Pápa és Vidéke, 20. évfolyam 1-52. sz. (1923)

1923-04-01 / 13. szám

PHPH ES VIDÉK Hlllill'f H'lii Wiii liMli hFIW-l IIIIMI IftlIiM' T'HíiWr'iM ff' tlöflzetésl árak: negyedévre 300 kor.

t c|yhónapra 100 kor. Egyes siám ára darabonként 25 kor. POLITIKAI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal FS-tér 12. sz. Telefon 61. sz. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Húsvéti gondolatok Bánhegyi iób dr. Irta Isten szent temp'omából törjön a megnyílt egek felé diadalmas Alleluja, s a feltámadási körmenetek ember áradatainak ünnepi énekébe, orgonabúgásba, tömjénillatba vegyüljön belé a tavaszt hirdető madárkák boldog csicsergése, a rügyek fakadása, az ébredő mezők üdítő lehellete. Az élet és halál urát, aki megdicsőülten kilépett sírjából, köszöntse a feltámadt természet, s a bűneiből megigazult ember hálaadó himnusza. A Bárány vére lemosta a bűnt, Kn'sztus ki engesztelte a haragvó Istent, a világ világossága legyőzte a sötétséget, élet és halál félelmes tusájából diadallal tért meg az élet királya: a di csőséges öröm pírja ragyogjon az arcokon, a győzelem részegítő mámora csillogjon a szemekben, s lelkek mélyén zsolozsmázzék a sírt őrző angyal boldogító szava: nincs itt, feltámadott... Krisztus feltámadása a világtörténet legnagyobb ténye, mert megnyugtató feleletet ad a legmélyebb problémákra. Tovasuhanó perceink látszólagos öncéluságával szemben hirdeti az élet magasabb rendeltetésének gondolatát; a mulandóság kínzó fájdalmát az örökkévalóság ígéretével enyhíti; mardosó bűntudatunk vigasztalanságával szemben a megváltás és teljes kiengesztelő dés fenséges tányéré mutat, s a fá radt, lemondó pesszimizmust az élet értékének diadalmas hitével vá'tja fel. Krisztus elhagyott sirja előít tehát némuljon el a kételkedés, bátorodjék a csüggedő, ne sajogjon a fájda'om. Akik a kereszt alatt roskadozva járják a Golgotát, emeljék fel megtört szemüket a feltámadt Kriszius fényözönben ragyogó alakjára. Akik valaha is kételkedve és < kétségbeesve meredtek eltávozott kedveseik komor sírüregébe, lássák meg a halál birodalmán túl a feltárult örök életet. Szomorú és fáradt emberek, akik a szürke hétköznapok sivár tülekedésében elvesztettétek eszményeiteket, felőröltétek erőiteket, a mai ünnep tüzében acélozódjatok megint hitre, bizalomra, munkára. Lemondó magyarok, akik az elnyomottság igájában görnyedve, pusztító testvérharcban gyűlölködve, nyomoréságban lerongyolódva megfeledkeztetek a nagy célról, magyar álomról, magyar feltámadásról: a keresztre feszi :ett, sírba taszított, de diadalmasan feltámadt Igazság fenséges példáján okulva mentsetek erőt további harcra, küzde'emre, győzelemre. És mindnyájan, akik korunk fertőző anyagelvfísége, az arany és kéj kultusza közepette féltve őrizzük a lelkiség gondolatát, ünnepeljük ma a porhüvelyen átragyogó, örökkévaló lélek uralmát, trónfoglalás át. Ma mindenki annyit ér önmaga, nemzeti s az egész emberiség jövője szempontjából, amennyi eszményiséget, idealizmust megmentett a lelke mélyén a modern kultúra nagy világCsődje után. Az ujabb kor sivár mechanizmusa, gépimádata mostohán bánt el az ember nemesebb énjével: elszoktatott bennünket a befelé tekintéstől, elterelte figyelmünket a ter mészelfölöHiektől. A kiszáradt lélek most elemi erővel követeli jogát: Istent, akitől megfosztották, akit eltitkoltak, lehazudtak előtte. Szunynyadó, elpelyhüdt erői kívánják azt a hatalmas lendítő-kereket, mely nélkül nincs haladás, s amely a végtelen felé fes2íti vágyait, törekvéseit. „Öltözzetek Krisztusba", mondja az apostol, s e parancsban rejlő mély gondolat kívánja tőlünk a teljes önelhagyást, régi énünk levetkőzését, s a feltámadt Mester egyéniségének felöltését, a krisztusi eszmekörbe, érzelemvilágba és akaratba való feltétlen belekapcsolódást. így találunk rá nemesebb ériünkre, így támadunk fel Krisztussal, ekként alakul ki bennünk az a húsvéti lélek, mely hivatva van újjáformálni az egyént és társadalmat, s a szédületes örvényekben kínlódó emberiséget tisztultabb világnézet magaslatai, boldogabb kultúra igéretföldje felé Ösztönözni. Ezektől a magaslatoktól a mai nemzedék nagyobb része távol áll. A kiábrándulás fáj> s a modern élet eszmények csalatkozhatatlanságába szerelmes világ nehezen szakít bálványaival. De szakítania kell, hogy megmentse magát. És az utat a feltámadt Krisztus