keszkenők, rámás csizmák, ágyterítők) és más közhasználati cik­kek. Faragott botok, fokosok, kari­kás ostorok, népi eredetű hangsze­rek, fegyverek, pipák, kések. Népies szokások: leánykérés, lakodalom, ke­resztelő, arató-, szüreti ünnep, bet­lehemes és háromkirályok járás, luca széke stb, alkalmi jelvényei, Régi egyházi jelvények, kegyszerek, mise­mondó ruhák, oltárteríiők. A ne­messég régi kiváltságainak eszközei, tárgyai, viseletei. Kérünk a vidék nevezetesebb épületeiről nagyobb méretű fényképeket, különösen ré­gebbi festményeket és metszeteket. Szeretnénk a vidék őskuKurájára vo­natkozó légi leletekből egy kisebb csoportot összehozni, tárgyakat, me­lyeket szántás közben az ekevas, építés alkalmával az ásó hozott fel­színre, vagy amelyet apáról-fiúra őriznek egyes régi családok. A kiállításra szánt tárgyak vagy egyenesen a rendezőségnél (Pápa Városháza 2. ajtó) adandók le au­gusztus 31-én, illetve szeptember l-én, vagy a község valamely veze­tőjénél (jegyző, pap, tanító, földesúr), kiket e szerepre külön felkértünk. A kiállított tárgyakért a rendező­bizottság a szabályzatban megjelölt mértékben felelőseget vállal és ezen tárgyakat tulajdonosának kellő iga­zolás esetén szeptember 9—10 én visszaszolgáltatja. Pápa, 1924 julius 28. A központi rendező bizottság ne­vében : Dr. Tenzlinger József polgármester, iigyv. elnök. HÍREK.' ••• Meghalt Németh István du­nántuli református püspök. Né­meth István, volt főrendiházi tag, a dunántúli református egyházkerület püspöke, a balatonkenesei egyház lelkésze, zsinati és konventi alelnök, hétfőn délután három órakor rövid szenvedés után elhunyt. A püspö­köt súlyos vesebaja miatt pár nap előtt szállították be a székesfehér­vári szanatóriumba, de az orvosok minden fáradozása hiábavaló volt, mert a hetvennégyesztendős öreg egyházfőt előrehaladott betegsége oly erősen megtámadta, hogy nem lehetett rajta már segíteni. Németh István 1850 ben február 6 án szüle­tett a fehérmegyei Pusztaegres köz­ségben. Elemi iskoláit Cecén végezte, majd a gyönki református főgimná­ziumban kezdte középiskolai tanul­mányait, amit azután később Pápán végzett be és ugyanit végezte el a teológiát is. 1870 ben a pápai re­formátus gimnázium tanára lett, majd a teológia rendes tanárává ne­vezték ki. Rövidesen az egyházke­rület főjegyzője lett, majd 1933 ban a dunamelléki egyházkerület püspö­kévé választotta. Halála az egész magyar társadalomban mély rész­vétet keltett. Az elhunyt püspö­köt csütörtökön délelőtt tiz órakor temették a székesfehérvári reformá­tus templomból. A temetésen Ravasz László dr. református püspök, Med­gyaszay Vince mezőföldi esperes és Czeglédy Sándor főiskolai egyház­gondnok búcsúztatták el az elhunytat. Dr. Rott Nándor Hollandiá­ban. Dr. Rott Nándor megyéspüs­pök, aki résztvett Amsterdamban a minap lezajlott nemzetközi eucharisz­tikus-kongresszuson, külföldi tartóz­kodását arra használja fel, hogy meg­látogatja Hollandiában és Belgium­ban üdülő magyar gyermekeinket. A püspök e helyeken felkeresi az in­tézőköröket, akik előtt a magyarok háláját fogja tolmácsolni azért a sze­retetért, amellyel a szerencsétlen sorsra jutott Magyarország gyermekeit fel­karolják. Zita királyné Károly király sírjához utazik. Bécsből jelentik : Zita királyné Funchalba utazik, hogy meglátogassa Károly király sir ját. Az eddigi tervek szerint a királyné még ebben a hónapban útnak indul Madeirába. A Belvárosi Kath. Kör au­gusztus 3 ára hirdetett kerti-mulat­ságát a közbejött akadályok miatt augusztus 10 én tartja. A Rende­zőség. A Kaszinó kultur estélye. A Pápai Kaszinó saját kerthelyiségé™ ben, rossz idő esetén összes termei­ben, augusztus hó 2 án este fél 9 órai kezdettel a volt keszthelyi gaz­dászok P/axi-bandájának közremű­ködésével tánccal egybekötött kuí­túrestélyt rendez a következő mű­sorral: 1. Gszdász himnusz. Játssza a Praxi banda. 2. Cselló-szóló, elő­adja dr. Orsó Géza ,a banda kísére­tével. 3. a) Radicsfis moll, b) Delila, koncert-keringők. Játssza a Praxi­banda. 4 Quartett, előadják 1-ső hegedűn Puskás Béla, 2 ik hegedűn Orsó Mátyás, brácsán Okolicsányi József, csellón dr. Orsó Géza. — Szünet. — 5. Magyar dalok. Játssza a Praxi-banda Németh Kálmán prí­más vezetésével. 6. Tárogató szóló. Előadja Fejér György a fél banda kíséretével. 7. Gazdász-induló. Játssza a Praxi-banda. A műsor megváltoz­tatásának jogát fenntartja magának a Praxi-banda. A tánchoz a zenét a Prsxi banda adja. A tiszta jövede­lem a Kaszinó könytárát illeti. Be­lépődíj: személyjegy 15 000 K, csa Iád jegy (3 személyre; 40.000 K. Nyugdíjazás. Dienes Tibor kir. főmérnök, ki a helybeli felmérési felü­gyelőségnél teljesített szolgálatot, 26 évi szolgálat után saját kérelmére nyugdíjaztatván, elhunyt Vidos Simon műszaki tanácsos helyébe Fábián Károly főmérnökkel lépett íársas vi­szonyba, kinek magánmérnöki irodája Fábián és Dienes név alatt fog a jövőben tovább működni. A dohánygyári munkások a bérek feljavítását sürgetik. A dohánygyári munkások Székely János v. államtitkár vezetésével küldöttség­gel jelentek meg a Dohányjövedék központi igazgatóságánál. A küldött­séget báró Watterp miniszteri taná­csos fogadta, aki a munkások meg­bizottainak a bérek sürgős feljavítá­sára vonatkozó kívánságaikat meg­hallgatva, megígérte, hogy azokat a jövedék igazgatósága elé fogja ter­jeszteni. Tiz éve annak, hogy a szera­jevói orgyilkosok golyója lángra gyújtotta egész Európát. Tiz éve, hogy kezdetét vette mindaz a fájó kín és tengernyi sok szenvedés, mely­nek nyomában a magyar tragédia elindult a gyászos trianoni gödörhöz. Bűnhődnünk kellett, mart a rettene­tes vérzivatarban a magyar elszánt­ságnak, a magyar erőnek, a magyar vitézségnek nagyságát bámulta és irigyelte a világ A magyar szuronyok villanásától rettegett az ellen, dübör­gött a föld, mikor felhangzott a csata­kiáltás: Magyarok előre! És most mégis a hitványok, az árulók, a gyá­vák ünnepelnek, akiknek a honala­pítási fegyvertényük a hitszegés, az árulás volt egyedül. A megcsúfolt igazság azonban egyszer diadalmas­kodni fog s le fogjuk magunkról rázni a gyávák pünkösdi királyságát, melyet a gyűlölet démona ültetett trónra. Lesz még itt magyar ébredés, magyar feltámadás, amikor Kassa, Pozsony és kincses Kolozsvár tor­nyain magyar zászlót lenget a szél. Addig csehek, rácok és oláhok csak ünnepeljetek. Cserkészeink itthon. A bencés főgimn. „Corvin Mátyás" cserkész­csapata, amint előre is hittük, telje­sen egészségesen, megedződve és jól konzervált állapotban érkeztek meg szűcsi táborhelyükről hétfőn este fél 7-kor. Az egészség és meg edződés érdeme a minden legcseké­lyebbre kiterjedő, gondos parancs nőké, Gábriel Gotthárd főgimn. ta­náré. A fiuk büszkén és keményen fordultak be a Szélesviznél az asz­faltúira s súlyos hátizsákjukkal mit sem törődve, vidám énekszóval vo­nultak az alma mater falai közé. Az egész útvonalon az élénk esti for­galom gyönyörködve szemlélte ezt a szép hazaérkezést. A cserkész-ma­mák ezután derekasan, hozzáláttak a csapat meguzsonnáztatásához, ami tekintve a sütemények, torták bősé­gét, a 9 órába is majdnem bele­nyúlt. A csapat jól konzervált álla­pota pedig a szűcsi derék német polgárok elévülhetetlen érdeme, kik Maár ]ános plébánosukkal az élü ­kön a csapatot több mint két hétig — egy fillért sem fogadva el — teljesen ellátták mindennel. Sajnos, hogy a rossz idő a szűcsiek tiszte ietére tervezett utolsó nap előtti ün­nepséget elrontotta, amikor is méltó­képen adtak volna hálát a derék SEücsieknek az élvezett sok minde­nért. A legmélyebb hálával telt kö­szönetét fejezi ki tehát a csapat ez­úton is Maár János plébános úrnak és a község minden polgárának a szives fogadtatásért és a bőkezű adományokért. A jó Isten ezerszere­sen fizesse meg nemes jótettüket és áldja meg minden lépésüket. Bár úgy lenne, hogy e nemes páida a cserkészet támogatói közé vonzaná azokat is, akik eddig közönyösen el zárkóztak ettői. Főrabbi választás. Az izr. hit­község f. hó 31-én Griinwald L. Dávidot választotta meg pápai fő­rabbinak. Fai

Next

/
Thumbnails
Contents