mutatja. Hiába akarnák őt újra meg újra megfeszíteni: a kereszt áll, de nem mint szégyen oszlop, hanem mint a diadalmas világnézet szimbóluma, s Krisztus uralkodik. Igéitől ittasulnak az eszmékre szomjas lelkek, példája alakítja a legszebb jellemeket, imádása eljutott a föld minden pontjára. A materializmusból kijózanodott emberiség nála fogja keresni és megtalálni felemel kedésének útját, ami? a húsvét latin elnevezése, Pascha jelent: átmenetet a lelki halálból az életre, a sir komoly árnyék-világából a mennyország ragyogó fényességébe, a bűn rabságából Isten fiainak lelki szabadságába. Az Élet igéi a feltámadt Krisz'usnál vannak. Manrésai gondolatok. Szentiványi prépost konferenciái után. Mióta Pampelona hős sebesültje Man ézában az emberi lét legalspve tőbb igazságától elmélkedett, s el mélyedésének eredményét az „Exercitiumok" könyvében összefoglalta, sok követője volt. Különösen a modern ember érzi, mennyire szükséges a'valutazuhanás szédületes és szédelgő, a gyárak füstös, a mótoiok benzinszagú, poros atmoszférájából az örök igazságek tiszta, ózonteljes légkörébe menekülni, s legalább néhány napra félreállva az élet vásárjának sürgés-forgásából, fölvetni a kérdési: „Miért vagyok a földön ?" Ézentiványi Károly prépost fenkölt lelke egész zsenialitásával oldotta meg a nagy problémát. Mint a természettudományok mély búvárja, nagy tudással építi fel a természetfölötti rendet a természet szilárd alapjára. Ragyogó színekben álíítja oda a természetet, mint az Isten jó ságának, szépségének emanacióját, kiömlését. A természet bemutatva nemcsak szépségében, de célszerűségében is, mintegy önmaga mutatja be alkotóját. A pogánynak is rá kell jönnie, hogy van Isten. Maga a természet adja rneg a feleletet a nagy célkérdésre. „Azért vagyok a földön, hogy az istent megismerjem, hogy őt szeressem." Hogy is lehetne a szeretet és szépség emanacióját nem szeretni I „S neki szolgáljak." Lelkesedéssel vonja le a lélek ezt a következtetést. Isten jóságának kiömlése lelkemben mintegy gyógyító pontban kell hogy koncentrálódjék, s onnan újra emanáljon, kiömöljön környezetére. Örök poézissal szövi át Isten a természetet. A mezők ragyogó sokszínűségébe beleállítja a vetések kis cigánylányát, a pipacsot vörös szoknyájában hirdeti Isten szeretetét a szép iránt. Ha beteg vagyok, a pipacs ágyamhoz lép mint morfium, s fehér vére által lázban vergődő piros véremet csillapítja. Mindenütt szépség és okszerűség. Kell hogy leborulva imádjuk. Nemcsak „szolgálok", de lelkesedéssel, kitartással, odaadással szolgálok, „hogy ezáltal üdvözöjek*. Dante szárnyakon járja be a lélek a túlvilág légióit. Megcsendül a lélek orgonájának három regisztere, mely csak itt a földön zúg teljes összhangban, dicsőítésben, kérésben, hálaadásban. A mennyországban megszűnik a hit és a remény, marad egyedül a szeretet. A tisztító helyen marad a remény és a szeretet. A pokolban megszűnik a hármas összhang, marad a végzet diszhármóniája: a gyűlölet. Minél tökéletesebb akarok lenni, hogy annál boldogabb lehessek I Az aszkézis csak eszköz a tökéletesség elérésére; nem szabad túlzás által egészségemben kárt okoznia, mert az egészség Isten értékes adománya* ntelylyel dicsőségén dolgozhatok. De addig föltétlen kell ingereim fölött uralkodnom, mig annyira birom fokozni, hogy bűnbe ne vigyenek. Lelkem megtisztulására, kialakulására szükséges a fájdalom. Nagyobb a fijdalomnál a bűnbánat, mert szeretettel vegyített fájdalom. Egyik legszebb virága a léleknek. Minden rügyezés, szülés J. természetben fájdalommal jár. Ha kitör a rügy a kérgen, kitör a bimbó burkolatából, síbeí, fájdalmat okoz. A bűnbánat rózsája is fájdalommal bontakozik ki a lélekből, s Jézus szeietetétől, vérétől piroslik ki. A sokszinben csillogó fényes Eosin föltalálója szegény volt. Hogy elérje kemencéje azt a magas hőfokot, mely az Eosint létrehozza, mindenét beledobta a lángokba, bú órait, ágyát, ruháit; s ekkor íme létrejött, megszületett életének álma, vágya, ott ragyogott az Eosin a lángok közepette. Ilyen Eosin lelkünk tökéletessége is. Hogy megteremtsük, az Isteni szeretet kemencéjébe bele kell dobnunk szivünk legnagyobb áldozatát, bele kell vetnünk egész énünket. Gamerra Albería Mária bárónő. Kinevezés. Dr. Rott Nándor megyéspüspök dr. Luksics József kanonokot a veszprémi püspöki szentszékhez bíróvá nevezte ki.